A vakbélgyulladás a hasfájások egyik mumusa, számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, vajon mi válthatja ki, és milyen tünetekkel jár, most ezt igyekszünk tisztázni.
A hasfájásnak számtalan oka lehet, a vakbélgyulladásnak nevezett betegség csak az egyik ezek között. De vajon tényleg kiválthatja egy lenyelt hajszál vagy dinnyemag?
A köznapi nyelven vakbélgyulladásnak nevezett, éles hasi fájdalommal, lázzal, hányással járó betegséget valójában a bélrendszer féregnyúlványnak nevezett részében zajló betegség okozza. A kesztyűujjhoz hasonlító nyúlvány gyulladását a vakbél felé eső oldalának elzáródása váltja ki. Ez az 5-10 centiméteres szakaszt érintő lob azonban hatalmas fájdalmakat okoz.
Ha perforál, nagy a baj
A féregnyúlvány ilyenkor fájdalmasan megduzzad, a gyulladás következtében a szövetek elhalnak, a bélfal pedig megrepedhet, ez a perforáció idézhet elő életveszélyes állapotot. De vajon mi válthatja ki a gyulladást?
A vakbélgyulladás átlagosan a lakosság alig 7 százalékát érinti, azonban ennél nagyobb arányban végeznek féregnyúlvány-eltávolító műtéteket világszerte, ugyanis főként ott, ahol nem állnak rendelkezésre megfelelő diagnosztikai módszerek, a hasban lévő egyéb gyulladások esetén is a vakbélműtétet választják éppen a rendkívül veszélyes következmények miatt. A hasgörccsel, lázzal és hányással járó vakbélgyulladásra ugyanis több más betegség is hasonlít a tüneteket tekintve, például egyes emésztési zavarok, nyirokmirigyek gyulladása vagy egy sima izomgörcs. Ami a féregnyúlvány gyulladását ezektől egyértelműen megkülönböztetheti, az a vándorló fájdalom, mely köhögésre vagy mozgás hatására súlyosbodik – de nincs egyértelműen csak a vakbélgyulladásra jellemző tünet, amely miatt ki lehetne zárni a fentieket.
Nem mindenkinek a jobb oldalon fáj
Bár a vakbélgyulladás felmerülésekor az egyik első, amit hajlamos az ember magán megvizsgálni, az az, hogy a jobb vagy a bal oldalon érzi-e a fájdalmat, ez sem minden esetben számít. Ugyan tudjuk, hogy a vakbél gyulladása során fellépő fájdalom általában a jobb oldalra sugárzik, de vannak, akik ezt a fájdalmat vesetájékon érzik. A bélrendszer elhelyezkedése ugyanis életkortól, testalkattól és egyebektől is függ, várandósság esetén például nincsenek általános tünetek.
A kormányzati egészségügyi portál tájékoztatása szerint így érdemes eljárni:
Amennyiben a fájdalom egy időre enyhül, majd súlyosbodik, és a has feszessé, keménnyé válik, az a vakbél perforációjára és hashártyagyulladásra (peritonitis) utalhat, ahogy a hidegrázás és a 38 °C feletti láz is. Ezek életveszélyes szövődmények, ezért ilyen esetben is haladéktalanul hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A fájdalom vélt helyén kívül a kiváltó okokat tekintve is számtalan hiedelmet tart számon a néphagyomány. Egyes városi legendák szerint a lenyelt hajszál vagy gyümölcsmag váltja ki a problémát, ezt vizsgálták a kutatók is nemrégiben. Olyan vakbélgyulladásos eseteket vettek górcső alá, amely műtétek esetén emésztetlen növényi maradványokat és magokat találtak a bélrendszer egy adott szakaszán.
A nagy számú beteg néhány ezreléknyi esetében volt csak ténylegesen növényi maradvány a vakbélben, az esetleges perforáció következtében elhunyt betegeknél egyetlen esetben sem volt a féregnyúlvány vagy a vakbél közelében mag vagy gyümölcsdarabka.
Nem felesleges szerv
Azt is tudjuk már, hogy a vakbél nem egy felesleges, eltávolítható szervünk, bármennyire is annak tűnik, ugyanis a bélflóra mikroorganizmusainak jelentős és fontos részének ad otthont a féregnyúlvány. Egy esetleges bélrendszeri fertőzés esetén itt lelnek menedékre, amíg a betegség elvonul. Azoknál az embereknél, akiknél korábban eltávolították ezt a szervet, sokkal nagyobb volt a Clostridium difficile baktérium okozta emésztőszervi problémák, a hasmenéssel, hányingerrel, lázzal és hasi fájdalmakkal járó betegségek kiújulásának kockázata,
A 2011-ben megjelent tanulmány arra is rávilágított, hogy a vakbélben olyan limfoid szövetek találhatóak, melyek immunsejteket termelnek és tárolnak, a féregnyúlvány tehát egyfajta antibiotikus szerepet is képes ellátni, hogyha megmarad. Mintegy 80 millió éve biztosan jelen van az emlősök szervezetében,ha nem lenne szükségünk rá, ennyi idő alatt biztosan eltűnt volna a szervezetünkből.
