Az emberek fájdalomküszöbe egészen eltérő lehet, van, aki jobban viseli, van, aki kevésbé. Léteznek azonban olyan ingerek, amiket mindenki valóságos kínszenvedésként él meg. Megkerestük, mi okozza a legelviselhetetlenebb gyötrelmeket.
Idegrendszerünk állapotától is függ, mit mennyire érzékelünk intenzíven, a fájdalom ugyanis egyfajta vészjelzés. Az alábbiakban a legintenzívebbeket vesszük sorra.
Fájdalomérzékelésünk a többi szomatoszenzoros érzékeléshez képest egészen más élettani jelentőséggel bír, ugyanis nem pusztán információt közvetítenek ilyenkor sejtjeink: komoly veszélyre figyelmeztetnek.
Akut vagy krónikus
A fájdalom érzékelésének két típusa van, idegrendszerünkre gyakorolt hatása szempontjából megkülönböztetünk gyors, azaz akut és lassú, vagyis krónikus fájdalmat. Előbbieket a hirtelen érkező, erős, ártalmas ingerek váltják ki. A nociceptorok által továbbított testérzetek a gerincvelőn keresztül az agykéreg elsődleges érzékelőmezejét stimulálják, míg az elhúzódó, hosszan tartó testérzetek a rostokon keresztül szervezetünk több pontján aktiválják a szenzoros sejteket. A krónikus fájdalom az agy több pontját ingerli, ezért általában érzelmi reakciók is együtt járnak vele. Ezért rosszabb általános közérzetünk olyankor, ha tompa kellemetlenséget tapasztalunk, mely hosszú időn keresztül fennáll.
Eltérő reflexeket indít be a két különböző fájdalomérzet, akut esetben a menekülésre készülve testünk mobilizálhatja energiaraktárainkat. Vérnyomásunk megemelkedik, izmaink megfeszülnek, hogy készen álljunk az azonnali cselekvésre. A másik esetben viszont csökken a vérnyomás, hányingert, erős verejtékezést is észlelhetünk, izomtónusunk ellazul. Orvosi szempontból a három hónapnál hosszabb ideig tartó fájdalomérzetet nevezzük krónikusnak vagy tartósnak.
Nem csak hiszti
Bár a fájdalomérzet biológiai jelenségen alapszik, a fájdalomküszöb egyénenként eltérő lehet. Vannak, akik számára egy csonttörés is elviselhető, mások egy szúnyogcsípést is érezhetnek elviselhetetlennek. A fájdalomküszöb lehet veleszületett, azonban az egyes életszakaszokban is változhat annak mértéke. Egyes életesemények, tragédiák, megrázkódtatások, a stressz is befolyással van arra, mit mennyire érzékelünk erőteljesen.
Aki a szülést bírja…
Közkeletű tévhit, hogy a férfiaknál sokkal jobban képesek a nők elviselni a fájdalmat, ezt sokáig a szülés során átélt erőteljes testérzetek számlájára írták. Ma már azonban tudjuk, valójában az Y-kromoszómával rendelkezők sokkal jobban képesek tűrni az erős ingereket, ellentétben a nőkkel, akik hamarabb ismerik fel a számukra diszkomfortos helyzeteket. A terhesség és a szülés az egyetlen olyan időszaka a nők életének, amikor fájdalomküszöbük és fájdalomtűrésük a férfiakénak sokszorosára emelkedik. Ennek biológiai oka van, a szervezet jóval többet termel saját fájdalomcsillapító vegyületeiből, az endorfinokból.
A szülés ráadásul csak a nyolcadik azon a listán, melyet a National Health Society szakérői összeállítottak, számba véve a fájdalom mértékét. Nos, néhol meglepő, mi mindent tudunk pokolinak érezni. Lássuk csak!
Íme a legnagyobb fájdalommal járó állapotok
Az orvosok számtalan vizsgálat során kérik pácienseiket, hogy 1 és 10 között értékeljék az átélt fájdalmakat. Az NSH listáján olyan, fájdalommal is járó állapotokat és betegségeket találunk, melyek mindennapi tevékenységeinkben is akadályozhatnak bennünket. Szerepel köztük a köszvény, a csonttörések, a vesekő és ízületi gyulladások is. Érdekes módon a fagyos vállat tartják az egyik legfájdalmasabb testérzetnek, ugyanis olykor az ízületek annyira megmerevednek, hogy a beteg nem tudja felemelni a karját sem, és a fájdalom érintheti a nyakat és a fejet is.
Kezelés nélkül ez az egyszerűnek és mindennaposnak tűnő baj akár évekig tartó problémákat okozhat. De szerepel a listán egy női betegség, az endometriózis is – egy nőgyógyászati probléma, melyben a nők mintegy 10 százaléka érintett, és diagnosztizálása is évekbe telik, rendszeres, havonta visszatérő és egy idő után nem múló gondokat okozva. Ilyenkor nemcsak a méh, hanem a kismedence is érzékennyé válik, a teherbe esés is nehezebb, illetve az együttlétek közben is komoly fájdalmakat okozhat.
A teljes listán megtalálható még az övsömör okozta kín, a cluster fejfájás, a CRPS-szindróma, a porckorongsérv, a sarlósejtes anaemia, a migrén és az isiász is, a vakbélgyulladás, valamint a már fent említettek mellett.
Az összesítést végző egyik orvos, dr. Gary LeRoy az Independentnek nyilatkozva elmondta, ugyan a fogfájás nem került bele a top 10-be, de szorosan követi azokat.
Amerikai orvosok szintén pácienseik visszajelzései alapján listázták a legrosszabb érzéseket. A szülés mellett ezen a listán is szerepel a vesekő, az övsömör, a műtéteket követő fájdalom, a hátsérülések okozta érzések, a nagy ízületi artrózis, a porckorongsérv, a rákos elváltozások által okozott csontfájdalmak és a komplex regionális fájdalomszindróma is. A kar- vagy lábsérüléseket követő perifériás idegi trauma okozta heveny fájdalomérzet követi ezeket az amerikai listán, a már fentebb említett CRPS. Ez azért is külön kellemetlen, mert ennek egyelőre nincs ismert kezelési lehetősége a fentiek nagy részével ellentétben, és a kiváltó okokat sem sikerült felderíteni.
A szakemberek – és persze a józan ész is ezt diktálná – azt javasolják, hogy elhúzódó, a mindennapokat megkeserítő fájdalom esetén mindenképp forduljunk orvoshoz, hiszen a legtöbb fájdalmat okozó betegség gyógyítható, tünetei kezelhetők, és hosszabb-rövidebb kezelést követően meg is szüntethetők.
