Régóta az orvostudományi kutatások homlokterében álló kérdés a krónikus stressz szerepe és súlya a daganatos megbetegedések kialakulásában. Minden kételyt eloszlató bizonyosságra nem jutottak még a vizsgálatok, de számos eredmény bizonyított már összefüggést, így van, amit biztosan kijelenthetünk – foglalja össze dr. Milák Eszter orvostudományi szakértő a problémát.
Tény, hogy a mell- és a prosztatarák napjainkra soha nem látott esetszámokat produkál. Az is, hogy 2019-es európai statisztikákat vizsgálva Magyarország a legrosszabb mutatókkal rendelkezett a daganatos megbetegedésekben elhunytak 100 000 főre vetített arányában. Pillanatnyilag, az 50 év alattiak között daganatos megbetegedésben elhunytak számát tekintve világviszonylatban Ausztrália az első, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország sincs sokkal lemaradva a listán, de hazánkat isa magas esetszámok réme fenyegeti.
Noha a stressz és a rák egyenes, ok-okozati összefüggése messze nem bizonyított, abban minden kutató egyetért, hogy
a hosszan tartó stresszel való együttélés visszaszorítására mindenképpen törekednünk kell egészségünk megóvása érdekében.
A stressz így vagy úgy, de beteggé tesz
A stressz nem biztos, hogy a tumor kialakulásban közvetlenül felelős. Több olyan kutatás is készült, amelyek eredményei közvetlen kapcsolatot nem tudtak kimutatni, ok-okozati összefüggést egyáltalán nem támasztottak alá a stressz és a rákos megbetegedések kialakulása között, noha számos olyan hosszan tartó vizsgálatot is végeztek már világszerte, melyek konkrét összefüggésekre világítottak rá. Olyan eredményeket is megismerhettünk az elmúlt évek során, melyek szerint a bizonyos traumákat átéltek, például gyászt vagy válást elszenvedettek körében a közvetlenül következő 5 év során gyakoribb volt a daganatok előfordulása, mint azoknál a személyeknél, akik ilyen traumáktól mentesek maradtak.
„A stressz közvetve mindenképp betegségkiváltó tényező lehet” – szögezi le dr. Milák Eszter orvostudományi szakértő . „Egyetértek azokkal a szakértői nézetekkel, hogy egy hosszan tartó stressz olyan életmódbeli változásokat kényszeríthet ki, amelyek kedveznek a tumorok képződésének: a felmerülő nehéz életesemények, megváltozott körülmények vagy csak a nyomasztó gondolatok miatt
fokozódhat a dohányzás és az alkoholfogyasztás, romlik az alvás minősége, kevesebb figyelem jut az egészséges táplálkozásra, és talán semmi idő nem marad a rendszeres testmozgás beiktatására. Vagyis, olyan életmód alakul ki stressz hatására, amely jó táptalajt kínál a betegségnek, noha nem maga a stressz az, amely a daganatot indukálja.”
A családi érintettség és az immunrendszer szerepe a daganatos betegségekben
Genetikai, családi érintettség fennállásakor a stressz káros hatása az egészségre valószínűsíthetően erősebb. Fokozottan figyelniük kell tehát a megelőzésre és az egészséges életmód fenntartására, valamint a gyakori szűrővizsgálatok betartására és a stresszmentesebb életre azoknak, akiknél ismert kórelőzmény van.
Újabb közvetlen hatása a stressznek a daganatos megbetegedések létrejöttében az a kár, amit a szervezet általános védekezőképességének gyengítésében tesz. Mivel a stressz az immunrendszert lefoglalja, olyan szervek kerülhetnek érintettség alá, amelyeket egyébként megvédene az immunbástya, ha nem lenne a stressz által már aláaknázva.
Az is megállapítást nyert, hogy stresszes környezetben a daganatos megbetegedés gyorsabban hódít teret magának, és drasztikusabb lefolyással jelentkezhet. Tehát, ha nem is a kialakulásban, de a lefolyásban lehet komoly súlyosbító hatása.
„Az újabb és újabb kutatási eredmények, melyek megerősítik a korábbi feltételezéseket, de még azok is, amelyek csak közvetett kapcsolatot jeleznek, nem csak a bizonyosság nyomatékosítása miatt fontosak. Akárhányszor ugyanis újabb tanulmány lát napvilágot, a téma nyilvánosságot kap. A tudományos érdeklődés mellett a közéletben is újra előtérbe kerül, s ha csak rövid időre is, de figyelnek rá. Ez pedig elegendő lehet arra, hogy egyre több ember figyelmét irányítsa a kérdésre, akikben előbb-utóbb változást generálhat a többször ismételt figyelmeztetés. Ez hosszú távon javulást hozhat a statisztikákban, de ami mindennél fontosabb: életeket menthet” – mondja a szakértő.
Európai fejlemények a stressz elleni küzdelemben
Dr. Milák Eszter hozzátette: 2022. február 16. óta intézményes szinten, az Európai Unió által is törekvések fogalmazódtak meg a népbetegség riasztó szintjére lépett rák elleni küzdelem támogatására. Több mint két évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) elfogadta a daganatos megbetegedésekre specializálódott különbizottságának (BEating CAncer, BECA) rákellenes tervét, mely szándéka szerint segítséget kíván adni az egyéni szinten folytatott egészségtudatos életvezetés fenntartásához, a megelőzéshez és a gyógyuláshoz szükséges változások előidézéséhez. Mindehhez immár nemcsak a dohányzás visszaszorítására koncentrálnak, hanem jelentős szerep jut az elhízás elleni küzdelemnek, és komoly kampány indult az ártalomcsökkentésre irányulóan is. Ennek része lehet a krónikus stressz csökkentése is.
A daganat felfedezésének ideje döntő lehet a lefolyásban. Ha a tüdőrák első tüneteiről szeretnél fontos információkat szerezni, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.
