A koleszterinkő civilizációs betegség, és bár elsőre talán nem tűnik súlyosnak, ha nem figyelünk rá, akár komoly szövődményekhez is vezethet.
A legtöbben csak akkor kezdenek el foglalkozni az epekövekkel, amikor már fáj – pedig a legtöbb kő sokáig egyáltalán nem okoz panaszt. A statisztikák szerint minden hatodik magyar felnőtt érintett lehet, csak épp nem tud róla. De mi az az epekő, miért alakul ki, és miért fordulhat elő, hogy nem fáj, ha mégis ott van? Ami pedig a legfontosabb: mit tehetünk ellene? Dr. Barta Zsolt gasztroenterológus, címzetes egyetemi docens segít eligazodni a témában.
Attól, hogy nem fáj, lehet, hogy foglalkozni kell vele
Az epekőbetegség – orvosi nevén cholelithiasis – azt jelenti, hogy kő képződik, vagy kövek jelennek meg az epehólyagban vagy az epeutakban. Ezek lehetnek különböző méretűek, formájúak és összetételűek. Leggyakoribb típusuk a koleszterinkő, amely az esetek 90–95 százalékát teszi ki – magyarázza dr. Barta Zsolt. Kevésbé elterjedtek a fekete és barna pigmentkövek, de ezek is előfordulhatnak. A betegség gyakorisága a korral nő, különösen a nők körében. Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 15 százaléka él együtt epekövekkel – többségük úgy, hogy nem is tud róla. „Nagyon sok esetben egy teljesen más okból végzett hasi ultrahang során derül ki, hogy a páciensnek epeköve van” – mondja a szakértő. Ezeket az eseteket hívjuk „néma köveknek”.
Milyen vizsgálat mutatja ki?
A hasi ultrahang az egyik legmegbízhatóbb módja az epekövek diagnosztizálásának – mind szenzitivitása, mind specificitása meghaladja a 90 százalékot. Ha a képalkotás nem egyértelmű, szóba jöhet MRCP (Magnetic Resonance Cholangiopancreaticography) vagy ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia) is. Az MRCP fájdalommentes, kontrasztanyag nélküli vizsgálat, ERCP-vel pedig a szakorvos szükség esetén nemcsak diagnosztizálni, hanem kezelni is tudja az epeúti köveket, például endoszkópos eltávolítással.
Mikor van szükség a beavatkozásra?
Ezt a kérdést gyakran felteszik az érintettek – és nem is mindig egyszerű rá válaszolni. Dr. Barta Zsolt szerint a tünetmentes epekövek általában nem igényelnek kezelést. „Azonban a beteg kérésére – vagy ha kockázatot jelent a jövőben – el lehet végezni az epehólyag eltávolítását megelőző céllal is.” A döntés mindig egyedi mérlegelést igényel.
Ha viszont panaszt okoz – például görcsös fájdalmat, hányingert, emésztési zavart –, akkor szükséges lehet a beavatkozás.
A sebészek ma már szinte minden esetben a laparoszkópos eljárást részesítik előnyben, ami kisebb megterheléssel, gyorsabb gyógyulással jár, mint a feltárásos műtét.
Miért alakul ki egyáltalán?
Az epekő kialakulásában több tényező játszik szerepet. A legfontosabb rizikófaktorok közé tartozik:
- magas koleszterinszint
- elhízás
- cukorbetegség
- terhesség
- tartós koplalás
- genetikai hajlam (ez az esetek kb. 25 százalékában igazolható)
Az étrenddel valóban sokat tehetsz a megelőzés érdekében
Az epekő nem minden esetben előzhető meg, az viszont tény, hogy az étrend szerepe kiemelten fontos – hangsúlyozza dr. Barta Zsolt. Több tanulmány is arra utal, hogy a magas rosttartalmú, növényi alapú táplálkozás (például vegetáriánus vagy vegán étrend) csökkentheti az epekőképződés kockázatát. Ezzel szemben a zsírokban gazdag, feldolgozott élelmiszerek – különösen, ha rendszertelen étkezéssel párosulnak – fokozhatják a kockázatot.
Jó tanács, hogy ha változtatni szeretnél az étrendeden, azt lehetőleg ne egyedül valósítsd meg – sokkal fenntarthatóbb, ha a család együtt vág bele.
Ha kíváncsi vagy, melyik az a hat tünet, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni,ezt a cikket ajánljuk.
