Nem ismerjük, mit eszünk, rohanó életmódunk miatt túl sok ultrafeldolgozott ételt és finomított cukrokat fogyasztunk. Az egészséges táplálkozás kihívásai mellett arról is beszélt dr. Némedi Erzsébet élelmiszeripari mérnök, biotechnológus, hogy milyen nehézségekre számíthat az, aki vegán étrendet választ ma Magyarországon, ahogyan azt is megtudhatjuk, mi segíthet abban, hogy kék zónában éljünk.
A vegánság a kék zónához vezető út?
Kifejezetten megosztó manapság a vegánság kérdése. Egyesek szerint ez a titka az egészséges életnek és a környezet megóvásának, így élhet valaki a kék zónában. (Az olyan földrajzi területeket nevezik így, ahol alacsonyabb a krónikus betegségek aránya és hosszabb a várható élettartam.) Mások szerint a vegán étrend csak divat, ráadásul képtelenség állati eredetű ételek, főképpen pedig hús nélkül élni. Dr. Némedi Erzsébet élelmiszeripari mérnök, biotechnológus szerint akár vegán, akár húsfogyasztó valaki,
a legnagyobb problémát a túlzások jelentik a táplálkozásunkban.
„A lónak hol egyik, hol a másik oldalára esünk a cukrok, zsírok és fehérjék tekintetében is” – mondta a szakember, aki szerint komoly probléma, hogy az élelmiszeripar eltávolodott a fogyasztóktól.
„Nem ismerjük, mit is eszünk, milyen összetevőkből áll az, ami mondjuk épp a vacsoránk”
– hangsúlyozta. Ráadásul a fogyasztóknak a rohanó életmód miatt egyre inkább úgynevezett kényelmi termékekre van igényük. „Szeretnénk egészségeset enni, de közben megvásároljuk azt, amiről nem is tudjuk, miből készítik … Szeretnénk, hogy fenntarthatóbb legyen a rendszer, de mégis, ha választani kell, inkább a fenntarthatatlan kerül az asztalunkra.”
Nem mindig egészséges a vegán élet
Pedig az emberekben van igény arra, hogy egészségesebben éljenek. Sokan épp ezért választják a vegánságot. „Nagyon sok előnnyel jár, ha valaki vegán lesz, hisz a magas rosttartalom miatt például sokkal egészségesebb lehet a mikrobiomja, és a kardiovaszkuláris betegségekkel szemben is védettebb.” Ám dr. Némedi Erzsébet szerint nem könnyű ma Magyarországon egyszerre egészségesnek és vegánnak lenni. „Többet kell a növényekből kombinálni, hogy elegendő tápanyagot vigyünk be a szervezetünkbe. Európai lakosként ez nehéz, hisz nincs annyiféle növényünk, a szezonalitások meghatározzák az elérhető élelmet, de akkora kialakult hagyománya sincs a növényi étrendnek, mint például Ázsiában” – mondta. Ráadásul növényekből csak 40-60 százaléknyi fehérje tud felszívódni és hasznosulni a szervezetünkben. A szakértő szerint ezért a vegánoknak különösen oda kell figyelniük arra, hogy sokféle gabonafélét fogyasszanak, köztük fermentált vagy csíráztatott élelmiszereket. Szinte minden esetben fontos pluszvitaminokat és mikroelemeket szedni.
Akár vegán, akár húsfogyasztó valaki, bizonyos dolgokra érdemes odafigyelnie. Nagyon fontos például a megfelelő zsiradékok fogyasztása, a finomított cukroknál pedig sokkal egészségesebbek az oligoszacharidok (folyékony rostok).
„Az egészségesebb mikrobiom visszaállítása mindig az igazi cél”
– hangsúlyozta a szakember. Dr. Némedi Erzsébet arról is beszélt, hogy a vegán étel nem minden esetben jelent egyet az egészségessel. „Az ilyen étrend is lehet nagyon egyoldalú és egészségtelen” – mondta, hozzátéve: „az ultrafeldolgozottság, az egyoldalú táplálkozás és a túlzások kerülendőek, vegán, vegyes vagy bármiféle más étrenden élők számára egyaránt”. A szakember ezekről a témákról is tart előadást február 22-én, a Mentes Feszten.
