Ez a végzetes rák sokáig némán fejlődik, pedig időben felismerve jól kezelhető

Olvasási idő kb. 2 perc

A vastagbélrák az egyik leggyakrabban előforduló daganatos betegség Magyarországon, és világszinten is az élmezőnyben van. Sokaknál végzetes lehet, pedig időben felismerve gyakorlatilag gyógyítható, és van rá szűrővizsgálat.

A vastagbélrák korai stádiumban nem okoz tünetet, így gyakorlatilag nem lehet észrevenni. Ezért van óriási jelentősége a megelőzésben és a diagnosztizálásban a szűrővizsgálatnak. Ha időben eltávolítják a daganatot, a páciens esélyei a túlélésre és a gyógyulásra nagyon jók. Sajnos azonban nem járnak elegen szűrésre.

Mik a már látványos tünetek?

  • Véres vagy nyákos széklet, akár váltakozó hasmenéssel és székrekedéssel. 
  • Indokolatlan fogyás, étvágytalanság, fáradékonyság.
  • Haspuffadás, görcsös fájdalom vagy állandó diszkomfort.
  • A széklet jellegének, formájának, színének tartós megváltozása.
Az előrehaladott vastagbélrák megelőzésében elengedhetetlen a szűrővizsgálat
Fotó: RyanKing999 / Getty Images Hungary

Véres székletet okozhat aranyér is. Hasmenése stressz, vírusfertőzés, káros étkezés hatására is lehet az embernek, a székrekedést pedig okozhatja a nem megfelelő folyadékbevitel vagy egyéb diétás hiba. A gyulladásos bélbetegségek szintén a vastagbélrákhoz hasonló tüneteket is okozhatnak.

Idézőjel ikon

Ennek ellenére ilyen panaszok esetén kötelező a kivizsgálás, hiszen életet menthet.

A szűrés még időben kimutathatja a bajt

Akinek semmilyen panasza nincs, annak is nagyon fontos rendszeresen szűrésre járni.  Az 50 év felettieknek székletvérteszt vagy kolonoszkópia ajánlott. Ha a családban előfordult vastagbélrák, már 40 éves kortól érdemes felkeresni a gasztroenterológust. A vizsgálatokat ma már bódításban is végzik, így lehetnek fájdalommentesek, és egy óra alatt túl is vagyunk rajta – megkímélve önmagunkat és szeretteinket attól a tragédiától, amit egy későn felismert betegség jelenthet.

Ha kíváncsi vagy, mit tehetsz a rák megelőzése érdekében a tudósok szerint, ezt a cikketajánljuk. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?