Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tíz év után ismét szuper El Niño-val számolhatunk az előrejelzések szerint. Utánajártunk annak, miként alakíthatja ez az időjárásunkat.
Egyre több szó esik az El Niño-Déli Oszcillációról (ENSO) az elmúlt évek során. A közkeletű nevén csak El Niño-nak nevezett, ciklikusan visszatérő éghajlati jelenség kettő-hétéves periódusokban ismétlődik, és hat közvetlenül a Csendes-óceán és térsége, közvetetten azonban Európa időjárására is. Cikkünkben annak jártunk utána, vajon a magyarországi klímát és időjárási jelenségeket mennyire befolyásolja mindez.
Egy-egy erősebb El Niño-időszak ugyanis átmenetileg akár 0,2 fokkal is növelheti a globális átlaghőmérsékletet. A trópusi Csendes-óceán felszíni vizeinek felmelegedése hatással van a légköri cirkulációra, ami a csapadékviszonyokra és a szélsőséges időjárási események gyakoriságára is kihathat.
Így hat a magyarországi időjárásra az El Niño
Bár a szakértők szerint egy erős El Niño az aszályok, az árvizek és az intenzív csapadékesemények előfordulásának valószínűségét is növelheti a világ számos régióiban, mi ezt Magyarországon kevéssé fogjuk érezni az ELTE Meteorológiai Tanszékének vizsgálatai szerint.
Az ELTE kutatói az El Niño és a hazai hőmérsékleti és csapadékviszonyok közötti kapcsolatot igyekeztek felderíteni az elmúlt évtizedek adatai alapján. Elemzésükben megállapították, hogy
nem mutatható ki hangsúlyos kapcsolat az El Niño és az időjárási viszonyok között.
Még a legerősebb összefüggések is csak gyenge statisztikai kapcsolatot mutattak annak ellenére, hogy a közvélekedés összeköti a jelenséget a magyarországi aszályokkal vagy hőhullámokkal. A vizsgálatok szerint legfeljebb a téli hőmérsékletre lehet hatással az ENSO, mégpedig a La Niña állapotból El Niño állapotba történő átmenet során. Ezekben az években a magyarországi tél az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb a statisztikák szerint.
A kutatók azonban arra nem találtak tudományosan megalapozott összefüggést az elmúlt évtizedek adatainak összegzése során, amely alapján előre lehetne jelezni pusztán a várható szuper El Niño miatt a következő évek magyarországi nyarainak hőmérsékletét vagy csapadékviszonyait.
A szuper El Niño-t, vagyis azt az időszakot, amikor a többhavi hőmérsékleti eltérés hároméves etapokban számolva tartósan 1,5 fok fölé emelkedik, jelenleg az időjárási modellek mintegy fele jelzi augusztustól. Utoljára ilyenre 2016-ban volt példa.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Ezek hatnak valójában a magyarországi időjárásra
Elsősorban az európai légköri folyamatok azok, amelyek meghatározzák azt, milyen lesz a nyár Magyarországon. Az Azori-anticiklon nevű szubtrópusi magasnyomású légköri képződmény mellett a szibériai magasnyomású rendszerek, és az Atlanti-óceán, illetve a mediterráneum felől érkező ciklonok vannak befolyással arra, mennyire lesz egy-egy nyári időszak aszályos, milyen erős hőhullámokkal kell számolnunk az adott évben, vagy éppen
lesznek-e nagy csapadékkal járó időszakok a Kárpát-medence térségében.
A szakértők szerint a magyar mezőgazdaság számára nem elsősorban az El Niño adhat előrejelzést a várható időjárási folyamatokról, hanem az az egyre jellemzőbb tendencia, mely szerint
- a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak a hőhullámok,
- az aszályos időszakok és
- a rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadékkal járó légköri folyamatok.
Éppen ezért gazdálkodóknak érdemes felkészülni a szélsőséges időjárása, többek között a vízmegtartás gyakorlatának kialakításával és a rugalmas termesztési rendszerekre való átállással.
A kutatók szerint 40 foknál is melegebb nyarak jönnek, amennyiben nem mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
