Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A kor előrehaladtával a menstruációs ciklus is változik, ám hogy ez pontosan mivel jár, és mit is jelent az átalakulás, arról még napjainkban is csak nagyon kevés szó esik. Sokszor még a nők egymás között is tabuként kezelik, hogyan befolyásolja a hormonrendszer a menstruáció időtartamát, gyakoriságát, erősségét és a vele együtt járó tüneteket, pedig ez is fontos része a női egészségnek.
Világszerte számos társadalmi, kulturális és vallási szokás létezik, amelyek meghatározzák, hogy mit tehet és mit nem tehet egy nő a ciklus bizonyos időszakaiban. Az elmúlt évtizedekben, ha lassan is, de megdőlt néhány tévhit, ennek ellenére még sok minden hiányzik ahhoz, hogy pironkodás nélkül, őszintén tudjunk beszélni a nők testét érintő változásokról.
Menstruáció, minek nevezzelek?
A menstruáció még napjainkban is olyannyira tabunak számít, hogy a nők nem csupán a férfiakkal, de maguk között sem igazán tudnak beszélni róla. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy olyan kifejezésekkel illetik a menstruációs időszakot, mint „megjött a Mikulás”, „nehéz napok”, „eperhét”, „havi látogatás”, „piros betűs ünnep” vagy „paradicsomérés”.
Akár akarunk beszélni róla, akár nem, a menstruáció vérrel és sokszor fájdalommal jár, néha megkönnyebbülést hoz, néha pedig szomorúságot, néha pedig mindez egyszerre jelentkezik a ciklus alkalmával. Nézzük, melyik életkorban milyen változásokra számíthatunk.
Vedd komolyan a fájdalmat, még fiatalon is: az egészséged a tét
A menstruációval járó fájdalmat sajnos sokszor nem veszik komolyan, éppen ezért a fiatal lányok eleve azt tanulják meg, hogy a jelentkező kellemetlenségekkel meg kell tanulni együtt élni, és a fájdalom miatt nem kell, nem szabad "hisztizni".
Az első menstruáció jelentkezése függ a genetikától, a testtömegindextől (BMI), az elfogyasztott ételektől, a testmozgás mértékétől, és még attól is, hogy ki hol él.
Mivel a fiatal lányok méhe olykor kicsi és még fejletlen az első menstruáció alkalmával, a méhszájuk pedig zárt, előfordul, hogy erőteljes méhösszehúzódásokkal ürül ki a vér.
Ha az ekkor tapasztalt tünetek, mint a kismedencei fájdalom, a derék- és alhasi fájás, hosszú távon megmaradnak, érdemes orvoshoz fordulni és segítséget kérni, mert akár menstruációs zavarra is utalhatnak.
A problémák közül sokat az élet későbbi szakaszában, a nők húszas vagy harmincas éveiben diagnosztizálnak. Ám ez nem jelenti azt, hogy valójában csak akkoriban kezdődtek.
A húszas évek: beáll a ciklus, de még bármikor történhet változás
A húszas évek jelentik a termékenység fénykorát. Ez az az idő, amikor a szervezet a legjobban felkészült a gyermekvállalásra, éppen ezért a legtöbb nőnek ekkor a legszabályosabb a ciklusa. Ennek ellenére egyre kevesebben vállalnak gyermeket a húszas éveikben, a nők közül sokan fogamzásgátlóval védekeznek a teherbe esés ellen, vagy épp a ciklus szabályozására használják a tablettát, amely szintén befolyásolhatja a menstruáció minőségét.
Van, akinél erősebbé válik a havivérzés, másoknál szinte teljesen eltűnik.
De a legnagyobb változás talán, hogy beáll egy mesterséges rendszer: a 28 napos ciklus.
A nők többsége ebben az életkorban alakítja ki az első komolyabb kapcsolatát, amelyben rendszeres szexuális életet él, és ekkor tapasztalják azokat a tipikusan menstruációs tüneteket, hogy a ciklus közeledtével megnő az étvágyuk, megemelkedik a libidójuk, de ezzel egy időben puffadás és görcsölök is jelentkeznek.
A menstruáció alatt sokan idegenkednek a szextől, ami a havi ciklus alatt is ugyanolyan biztonságos, mint előtte vagy utána.
A húszas években jelentkeznek az olyan menstruációhoz kapcsolódó tünetek, mint a policisztás petefészek-szindróma (PCOS), az endometriózis, a mióma, a premenstruációs szindróma (PMDD) és a rendellenes vérzési ciklusok. Ezekkel mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A harmincas évek: pontosan működő ciklus
A harmincas évek elején általában a nők többségének rendszeresen van peteérése, és jó esetben a menstruáció nagyjából olyan, mint a húszas években, beleértve akár a fájdalmakat is.
Napjainkban sok nő ebben az életszakaszában dönt a gyermekvállalás mellett. A terhesség számos hatással lesz a testre, de egy biztos: aki terhes, nem menstruál.
Valamikor a szülést követő hónapokban azonban visszatér a menstruáció.
Ez függ attól, hogy csak valaki szoptat-e vagy sem. Ha igen, a szervezet sok prolaktin nevű hormont termel, ami elnyomja az ösztrogén képződését, és megakadályozza, hogy az illető teherbe essen. Ám ez nem jelent száz százalékos védelmet, ezért a fogamzásgátlásra ebben az időszakban is ugyanúgy figyelmet kell fordítani.
A szülést követően visszatérő menstruáció gyakran erős vérzéssel jár.
Egyesek számára a harmincas évek közepére vagy végére esik az úgynevezett perimenopauza időszaka. Ez a menopauzát megelőző 8-10 év annak eredménye, hogy a szervezet kevesebb ösztrogént és progeszteront termel, ami miatt ismét felborulhat a menstruációs ciklus.
A negyvenes évek: elkezdődnek a változások
A perimenopauzához hasonlóan ez az időszak a véletlenszerű és kiszámíthatatlan vérzésről szól. Ilyenkor különösen ügyelni és figyelni kell a menstruációval kapcsolatban jelentkező szokatlan tünetekre. Ilyen lehet a szokásosnál szárazabb hüvely, a hőhullámok, a hidegrázás, az éjszakai izzadás, az alvászavar, a rosszkedv és az érzelmi hullámvölgyek, a hízás, a ritkuló haj és száraz bőr, a mell teltségének elvesztése.
Nem feltétlenül kell orvoshoz fordulni, amikor elkezdődik a perimenopauza, de szükség esetén alkalmazható gyógyszeres kezelés a tünetek csökkentése érdekében.
A kórkép rendszeres testmozgással, helyes étkezéssel és minőségi, pihentető alvással jelentősen javítható.
Az ötvenes évek: beköszönt a menopauza
Az orvosi szakirodalom szerint menopauzáról akkor beszélhetünk, ha 12 egymást követő hónapig nem menstruál egy nő. Ez átlagosan 51–52 éves korban történik meg.
A legtöbb nő arra számíthat, hogy az ovuláció vége felé közeledve a perimenopauza tünetei enyhülnek az ötvenes éveik során. Ám gyakori, hogy a menopauza előtt, a ciklus közepén ingerlékenynek érzik magukat, és ilyenkor jelentkezik az úgynevezett stresszinkontinencia is. Ezek a tünetek nem véletlenek, hiszen a menopauza átélése akár egy érzelmi hullámvasút is lehet, és nem csupáncsak a hormonális kilengések, hanem az életkorral járó társadalmi és szociális változások miatt is.
