36 százalékkal több az esélyed a Pakinson-kórra, ha ilyen helyen élsz

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Fokozódhat a Parkinson-kór kockázata azoknál, akik olyan területen élnek, ahol nagyobb mennyiségű növényvédő szert használnak.

Ezt állapította meg egy amerikai kutatás, amely 21,5 millió ember adatait elemezve keresett összefüggést a Parkinson-kór kialakulása és 65 különböző, a mezőgazdaságban előforduló peszticid anyag alkalmazása között.

A növényvédő szerek növelik a Parkinson-kór kockázatát

„Földrajzi módszerekkel vizsgáltuk a Parkinson-kór arányát az Egyesült Államokban, majd összevetettük az adatokat a peszticid- és gyomirtóhasználat regionális szintjével” – számolt be a kutatás hátteréről Brittany Krzyzanowski, a tanulmány vezető szerzője, a phoenixi Barrow Neurológiai Intézet munkatársa.

A kutatók összefüggést találtak a peszticidek használata és a Parkinson-kór megnövekedett kockázata között
Fotó: The Creative Drone / Getty Images Hungary

A kutatók úgy találták, hogy a vizsgált területeken – ahol egyaránt megtalálhatók lakott részek, illetve olyan mezőgazdasági területek, ahová nagy mennyiségben szórnak ki növényvédő szereket – a 65-féle peszticid közül

14 megnövelheti a Parkinson-kór kialakulásának esélyét.

Ezekkel a peszticidekkel van a legnagyobb gond

A Rocky Mountain és Great Plains régiókban alkalmazott peszticidek sorából a szimazin, az atrazin és a lindán vonatkozásában mutatták ki a legerősebb összefüggést. Azokon a területeken, ahol szimazint használtak,

36 százalékkal emelkedett a kór kialakulásának kockázata.

Ez azt jelenti, hogy 100 ezer emberre vetítve 475 esetben alakult ki Parkinson-kór. Ami a másik két növényvédőt illeti, az adatok alapján az artazin 31 százalékkal, a lindán pedig 25 százalékkal növelte a betegség jelentkezésének esélyét.

„Aggasztó, hogy a korábbi tanulmányok más peszticideket és gyomirtó szereket azonosítottak a Parkinson-kór lehetséges kockázati tényezőiként, és több száz olyan anyag létezik, amelyet még nem vizsgáltak a betegséggel való kapcsolat szempontjából” – mondta el az eredményre reflektálva Krzyzanowski.

A szakemberek kiemelték, az összefüggések pontos hátterének meghatározásához több kutatásra lenne szükség. Ez remélhetőleg arra ösztönözné az illetékeseket, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket a peszticidek szintjének csökkentése érdekében, ami a betegség kialakulásának kockázatát is csökkenthetné.

A betegség egyik jellegzetes tünete az izommerevség
Fotó: bymuratdeniz / Getty Images Hungary

Magyarországon is sok embert érint a Parkinson-kór

Hazánkban becslések szerint 20-30 ezer ember él Parkinson-kórral, ez a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Bár sokan időskori betegségnek tartják, létezik fiatalkori változata is, melynél akár negyvenéves kor előtt is megjelenhetnek a tünetek.

Idézőjel ikon

A Parkinson-kór oka ismeretlen, valószínűleg genetikai és környezeti tényezők is felelnek a mozgáslassulással, izommerevséggel és nyugalmi remegéssel járó betegségért.

A betegség korai tünete lehet, ha például az írott betűk jelentősen kisebbek lesznek, vagy ha romlik a szaglás, de ide tartozik a görnyedt tartás, a maszkszerű arckifejezés és a halk, rekedtessé váló hang is.

Ha részletesebben is olvasnál a Parkinson-kórról, olvasd el ezt a cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.