Feszesebb tőle a bőr, nem kopik a porc, és a bélgyulladás ellen is véd ez a sokak által visszataszítónak ítélt magyar étel: a pacalt végképp csak a legedzettebb gyomrúak eszik, akiknek a csülökpörkölt és a vesevelő meg sem kottyan. Pedig fehérjére és kollagénre mindenkinek szüksége van.
Szóval, az az igazság, hogy a szépségért valóban szenvedni kell. És hát, az egészséget sem adják ingyen.
De persze 100 évig élni feszes bőrrel, 20 évesnek látszva mindenki szeretne, ugye?
Akkor pedig azoknak, akik eddig a pacalfújolók csapatát erősítették, át kellene állniuk az egyébként egyre népesebb másik táborba. Mégpedig azok oldalára, akik igazi ínyencségnek, kulináris csemegének élik meg, ha nagy ritkán hozzájutnak egy igazi magyaros pacalpörkölthöz.
Magyar és nem magyar gyomornak való huncutságok
Nem megyek bele, mennyi furcsa ételt szeretünk: tudjuk mi jól, hogy nem szokványos sem a köröm-, sem a zúzapörkölt, minimum furcsa tőlünk nyugatabbra és keletebbre is a vesevelő, bizarr a pirított vér, és nem mindenhol csúszik még a méregdrága és krémesen lágy libamáj sem. Viszont a nagyvilágnak sincs a mi szemünkre vetni valójuk, mert innen nézve meg sem a japán tonhalszem, sem a dél-koreai párolt selyemhernyóbáb nem tűnnek jó viccnek. Pedig ahogy ezekért nemzetek rajonganak, úgy sokan arra is valósággal keresik az alkalmat, hogy jóízűt haraphassanak egy főtt, kifejlett kacsaembrióba vagy egy sajtlégylárváktól édesre köpködött szardíniai juhsajtdarabba, és az egészet a végén lefojthassák egy kerek esztendőn át fermentált, legfeljebb háromnapos bébiegér tetemére ágyazott borféleséggel.
A legtöbb magyar gyomra beveszi a gyomrot
Akkor ezekhez képest a marhagyomor fogyasztása már kifejezetten szofisztikált (t)ennivalónak tűnik. Főleg, ha előkészített pacalt vásárolunk, és nem kell magunkat és a szomszédságot a pacalfőzéssel járó orrfacsaró bűzre kárhoztatnunk hosszú órákon át.
Ez a legjobb gyomros, amit kaphatunk
Ha a szaghatástól megmenekülünk, a nehezén már túl is vagyunk. Onnantól a többi már gyerekjáték, és mivel szerencsére a pörköltet nem csak marha- és sertéshúsból szeretjük, de csirkéből és gombából is készítjük, sőt, ínséges, húsmentes időkben még borsóból vagy tökből is csinálták dédanyáink, naná, hogy marhabendőből is lehet. Nem csak lehet, de szeretjük is. Ráadásul nemcsak szerethető, hanem hasznos is. A pacal ugyanis valójában tömény kollagén. Vagyis egy olyan fehérje, ami a bőrnek is mintegy 3/4 részét alkotja, és hiánya igencsak felelőssé tehető a rugalmasság elveszítésében. Ezért van az is, hogy a kollagénről ma már egyre többet hallunk kozmetikai kezelések és szépségipari termékek kapcsán is. Nem véletlen, ugyanis nagyjából negyed százados korunkban testünk átáll egyre kevesebb és kevesebb kollagén termelésére, és onnantól megállíthatatlanul közeleg a ráncok ideje. Ezért nem árt pótolni, vagyis külsőleg bejuttatni a bőrbe ezt a feszesebbé tevő és természetes csodaszert.
Ráadásul testünk fehérjéinek is majdnem harmadát ez a bizonyos kollagén adja. De a fehérjék aminosavait az izom-, a porc-, a kötőszövet- és a csontépítéshez a szervezet időről időre felhasználja, ami újabb érv a pótlás, a kollagénbevitel mellett.
Az ízületi porckopásoktól szenvedők fájdalmait is igazoltan enyhíteni képes a táplálkozás útján bevitt kollagén, vagyis annak, aki szereti, nincs is hatékonyabb orvosság panaszaira, mint bekebelezni egy jó adag pacalt. Tegyék ugyanezt a bélgyulladással küzdők is, ugyanis igaz a mondás: kutyaharapást szőrével, vagyis: gyomorpanaszokat gyomorevéssel. A kollagén aminosavtartalma nemcsak segíti az emésztést, de képes a bélrendszerben keletkező gyulladás mérséklésére is.
Ha érdekel még másik bizarr, de egészséges fogás is, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.
