Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A D-vitaminnal kapcsolatosan nagyon sok téves információ terjed. Vitaminnak emlegetjük, de inkább hormonként viselkedik, és túladagolható, ami akár komoly gondokat is okozhat.
A D-vitamin különleges helyet foglal el a vitaminok között, mert szervezetünk nemcsak a táplálékkal veheti fel, hanem a bőrben is képes előállítani napfény hatására. A folyamat során az UVB-sugárzás (az ultraibolya fény egyik típusa) hatására a bőrben egy előanyagból D-vitamin keletkezik, amely később a májban és a vesében alakul át aktív formává. Télen azonban a napsugárzás beesési szöge alacsonyabb, rövidebbek a nappalok és a ruházat is takarja a bőrt, így az UVB-sugárzás nem elegendő a megfelelő mennyiségű D-vitamin előállításához. Emiatt a mérsékelt égövön élők jelentős részénél a téli hónapokban csökken a vérben a D-vitamin raktározott formája.
A D-vitamin hiánya
A D-vitamin kulcsszerepet játszik a kalcium- és foszfát-anyagcserében (a csontok felépítéséhez szükséges ásványi anyagok szabályozásában). Elősegíti a kalcium felszívódását a bélből, és hozzájárul a normális csontozat és izomműködés fenntartásához.
Hiánya gyermekkorban angolkórhoz (a csontok elégtelen ásványianyag-beépülése), felnőttkorban pedig csontlágyuláshoz (oszteomalácia) vagy a csontritkulás súlyosbodásához vezethet. Ezért sok szakmai ajánlás javasolja a pótlást azokban az időszakokban vagy élethelyzetekben, amikor a napfény nem biztosít elegendő mennyiséget.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a D-vitamin túladagolható.
Mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, a szervezetben raktározódik, és tartósan nagy dózisban szedve felhalmozódhat. A D-vitamin-túladagolás legfőbb következménye a hiperkalcémia (a vér kórosan magas kalciumszintje).
A túlzott D-vitamin-bevitel fokozza a kalcium felszívódását a bélből, illetve a csontokból történő felszabadulást, ami emelkedett vérkalciumszinthez vezethet. Ennek tünete lehet hányinger, hányás, étvágytalanság, székrekedés, fokozott szomjúság, gyakori vizelés, izomgyengeség, valamint idegrendszeri panaszok, például zavartság. Súlyos esetben vesekárosodás, vesekőképződés, sőt szívritmuszavar is kialakulhat.
A májra nincs hatással
Bár makacsul tartja magát az elképzelés, a D-vitamin túladagolása a májra nincsen romboló hatással, így sárgaságot sem okoz.
A májra gyakorolt hatás – amennyiben kialakul – közvetett. A hiperkalcémia következtében a gyakori vizeletürítés miatt a kiszáradás esélye is fennáll, ami a máj működésében is megmutatkozik. Emellett, ha a vér kalciumszintje tartósan magas, az veseproblémákat is okoz. A veseműködés romlásával a szervezetben felhalmozódó anyagok a májanyagcserére is rombolóan hatnak, de ez igaz a többi szerv esetében is.
Vitamin, vagy sem?
A D-vitamint gyakran vitaminként emlegetjük, de biológiai szempontból sokkal inkább hormonként viselkedik.
Míg a klasszikus vitaminokat kizárólag táplálékkal kell bevinnünk, a D-vitamint a szervezet maga is elő tudja állítani a bőrben napfény hatására, majd több lépésben aktív hormonná alakítja. A végső, aktív forma – a kalcitriol – a véráramon keresztül távoli szervekhez jut, specifikus receptorokhoz kötődik, és génműködést szabályoz, például
a kalcium- és foszfátanyagcserét, a csontanyagcserét, sőt az immunrendszer működését is befolyásolja.
Ez a működési mód sokkal inkább a hormonokra jellemző, mint a hagyományos értelemben vett vitaminokra.
Rosszul is szedheted
A fentiekből úgy tűnik, a szervezetünk képes ellátni minket a szükséges mennyiséggel, így a külön D-vitamin pótlás felesleges és veszélyes, de ez nem igaz, hiszen tapasztalatból tudjuk, a hiányállapot igen gyakori, a hazai lakosság döntő többségét is érinti. A megelőzés és kezelése fontos kérdés, különösen a téli hónapokban, idősebb korban, vagy túlsúly esetén.
Sokan a “több jobb” alapon nagyobb dózisban is szedik ezt a vitamint, ami – ahogyan az a fentiekből is kiderül – igencsak problémás. A D-vitamin szedésének alapvetően egyéni elbírálás szerint kellene történnie, hiszen számos szempont befolyásolja az egyénnek szüksége pótlás arányát.
Nyáron sokaknál elegendő lehet a rendszeres, mértékletes napfényhatás a megfelelő D-vitamin-szint fenntartásához, de ez függ az életmódtól, a bőrtípustól, az életkortól és az esetleges alapbetegségektől is. Vannak, akiknél egész évben szükség lehet pótlásra, míg másoknál a nyári hónapokban elhagyható szedése. A legbiztonságosabb megközelítés az, ha a pótlás mértékét egyénre szabottan, szükség esetén laborvizsgálat alapján határozzák meg.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, hogy a gluténérzékenység bizony nem csak egyféleképpen jelentkezhet.
