Egy összefoglaló tanulmány új megvilágításba helyezi az ételallergiák témáját, és nem csak a szokásos 8 leggyakrabban allergiát okozó tápanyagot vizsgálták.
Az ételallergia jelentősen befolyásolja a mindennapokat, megjelenési esélyeit pedig növeli a genetikai hajlam, a gyermekkori ekcéma, az antibiotikumok használata, de még az is, ha túlságosan későn vezetik be az étkezésbe az allergéneket.
Mások a tünetek, mások a lehetséges következmények, és más a fiziológiai háttere is a két állapotnak, mégis sokan összekeverik őket. Pedig nem mindegy, hogy ételallergiáról vagy ételintoleranciáról van szó – az egyik akár életveszélyes is lehet.
A quinoa számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Elegendő egy maréknyi mennyiségben beépíteni heti étrendükbe, hogy felturbózza emésztésünket és szinten tartsa vércukorszintünket.
Francia és kanadai kutatók fedezték fel azt az adalékanyagot, amely az arra hajalmos embereknél növeli a lisztérzékenység, más néven a cöliákia kialakulásának kockázatát.
Nemcsak veszélyes, ha ételallergiával él az ember, de nagyban megnehezíti a mindennapokat is. A hagyományos konyha számtalan alapvető élelmiszere komoly allergén, amiket nem is olyan könnyű pótolni. A multi-ételallergiában szenvedők számára azonban ez a gyökérből készült élelmiszer igazi aduász lehet, hiszen nemcsak gluténmentes, de a tojás szerepét is képes átvenni a legtöbb készételben.
„Egy falattól nem lesz semmi bajod!” – Életében legalább egyszer valószínűleg minden gluténérzékeny hallja ezt a mondatot, ám közülük csak kevesekre igaz ez. Érzékenység és érzékenység között is van ugyanis különbség: míg egy részüknek valóban nem gond egy kis glutén, az autoimmun eredetű lisztérzékenyeknél már egy morzsányi is károkat okozhat. Belgyógyászt kérdeztünk az ételallergiáról.
Az ételallergia veszélyeit tovább növeli, hogy egyes allergének olyan élelmiszerekben fordulnak elő, amelyek nem feltétlenül keltenek gyanút az emberben.
Vannak olyan ételek, amelyek frissen fogyasztva nem okoznak gondot, de ha másnap is eszünk belőlük, kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk. A panasz mögött vélhetően hisztaminintolerancia állhat.
A hányinger, hasmenés vagy gyomorfájdalom sok mögöttes panaszra utaló tünetek, ahogy a bőrviszketés és a csalánkiütés is. A nehézlégzés és a mellkasi fájdalmak ugyancsak több okra vezethetők vissza, s ezek jelentkezésekor nem is mindig jut eszünkbe, hogy ételallergiás reakciókról van szó, ahogy anafilaxia esetén is. A valódi kiváltó tényezők egyértelműsítéséhez mielőbbi orvosi diagnózisra van szükség a nagyobb baj megelőzése érdekében.
Néhány falat mogyoró vagy éppen hal elfogyasztása is okozhat anafilaxiás sokkot, ha épp ezekre az élelmiszerekre allergiás valaki: fontos tudni, hogyan ismerhető fel idejében ez az állapot.
Egyre több embert érint valamilyen ételallergia, illetve ételérzékenység (ételintolerancia), beleértve a gyerekeket is. Fontos, hogy a két fogalmat elkülönítsük egymástól, és tisztázzuk, melyik mit is jelent pontosan. Ebben Csák Anna dietetikus, okleveles élelmiszermérnök lesz segítségünkre.
