Ez történik az agyban a halál pillanatában: lenyűgöző a folyamat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A kutatók részletesen kiértékelték egy haldokló agyhullámait, ami közelebb vitte őket annak megértéséhez, mit láthat az ember a halála előtt. Mutatjuk, mire jutottak.

A haldokló egy 87 éves férfi volt, akinek agyhullámait egy elektroenkefalográfia (EEG) készülék rögzítette, miközben a sürgősségi osztályon szívroham következtében vesztette életét.

Bár nem először fordult elő, hogy egy haldokló ember agytevékenységét dokumentálták, a korábbi EEG-felvételek csak a frontális kéreg jeleire korlátozódtak. Az újabb feltétel azonban kellően részletes volt ahhoz, hogy értékes tanulságokkal szolgáljon.

Ez történhet az agyban a halál beálltakor

Azok az emberek, akik halálközeli élményt élnek át, gyakran a paradox világosság és a felfokozott tudatosság epizódjairól számolnak be. „Úgy tűnik, ilyenkor olyan agyi területek aktiválódnak, amelyek a halállal összefüggésben leállnak” – mondja dr. Sam Parnia, a NYU Langone kutatási igazgatója.

A múltban azt feltételezték, hogy a beszámolók anekdotikus jellegűek, de a felmérésekből az derül ki, hogy az érintettek 10 százaléka tényleg valami hasonlót élhet át.

A halál pillanatában sokan szokatlan világosságot tapasztalnak
Fotó: Yana Iskayeva / Getty Images Hungary

A 87 éves beteg esetében a szakemberek a szívmegállást követően változásokat észleltek a magasabb rendű kognitív funkcióknak alárendelt agyhullámokban, amelyek az információfeldolgozáshoz, a koncentráláshoz, az emlékezéshez, a tudatos észleléshez és az álmodás különböző szakaszaihoz kötődnek. Mindez arra utal, hogy

amikor az agy végérvényesen leáll, a tudatosság jeleit mutatva bizonyos emlékeket hívhat elő.

További részleteket a kutatók nem tudtak kideríteni, mivel a páciens agysérüléseket szenvedett, illetve bizonyos gyógyszereket szedett, ami megnehezítette az adatok elemzését.

Mivel azonban itt is megfigyelték az alfa- és gamma-agyhullámok közötti keresztkapcsolási reakciót, ami az egészséges embereknél az emlékek felidézésekor tapasztalható, ez szintén azt a feltételezést erősíti, hogy az elhunyt az életéből láthatott képeket.

Az eredménnyel összhangban a Michigani Egyetem kutatóinak egy csoportja a gammahullám-aktivitás kiugrását figyelte meg két kómában lévő beteg agyában, akiket lekapcsoltak a lélegeztetőgépről. A kutatók megjegyezték, a megnövekedett aktivitást az agy azon részében mutatták ki, amely kapcsolatban áll az álmodozással és a megváltozott tudatállapotokkal.

Az agyhullámok változását egy elektroenkefalográfia (EEG) készülék mutatta ki
Fotó: Nicola Tree / Getty Images Hungary

A fentiek alapján nem zárható ki, hogy életünk filmje valóban lepereg a szemünk előtt a halálunk pillanatában, ahogyan arról a halálközeli élmények túlélői is beszámolnak.

„Bár ezeknek az eredményeknek a mechanizmusait és fiziológiai jelentőségét még pontosítani kell, az adatok arra utalnak, hogy a haldokló agy bizonyos ideig továbbra is aktív lehet” – állapították meg a szakemberek.

Közelebbit egyelőre nem tudunk

Dr. Sam Parnia a kutatásokra reflektálva megjegyezte, az agy napi tevékenységekért felelős részei a halálunkkor háttérbe szorulhatnak, így

megnyílhatnak előttünk tudatunk azon mélységei, amelyekhez általában nem férünk hozzá.

Többet egyelőre nem tudni arról, mi történik az agyunkban a halálunk közben. Ahhoz, hogy pontosabb legyen a kép, a tudósoknak akkor kellene megkezdeniük az alanyok megfigyelését, amikor még egészségesek, de náluk jellemzően nem számolnak a halállal. Az, hogy a kutatócsoportnak sikerült rögzítenie a 87 éves páciens agyhullámait, amikor meghalt, csupán a véletlen műve.

A jelenség pontosabb megértéséhez kórházi vizsgálatokra lenne szükség
Fotó: Team Static / Getty Images Hungary

A Michigani Egyetem kutatói úgy vélték, a vizsgálatokat ki kellene terjeszteni azokra az EEG-vel monitorozott intenzív osztályos betegekre is, akik túlélték a szívmegállást, mivel az agyi aktivitás megugrása után a haldoklókkal való kommunikáció kulcsfontosságú a történtek megértéséhez. 

Amikor az embert kórházi körülmények között éri a halál, az egy igen speciális helyzet. Erről itt írtunk bővebben:

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.