Vastagbélrákot okozhat az ilyen hús, felejtsd el, ha jót akarsz

Olvasási idő kb. 2 perc

Nem új keletű a hír, hogy a feldolgozott és vörös húsok fogyasztása növelheti a vastagbélrák kockázatát. Azonban már napi néhány szelet sonka is elég lehet a veszély növeléséhez.

Már mérsékelt húsevés mellett is emelkedik a bélrák kockázata. Ez különösen fontos figyelmeztetés egy olyan világ számára, ahol a feldolgozott húsok szinte mindennapos részei az étrendnek.

Azok az emberek, akik naponta átlagosan 79 gramm feldolgozott és vörös húst fogyasztanak – ez körülbelül három szelet szendvicsbe való sonkának felel meg –, 32%-kal nagyobb eséllyel betegednek meg vastagbélrákban, mint azok, akik 11 grammnál kevesebbet fogyasztanak naponta.

Szakértők szerint napi 90 gramm fölötti fogyasztás esetén érdemes 70 grammra csökkenteni a bevitt mennyiséget, azonban még ez sem feltétlenül biztonságos.

A kevesebb húsfogyasztás nemcsak a rákkockázatot mérsékelheti, hanem hozzájárulhat a normál testsúly fenntartásához is
Fotó: Nate Steiner / Wikimedia Commons

Mi számít feldolgozott és vörös húsnak?

Feldolgozott hús minden olyan hús, amelyet nem frissen árusítanak, hanem különféle módon tartósítanak: füstöléssel, sózással, pácolással vagy vegyi anyagokkal. Ide tartozik a szalonna, a sonka és a virsli. Nem tartozik azonban közéjük a frissen darált hús, a házi kolbász vagy a friss húspogácsa.

Vörös húsnak számít minden olyan hús, amely nyersen sötétpiros színű – például marha, sertés, birka vagy kecske. Ez élesen elkülönül a fehér húsoktól, mint a csirke, pulyka vagy hal – amelyek nem mutatnak hasonló kockázatot a rákkal összefüggésben.

Feldolgozott hús minden olyan hús, amelyet nem frissen árusítanak, hanem különféle módon tartósítanak: füstöléssel, sózással, pácolással vagy vegyi anyagokkal
Fotó: Wilfredor / Wikimedia Commons

Miért is veszélyesek ezek a húsfélék?

A tudomány már évek óta megerősíti, hogy a feldolgozott és vörös húsok káros vegyületeket tartalmaznak vagy hoznak létre hőkezelés során, amelyek sejtkárosodást okozhatnak a bélrendszerben.

Bár nem kell teljesen lemondani a húsról, a szakértők azt javasolják: már a mértékletesség is sokat számít. Heti egy-két húsmentes nap, kisebb adagok, új receptek kipróbálása, valamint a rostbevitel növelése mind segíthetnek.

A kevesebb húsfogyasztás nemcsak a rákkockázatot mérsékelheti, hanem hozzájárulhat a normál testsúly fenntartásához is, amely legalább 13 rákfajtával szemben nyújt védelmet. Emellett fontos figyelembe venni, hogy a hús – különösen a vörös hús – jó vasforrás, így teljes elhagyása esetén érdemes más forrásokat keresni.

Tehát nem szükséges a teljes lemondás, hanem a kulcs a tudatos fogyasztásban rejlik.

Ha szeretnél még több hasznos információt és tanácsot megtudni az egészséges életmóddal kapcsolatban, ezt a cikkünket is neked ajánljuk.

Németh Anna
Németh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?