Mindenki emlékszik az általános iskolás ünnepségekre, amikor a levegő hiánya, a meleg és a tömeg miatt rendszeresen el-elájultak a gyerekek. Számtalan oka lehet az ájulásnak, de vajon mi történik bennünk, ami miatt elveszítjük a konrtollt testünk és elménk felett? Utánajártunk.
A tudósok kiderítették, miért veszítjük el az eszméletünket, s mi történik ilyenkor agyunkban és szívünkben. Ha veled is történt már ilyesmi, vagy csak érdekel a furcsa jelenség oka, érdemes tovább olvasnod.
Régóta zavarba ejtik a tudósokat az ájulás okai, főként, hogy kiválóan modellezhető, s évszázadokon – netán évezredeken – keresztül jelen van a történelmünkben. Egyes fajtái, például a vér látványától való ájulás evolúciós reakció, képes megóvni az embert a veszélyes helyzetektől, például egy harc vagy csata során.
Túlélési ösztön volna?
Az undorító dolgok sok esetben veszélyesek is lehetnek, betegségeket is terjeszthetnek. Egyes elméletek szerint a testben ilyenkor a felgyorsuló, majd hirtelen lelassuló pulzus egyfajta védekező mechanizmus annak érdekében, hogy az ember elkerülje a megfertőződés veszélyét.
A félelmet is sokáig tartották az eszméletvesztés egyik kiváltó okának, s ez szintén összefügg saját testünk védelmével, ugyanis a gyorsan csökkenő várnyomás megelőzheti a vérveszteséget egy sérülés esetén. A harmadik elméletben hívő kutatók szerint már önmagában véd a tetszhalott állapot. Abban mindhárom hipotézis képviselői egyetértettek, hogy védelmi funkciót lát el, ha elalélunk. De vajon mi történik ilyenkor a testünkben?
Az ájulás egyik oka, hogy az agy bizonyos területei a csökkenő vérnyomás miatt nem jutnak elég oxigénhez, s ennek köszönhetően az ember émelyegni és szédülni kezd, izzad, látása elhomályosul, majd arra eszmél, hogy a földön fekszik.
Egy reflexben sejtik az okát
A legfrissebb kutatások egy réges-rég felfedezett reflex okát látják a háttérben. A tudomány története során elsőként megfejtett nem fizikai reflex, melyet Bezold–Jarish reflexnek hívnak két felfedezője után, a fentiekhez hasonló testi tünetekkel jár együtt. Az idegtudósok állatkísérletek során egerekben váltották ki a reflexet, mely ájuláshoz vezetett az apró emlősöknél. Úgy sejtik, az emberek esetében is ez – illetve ez is – állhat az ájulás hátterében. Az eszméletvesztés a kétlábúak között nem ritka, az emberek 40 százaléka életében legalább egyszer eszméletét veszti valami miatt.
A vérellátási zavart, mely az egész folyamat kiváltó oka, a leggyakrabban miatt fellépő, hirtelen vérnyomásesés okozza. A nervus vagus, azaz a bolygóideg, testünk leghosszabb idegi kapcsolódása, mely az agyat a szíven és a tüdőn keresztül összeköti a hasüreggel. Ez irányítja a paraszimpatikus idegrendszert, s képes a pulzust is csökkenteni. Ebben az esetben a test és a belső szervek pihenő állapotba kerülnek. Ha az ideg által közvetített jel a kelleténél erőteljesebb, a pulzus extrém módon lelassul, és könnyen ájulás következhet be.
A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer működése
Idegrendszerünk másik része, a szimpatikus idegrendszer, mely veszélyhelyzet során készenléti állapotot hoz létre szervezetünkben azáltal, hogy a pulzus nő, a vérnyomás emelkedik, és a vérellátás fokozódik. Az agy, a szív, és még az izmok is sokkal több vérhez jutnak, míg a gyomor, a belek és a bőr vérellátása átmenetileg csökken.
Egyes ingerek hatására aktiválódhat a szimpatikus idegrendszer készenléti állapota – hogy ezt kinél mi váltja ki, az teljesen egyéni. Az viszont mindenkiben közös, hogy a paraszimpatikus idegrendszer ilyenkor kompenzál, azaz beindítja azt az intenzív idegi reakciót, mely hirtelen pihenőt rendel el a testnek. Amikor elájulunk, óhatatlanul vízszintesbe kerülünk, aminek köszönhetően az agyba sokkal könnyebben jut el ismét a vér, s visszaáll a biztonságos működés. Ami nagyon fontos éppen ezért, ha szédülést, fülzúgást, illetve hirtelen izzadást vagy az egyéb kísérő tüneteket tapasztaljuk, hogy segítsük testünket ebben: a vízszintes pozíció felvételében, annak érdekében, hogy az önkéntelen ájulás ne járjon balesettel.
