e-szám egészségtelen

 

Bár nem tűnik veszélyesnek, ha egy étel színét vagy állagát adalékanyagokkal befolyásoljuk, testünkre hatással van mindaz, amit megeszünk. A kutatások szerint egyes adalékanyagok nemcsak az emésztésünket, de a szívünket is tönkretehetik.

Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti szabályozás következtében az élelmiszerek címkéjén egyes adalékanyagokat számokkal jelölnek, ezek az E-számok. Ha valaki nem rutinos címkeolvasó, talán nem is sejti, mi mindent jelölhetnek a kódok, pedig nem árt, ha tudjuk, mi kerül abba, amit elfogyasztunk. 

Színezékek, tartósítószerek, állagjavítók

Ahhoz hogy ételeink romlandóságát csökkentsük, bizony különféle összetevőkre van szükség. Ezek egy része a külcsínre van hatással, mások tartósítanak, de antioxidánsokat, emulgeálószereket, tartósító adalékokat és ízfokozókat is találunk az E-100-tól E-1510-ig, számokkal jelölt listán. 

Az emulgeálószereket a gyártók olyan összetevők összekeverésére használják, amelyek természetes módon nem elegyednének, a legjobb példa erre az olaj és a víz. Az emulgeálószerek képesek meghosszabbítani az eltarthatóságot, és sima és egyenletes állagot biztosítanak az ételeknek. 

Friss kutatások vizsgáltak több ezer élelmiszer tartósító- és állagjavító szereinek emberi szervezetre gyakorolt hatását, az eredmény lesújtó. 

A British Medical Journal folyóiratban a napokban megjelent tanulmány 95 000 francia felnőtt étrendjét követte nyomon hét éven keresztül, nyolc csoport napi átlagos emulgeálószer-bevitelét vizsgálva, egészségügyi állapotukkal összefüggésben.

Az adalékanyagok veszélyét leginkább azzal hozták összefüggésbe, ahogy az emésztésre hatnak. A hozzáadott vegyületek ugyanis károsíthatják a bélrendszert, mert megzavarják a mikrobiomként ismert baktériumközösséget. A vizsgált személyek emésztőrendszerében a bélflóra felborulása miatt gyulladás lépett fel, s ez volt az, ami növelte a szívet érintő betegségek kockázatát. A túl sokféle adalékkal tartósított étel fogyasztása az elhízás lehetőségét is fokozta, ráadásul képesek voltak függőséget is kialakítani.

Egy Nagy-Britanniában végzett kutatás szerint olyannyira addiktívak, hogy az Európai Kardiológiai Társaság Amszterdamban megrendezett kongresszusán egyenesen azt követelték a kutatók, az EU kezelje a dohánytermékekhez hasonló szigorral ezek alkalmazását. 

A tipikus brit napi étrend több mint fele ultrafeldolgozott élelmiszerekből áll, több, mint bármely más európai országban. Az ipari folyamatok sorozatával készült termékek között megtalálhatók a reggeli gabonapelyhek, készételek, fagyasztott pizzák, édességek és kekszek. 

De nem csak a finomságokban, a kenyerekben is alapvető már, hogy liszt, víz és kovász – vagy élesztő – mellett más összetevőket találunk. 

„Ez az egyik első olyan tanulmány, amely arra utal, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek által okozott ártalmak nem csupán a termékek magas zsír-, cukor- és sótartalmából fakadhatnak” – hangsúlyozta Henry Dimbleby élelmezési tanácsadó, a brit kormány egykori szakértője is. Dr. Chris van Tulleken, a University College London tudósa szerint sem a só- és cukortartalom az igazi probléma, hanem az adalékanyagok arányának nagysága és mennyisége.

„Jelentős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a termékek gyulladásokat okozhatnak a bélrendszerben, megzavarják az étvágyat, az éhségérzetet, megváltoztatják a hormonszintet, és számtalan egyéb hatást okoznak, amelyek valószínűleg ugyanúgy növelik a szív- és érrendszeri és egyéb betegségek kockázatát, mint a dohányzás” – nyilatkozta. 

Cuki figurákkal adják el, ezt legszívesebben betiltanák

Megoldást a marketingeszközök visszaszorításában és az edukációban látnak: 

„Figyelmeztető címkékre van szükségünk a csomagokon. Le kell állítanunk az ultrafeldolgozott élelmiszerek mindenfajta marketingjét, különösen a rajzfilmfigurák használatát, amik ezeket a termékeket a gyerekek számára is csábítóvá teszik” – összegezte Van Tulleken.

Ezeket az adalékokat érdemes kerülni

Az egységes uniós szabályozás az emulgeálószereket E-400 és E-495 közti számokkal jelöli, a magyar nyelvű címkéken is ezt érdemes figyelni. (Az esetleges mellékhatásokról a Nébih E-szám-kereső oldalán is tájékozódhatunk.) A sűrítésre és zselésítésre alkalmazott – akár természetes alapú, akár mesterséges – adalékok bár hosszabb eltarthatóságot adnak a termékeknek, de ettől frissebbek és egészségesebbek nem lesznek, csak lassabban romlanak meg. Gyorsnak és könnyűnek tűnhet keksszel vagy reggelizőpehellyel indítani a napot, bekapni egy felmelegített konzervet ebédre vagy előhúzni a bolti szendvicset, de az biztos, hogy egészségünk sokkal inkább meghálálja, ha energiát fektetünk abba, hogy mi készítsük el frissen, amit eszünk.