Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A ma reggeli kihagyott sétától kezdve a lefekvés előtti harapnivalókig sok mindennapi tevékenység nagy hatással lehet arra, hogy kinél mekkora kockázatot jelent a demencia és az Alzheimer-kór kialakulása. A szellemi leépülés elkerülése érdekében jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mely tevékenységek gyorsíthatják fel az elménk hanyatlását.
Míg egyeseknek kilencvenévesen is borotvaéles az elméjük, addig másoknak már sokkal korábban, egészen fiatalon meg kell küzdeniük a mentális nehézségekkel. Noha ezt részben genetikai adottságok is befolyásolják, bizonyos életmódbeli tényezők is hatással vannak az agy öregedésére. A gének működését közvetlenül nem tudjuk irányítani, de a rossz szokások elhagyásával megőrizhetjük elménk egészségét. Nézzük, miről kellene lemondanunk ehhez!
Túl sokat ülsz
Egy tanulmány szerint a túl sok ülőmunka és a lustálkodás összefüggésbe hozható az agy egy részének elváltozásával, amely kritikus lehet a memória szempontjából. A kutatók megállapították, hogy a hosszú ideig tartó ülőmunka a középső halántéklebeny elvékonyodásához vezet. Ez az agy azon területe, amely segíti a memóriát, a kritikus gondolkodást és az információfeldolgozást. Azt is felfedezték, hogy a fizikai aktivitás még magas szinten sem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a huzamosabb ideig tartó ülés káros hatásait. A probléma úgy küszöbölhető ki, ha többet és gyakrabban mozgunk annak érdekében, hogy megállítsuk az agy öregedését.
Nem óvod a hallásodat
A halláskárosodás összefüggésben áll a demenciával és az agy öregedésével. Egy kutatás szerint a hallássérült időskorúaknál szignifikánsan nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, miután a halláskárosodás 30-40 százalékban felgyorsítja a kognitív hanyatlást. Ennek az az oka, hogy a hallásnehézség túlterheli az agyat, illetve a halláskárosodás társadalmi elszigeteltséghez is vezethet, ami szintén a demencia kockázati tényezője.
Túl sok alkoholt fogyasztasz
Akár kis mennyiségű alkohol fogyasztása is bizonyos szintű kognitív károsodást okozhat. Az, hogy az ivás pontosan milyen hatással van az agyra, személyenként változik, de ami az agy egészségét illeti, különbség van aközött, hogy valaki csupán alkalmanként fogyaszt el egy pohár bort a vacsora mellé, vagy csak a szombat esti buliban sörözik, vagy esetleg több napon át mértéktelenül iszogat. A rendszeres alkoholfogyasztás akár 40 százalékkal is csökkenti a neurogenezist, vagyis a felnőttek agysejtképződését.
Nem törődsz a szíveddel
A szív egészsége közvetlenül kapcsolódik az agy egészségéhez. Vagyis, ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Ha a stressztől feszültek vagyunk, az agyunkban sem megfelelő a vérkeringés, és így gyorsabban öregszik az elménk. Kutatás igazolja, hogy az érrendszeri problémákkal, például magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel küzdőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia az életkor előrehaladtával.
Nem tanulsz új dolgokat
Az egyik legjobb előrejelzője annak, hogy az életkor előrehaladtával ki mennyire védett az Alzheimer-kórral és a demenciával szemben, az iskolai végzettség.
Kiderült ugyanis, hogy a magasabb iskolai végzettségűeknél alacsonyabb a demencia aránya. A rendszeres tanulás, az új ismeretek elsajátítása folyamatosan gondoskodik agyunk rugalmas működéséről.
Elhanyagolod a barátokat és a családodat
A baráti, családi kapcsolatok ápolása kiváló módja annak, hogy enyhítsd a stresszt, csökkentsd a magányt, ráadásul mindkettő hatással lehet az agy öregedésének lassítására is. A kutatók idős emberek társadalmi aktivitását vizsgálva azt találták, hogy a társas érintkezések akár 50 százalékkal is csökkenthetik a kognitív hanyatlás mértékét.
Keveset alszol éjjel
Minél kevesebbet alszunk, annál gyorsabban öregszik az agyunk – derült ki abból a metaanalízisből, amely több tudományos tanulmány eredményeit vetette össze. Agyi szkennelések, neuropszichológiai értékelések és az alvás időtartamának feljegyzései alapján a kutatók azt találták, hogy azoknak, akik kevesebbet aludtak, nem csupán fizikailag károsodott az agya, hanem a kognitív teljesítménye is romlott. Kiderült továbbá, hogy a túl sok alvás is károsíthatja az agyat, ezért a szakemberek napi hét órában állapították meg az ideális éjszakai pihenési időt.
Egészségtelenül étkezel
Tudományosan igazolt tény, hogy minél egészségesebben étkezünk, annál jobb lesz a kognitív tevékenységünk. A vizsgálatok szerint az agy egészsége érdekében kifejlesztett MIND-diéta 53 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát azoknál az embereknél, akik szigorúan követték az étrendet, és körülbelül 35 százalékkal azoknál, akik közepesen jól tartották be az irányelveket. A MIND-diéta megköveteli, hogy mindennap legalább három adag salátát és legalább még egy másik zöldséget is együnk. De a zöldségek mellett diófélék, bogyós gyümölcsök, bab, hal, baromfi, egészséges zsírok, például olívaolaj és a mérsékelt borfogyasztás is az étrend része.
Forgalmas környéken laksz
Az autók nagymértékű légszennyezése a kutatások szerint nagyon rossz hatással van az agyunkra. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a levegőt szennyező finom szemcsés anyagok megváltoztatják az agy szerkezetét, ami kognitív zavart és más típusú agykárosodást is okozhat. Ennek annál nagyobb a kockázata, minél közelebb lakik valaki egy forgalmas úthoz, vagy minél tovább van kitéve a légszennyezésnek.
