Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ember számára a 40 fok már halálos is lehet. A nyarak egyre melegebbek, ami sokakat megvisel, ebben a hőmérsékletben már nem tudja magát hűteni az emberi test.
Hetek óta tart a forróság, olyan igazi enyhülésben nem igazán volt részünk szinte egész nyáron. Volt ugyan néhány éjjel, amikor kicsit lehűlt a levegő, de napközben harminc fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Ez az idő már igazán megviseli az embert, nemcsak a betegeket és az időseket, hanem már a egészséges fiatalokat is.
Az emberi test nem 40 fokra lett kitalálva
A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet közzétette az európai éghajlat 2023-as állapotáról szóló jelentést, amelyből kiderül, hogy 2023 volt a kontinens eddigi legmelegebb éve: a tengerfelszín átlagos hőmérséklete a legmagasabb volt, és a szélsőséges időjárási, valamint éghajlati eseményekhez kapcsolódó egészségkárosító hatások is növekednek. Még a szakértők is csodálkoznak rajta, de úgy tűnik, hogy
Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense.
A 2023. júliusi hőhullám Dél-Európa 41 százalékát erős, nagyon erős vagy szélsőséges hőstresszbe taszította, ez nagyobb terület, mint amit korábban valaha Európában mértek. A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozókat, az időseket és a már meglévő betegségekben szenvedőket veszélyezteti.
Olaszország egyes részein például a szokásosnál 7 százalékkal több halálesetet regisztráltak.
A hőstressz a környezetnek a szervezetre gyakorolt hatását méri, amelyet olyan tényezők kombinálásával számítanak ki, mint a hőmérséklet, a páratartalom és a szervezet reakciója. 2023-ban rekordszámú napot regisztráltak extrém hőstresszel, és a legalább erős hőstresszel jellemezhető napok száma is növekvő tendenciát mutat.
A hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben 30 százalékkal nőtt. Az emberi túlélési határérték elméletben a 35 Celsius-fokos, nedves hőmérséklet, vagyis 35 Celsius-fok 100 százalékos páratartalom mellett, vagy 46 Celsius-fok 50 százalékos páratartalom mellett. A határérték tesztelésére az egyesült államokbeli Pennsylvania Állami Egyetem kutatói fiatal, egészséges emberek testének maghőmérsékletét mérték egy hőkamrában. Azt találták, hogy a résztvevők azt a hőmérsékletet, amikor a szervezetük már nem tudta megállítani a maghőmérsékletük további emelkedését, 30,6 Celsius-fokos nedves hőmérsékletnél érték el, ami jóval kevesebb az elméletileg feltételezett 35 Celsius-foknál.
Érzékeny csoportok: gyerekek, idősek, szabadban dolgozók
A kisgyerekek kevésbé tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, így nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ahogy az idősebbek is, akiknek kevesebb verejtékmirigyük van. Tavaly nyáron Európában a hőség okozta halálesetek közel 90 százaléka 65 év felettiek körében történt.
Azok az emberek is nagyobb veszélyben vannak, akiknek a szabadban kell dolgozniuk magas hőmérsékleten.
Az is fontos tényező, hogy az emberek időnként le tudják-e hűteni a testüket – például légkondicionált helyiségekben. Emellett fontos az is, hogy a WC-hez nem jutó emberek gyakran kevesebb vizet isznak, ami kiszáradáshoz vezethet. Mint az éghajlatváltozás sok más hatását, úgy a felmelegedést is azok az emberek szenvedik meg a legjobban, akik a legkevésbé képesek megvédeni magukat ezektől a szélsőségektől.
Emberenként változhat a reakció
A meleg éghajlaton élő emberek hajlamosak alkalmazkodni a szélsőségekhez, hiszen a meleg hatására nem emelkedik meg nagy mértékben a testhőmérsékletük, és ezzel együtt az anyagcseréjük. A hűvös-fagyos hőmérsékleten élő embereknél viszontnagyobb lehet a hőhatásra adott válaszreakció, mivel ők nem akklimatizálódtak annyira a meleghez.
Képtelen lehűteni magát a test
A túl magas hőmérsékleten még mindig izzadhat az emberi test, de nem fogja tudni magát lehűteni arra a hőmérsékletre, amelyre a fiziológiás működéséhez szüksége van. Ezen a ponton a test hipertermiássá válik – 40 Celsius-fok felett. Ez olyan tünetekhez vezethet, mint a gyors pulzus, a mentális állapot megváltozása, az izzadás hiánya, az ájulás és a kóma. Azonban mindez nem okoz azonnali halált: valószínűleg körülbelül 3 óra kell ahhoz, hogy ez a hőség túlélhetetlen legyen. A pontos időt nem lehet biztosan tudni.
A kánikulában az ember túl sok vizet ihat, bár azt gondolnánk ez nem lehetséges, de valójában tényleg lehet vízmérgezést kapni.Az alábbi cikkünkben összeszedtük a tüneteit.
