Ez történik az agyban a halál pillanatában: lenyűgöző a folyamat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kutatók részletesen kiértékelték egy haldokló agyhullámait, ami közelebb vitte őket annak megértéséhez, mit láthat az ember a halála előtt. Mutatjuk, mire jutottak.

A haldokló egy 87 éves férfi volt, akinek agyhullámait egy elektroenkefalográfia (EEG) készülék rögzítette, miközben a sürgősségi osztályon szívroham következtében vesztette életét.

Bár nem először fordult elő, hogy egy haldokló ember agytevékenységét dokumentálták, a korábbi EEG-felvételek csak a frontális kéreg jeleire korlátozódtak. Az újabb feltétel azonban kellően részletes volt ahhoz, hogy értékes tanulságokkal szolgáljon.

Ez történhet az agyban a halál beálltakor

Azok az emberek, akik halálközeli élményt élnek át, gyakran a paradox világosság és a felfokozott tudatosság epizódjairól számolnak be. „Úgy tűnik, ilyenkor olyan agyi területek aktiválódnak, amelyek a halállal összefüggésben leállnak” – mondja dr. Sam Parnia, a NYU Langone kutatási igazgatója.

A múltban azt feltételezték, hogy a beszámolók anekdotikus jellegűek, de a felmérésekből az derül ki, hogy az érintettek 10 százaléka tényleg valami hasonlót élhet át.

A halál pillanatában sokan szokatlan világosságot tapasztalnak
Fotó: Yana Iskayeva / Getty Images Hungary

A 87 éves beteg esetében a szakemberek a szívmegállást követően változásokat észleltek a magasabb rendű kognitív funkcióknak alárendelt agyhullámokban, amelyek az információfeldolgozáshoz, a koncentráláshoz, az emlékezéshez, a tudatos észleléshez és az álmodás különböző szakaszaihoz kötődnek. Mindez arra utal, hogy

amikor az agy végérvényesen leáll, a tudatosság jeleit mutatva bizonyos emlékeket hívhat elő.

További részleteket a kutatók nem tudtak kideríteni, mivel a páciens agysérüléseket szenvedett, illetve bizonyos gyógyszereket szedett, ami megnehezítette az adatok elemzését.

Mivel azonban itt is megfigyelték az alfa- és gamma-agyhullámok közötti keresztkapcsolási reakciót, ami az egészséges embereknél az emlékek felidézésekor tapasztalható, ez szintén azt a feltételezést erősíti, hogy az elhunyt az életéből láthatott képeket.

Az eredménnyel összhangban a Michigani Egyetem kutatóinak egy csoportja a gammahullám-aktivitás kiugrását figyelte meg két kómában lévő beteg agyában, akiket lekapcsoltak a lélegeztetőgépről. A kutatók megjegyezték, a megnövekedett aktivitást az agy azon részében mutatták ki, amely kapcsolatban áll az álmodozással és a megváltozott tudatállapotokkal.

Az agyhullámok változását egy elektroenkefalográfia (EEG) készülék mutatta ki
Fotó: Nicola Tree / Getty Images Hungary

A fentiek alapján nem zárható ki, hogy életünk filmje valóban lepereg a szemünk előtt a halálunk pillanatában, ahogyan arról a halálközeli élmények túlélői is beszámolnak.

„Bár ezeknek az eredményeknek a mechanizmusait és fiziológiai jelentőségét még pontosítani kell, az adatok arra utalnak, hogy a haldokló agy bizonyos ideig továbbra is aktív lehet” – állapították meg a szakemberek.

Közelebbit egyelőre nem tudunk

Dr. Sam Parnia a kutatásokra reflektálva megjegyezte, az agy napi tevékenységekért felelős részei a halálunkkor háttérbe szorulhatnak, így

megnyílhatnak előttünk tudatunk azon mélységei, amelyekhez általában nem férünk hozzá.

Többet egyelőre nem tudni arról, mi történik az agyunkban a halálunk közben. Ahhoz, hogy pontosabb legyen a kép, a tudósoknak akkor kellene megkezdeniük az alanyok megfigyelését, amikor még egészségesek, de náluk jellemzően nem számolnak a halállal. Az, hogy a kutatócsoportnak sikerült rögzítenie a 87 éves páciens agyhullámait, amikor meghalt, csupán a véletlen műve.

A jelenség pontosabb megértéséhez kórházi vizsgálatokra lenne szükség
Fotó: Team Static / Getty Images Hungary

A Michigani Egyetem kutatói úgy vélték, a vizsgálatokat ki kellene terjeszteni azokra az EEG-vel monitorozott intenzív osztályos betegekre is, akik túlélték a szívmegállást, mivel az agyi aktivitás megugrása után a haldoklókkal való kommunikáció kulcsfontosságú a történtek megértéséhez. 

Amikor az embert kórházi körülmények között éri a halál, az egy igen speciális helyzet. Erről itt írtunk bővebben:

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.

Életem

A magyar kertek elfeledett virága az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő: olaja kincset ér

A nagymamáink udvaráról jól ismert orvosi kamillára – vagy ahogy hivatalosan nevezik: az orvosi székfűre – hajlamosak vagyunk puszta házi teaként tekinteni, pedig az alföldi szikeseken termő, 2015 óta Hungarikumnak számító növény illóolaja a világ egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentője. A belőle kinyert mélykék folyadékért valósággal rajong a nemzetközi kozmetikai ipar, olyannyira, hogy még a világhírű brit natúrkozmetikai óriás is magyar termelőtől vásárolja ezt a prémium alapanyagot.

Testem

Veszélyes vegyszerek a kozmetikumokban: ezek az anyagok a hormonjaidat is megzavarhatják

Világszerte drasztikusan esik a spermaszám, nő a meddő párok aránya, és a kutatók szerint a háttérben már nemcsak az életmódunk, hanem egy csendes, globális ökológiai válság áll. A mindennapi használati tárgyainkból, műanyag csomagolásokból és a kozmetikumokból kioldódó szintetikus vegyszerek közvetlenül támadják és zavarják meg a hormonrendszerünket. Az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (PFAS) és műanyag-lágyítók ráadásul alattomos koktélhatást alkotnak a szervezetünkben, és a magzati korban elszenvedett károsodások sokszor csak évtizedekkel később válnak láthatóvá.