Egészségesnek hiszed, pedig érszűkületet és zsírtöbbletet okozhat ez a cukorpótló

Olvasási idő kb. 1 perc

Sokan azt hiszik, ha lemondanak a cukorról, és édesítőre váltanak, akkor tudatosan döntenek az egészséges életmód mellett. Dr. Mangó Gabriella háziorvos azonban azt állítja, a túlzásba vitt édesítőszer-fogyasztásnak nem kívánt egészségügyi hatásai lehetnek.

A háziorvos az édesítőszerek káros hatásaival kapcsolatos véleményét közösségi oldalán egy videóban is megosztotta.

Épp az ellenkező hatást érhetjük el az édesítőszer fogyasztásával

A doktornő szerint jobban járunk, ha édesítőszer helyett inkább kevés cukorral ízesítjük a kávénkat vagy a desszertjeinket, mert a cukor hatását legalább már pontosan ismerjük, és tudjuk, milyen következményekre számíthatunk.

Az orvos szerint jobban járunk, ha az édesítőszer helyett a cukrot választjuk
Fotó: Shutterstock

A doktornő közösségi oldalán kifejtette, állítását arra alapozza, hogy az édesítőszerek inzulinszerű hatást, zsírtöbbletet és érszűkületet okozhatnak.

„Cukorbetegek vagy fogyókúrázók figyelmébe ajánlom, hogy a szorbitnak és az aszpartámnak, vagyis a mesterséges édesítőszereknek hasonló hatását figyelték meg, mint az inzulinnak. Tehát ugyanúgy az inzulinreceptorokra hatnak, ezáltal pedig érszűkületet fokozó hatásuk lehet” – hangsúlyozza dr. Mangó Gabriella, aki a fentiek okán azt tanácsolja, hogy inkább egy jó adaggal kevesebb cukrot, mint édesítőszert használjunk, hogy legyen egy kis édes íze az ételnek. 

A fentiekből egyúttal az is következik, hogy ha valaki zéró üdítőt, vagyis nem cukorral, hanem édesítőszerrel ízesített italt fogyaszt, annak ugyanúgy inzulinmozgást fog észlelni a szervezete, ami akadályozza a zsírbontást.

Nemcsak az éhségtől, hanem attól is fájhat a fejünk, ha nem ügyelünk arra, hogy mit eszünk. Az alábbi cikkünkből megtudhatod, mire kell figyelned, hogy elkerüld a fejfájást.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.