Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Te mit szoktál reggelizni? Kávét, tojást, szalonnát, banánt, esetleg zabkását? Talán nem is sejted, de megtörténhet, hogy némelyik élelmiszer már nem lesz ott reggelente a gyereked vagy az unokád asztalán.
A kutatók legfrissebb adatai szerint az éghajlatváltozás következtében a mezőgazdasági termelés 1961 óta több mint 20 százalékkal esett vissza – globálisan. A szakemberek állítása szerint azonban a mezőgazdasági rendszer már akkor is fenntarthatatlan volt. A világon megtermelt élelmiszer csaknem egyharmada ugyanis kárba megy, miközben az emberek milliói éheznek. Nem beszélve arról, hogy az emberiség üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy egyharmada az élelmiszer-előállításból származik. Ha nem változtatunk ezen, és ugyanazokat a növényeket termesztjük, hogy a jól megszokott reggelit fogyaszthassuk, akkor a kutatók szerint a vesztünkbe rohanunk.
Drágább lehet a hús
A helyzet azonban nem annyira elkeserítő, mint az első hallásra tűnik. A szakemberek szerint van remény, éhen halni nem fogunk, hiszen van elegendő élelem a Földön, mindössze a szokásainkon kellene változtatni. Ez egyúttal azzal is járhat, hogy esetleg le kell mondanunk a kedvenc ételeinkről. Így 2050-ben már a nap első étkezése sem lesz olyan, mint a ma elfogyasztott reggelink. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon miért nem?
Nos, azért, mert meglehet, hogy majd’ harminc év múlva a reggeli szendvics már egyáltalán nem lesz olcsó választás. Bár a szakértők szerint mindaz, ami manapság a szendvicskedvelők kedvencébe kerül, valószínűleg évek múlva sem fog eltűnni, azonban jelentősen drágulhat majd.
Miután csökken az olyan alapvető takarmánynövények, mint a kukorica és a szója termelése, várhatóan a hús ára a következő évtizedekben óriásit emelkedik majd.
A húsállatok közül a sertések különösen érzékenyek a hőingadozásra, nehezen viselik a hőséget.
Ennek az alkalmazkodóképességnek a hiánya lelassíthatja a növekedésüket, és így csökkenhet a sertéshústermelés. Ráadásul a hőmérséklet emelkedése miatt az állatok hűtésére fordítható víz és energia még többe kerülne. Emiatt pedig drágulhatnak a sertéshúsból származó élelmiszerek.
A jövőben szintén értékesebbé válhatnak a búzafélék is, hiszen a hőmérséklet-emelkedés és az egyre jellemzőbb szélsőséges időjárás évről évre veszélyezteti a gabonatermést. A hőség miatt rendszeressé váló, sokszor országméretű tüzek, a pusztító hőhullámok és heves esőzések óriási termésmennyiség elpusztítására képesek.
Az előrejelzések szerint a tojás valószínűleg nem fog eltűnni, de drágulhat, főként a baromfikra vonatkozó egyre szigorúbb állattartási szabályok miatt.
Billiós nagyságrendben mérhető a kár
A szakértők szerint az éghajlatváltozás, és az emiatt szükségessé váló alkalmazkodóképességünk mellett politikai és gazdasági tényezők is befolyással lesznek majd az élelmiszerek árképzésére.
Már napjainkban is megfigyelhető, hogy sok országban arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy olyan műtrágyákat, növényvédő szereket és öntözési technikát használjanak, amelyek jelentősen rontják a környezetet és a talaj minőségét. Ez pedig tovább nehezíti a gazdálkodást.
A kutatók szerint az áremelés elkerülhetetlen, mert az ipar által okozott károkat ma még nem tükrözik az élelmiszerárak.
Egy 2021-es tanulmány becslése szerint az élelmiszergyártás mintegy 19,8 billió dolláros globális kárt okozott, ami majdnem kétszerese annak a nagyjából 9 billió dollárnak, amit haszonként megtermelt. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az árak, melyeket ma az élelmiszerekért fizetünk, nem tükrözik az előállítás valódi költségeit; egy ilyen rendszer pedig hosszú távon fenntarthatatlan.
Új növényfajokra lesz szükség
A mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy jelenleg csupán néhány jellemző növény- és állatfajra támaszkodik. Valójában mindössze kilenc növény adja a világ táplálékának kétharmadát, és ebből a kilencből mindössze négy: a búza, a rizs, a kukorica és a szójabab teszi ki az elfogyasztott kalóriák kétharmadát.
Ez pedig azt jelenti, hogy a világ élelmiszereinek nagy részéből hiányzik a genetikai sokféleség, amely ahhoz szükséges, hogy elég gyorsan alkalmazkodjon a változó éghajlathoz.
A jelenlegivel szemben a jövőben olyan növényekre lesz szükségünk, amelyek jól tűrik a magas hőmérsékletet, a szárazságot és a szélsőséges időjárási körülményeket. Ebből a szempontból a kedvelt reggeli-alapanyagok közül veszélyben lehet a paradicsom-, a bab- és a kukoricatermesztés is.
A szakértők szerint az egyik megoldás az lehet, ha visszavezetjük étrendünkbe a vadon élő szárazságtűrő és hőtűrő fajokat.
Ám ha továbbra is ilyen kevés növényre és állatra alapozzuk a táplálkozásunkat, akkor azzal az ökoszisztémának is ártunk.
A biológiai sokféleség hiánya azt is jelenti, hogy kevesebb olyan növény, rovar és mikroba van, amelyek természetes módon járulnak hozzá a mezőgazdasághoz a víz tisztításával, a növények beporzásával és a talaj feltöltésével. Ez viszont hosszú távon megnehezíti a gazdálkodást.
Új termőterületeket kell keresni világszerte
Az éghajlatváltozás, valamint a Föld egyes részeinek felmelegedése, szárazabbá vagy csapadékosabbá válása miatt az állatok és a növények olyan környezetben találják magukat, amelyek nem lesznek megfelelőek számukra. Éppen ezért néhány élelmiszer előállítását át kell majd helyezni, míg néhány egyszerűen eltűnik majd. A kutatók erre példaként a lazacos-avokádós pirítóst hozták.
A hal világszerte jelentős fehérjeforrás, ám a tenger gyümölcsei választéka egyre szűkül. Az óceánok és a folyók felmelegedésével a lazacok elveszítik táplálkozási helyüket, így tömeges pusztulás vár rájuk. A szardínia azonban a melegebb vizet kedveli.
Sok más élelmiszerhez hasonlóan az elkövetkező 20-30 évben az avokádó termesztését is nagy valószínűséggel át kell majd helyezni, hiszen azok a termőterületek, ahol jelenleg avokádótermesztés folyik, túlságosan esősek, vagy túl szárazak.
Luxus lesz a reggeli kávé
A minél nagyobb gazdasági haszon érdekében az élelmiszer-ellátás már jó ideje globálissá vált. Létrejöttek olyan központok, ahol megtermelik a világ élelmiszerének igen jelentős részét, ennek következtében például a kávé, a banán és a narancs sokszor bejárja a fél világot, mire a reggelizőasztalra kerül.
Jelenleg Brazíliában és Vietnámban állítják elő a világ kávétermelésének mintegy 60 százalékát. A kutatás rámutatott arra is, hogy az emelkedő hőmérséklet veszélyezteti a kávébab hozamát is, amely 2050-re drasztikusan lecsökkenhet.
A tudósok a probléma kezelését a kávé laboratóriumi termesztésében látják.
Finn tudósok már kísérletet folytatnak annak érdekében, hogy a trópusi környezettől teljesen függetlenül, Petri-csészében növesztett kávésejtekből lehessen kávét előállítani.
Szintén finn tudósok a narancs pótlását gyümölcssejtek előállításával oldanák meg. De a megoldások között lehet egy sokkal egyszerűbb elképzelés is: előnyben részesítjük azokat a gyümölcsöket, amelyek az adott éghajlaton megteremnek.
Az élelmiszerlánc nagyon sebezhető
A tudósok egyetértenek abban, hogy a világ élelmiszer-ellátása végtelenül sebezhető. Ha porszem kerül a gépezetbe, és megakad az ellátási lánc például azért, mert egy húscsomagoló üzemben betegség tört ki, vagy azért, mert megváltozik az éghajlat, túl nagy a szárazság, esetleg kitör egy háború, akkor minden nagyon gyorsan leáll.
Az orosz–ukrán háború tökéletes példája a globális élelmiszerlánc sebezhetőségének.
Ukrajna a világ egyik fő gabonaexportőre volt, ám ez az export Oroszország 2022-es inváziója után szinte teljesen leállt. Ez pedig jelentős áremelkedést okozott a globális búzaexportban.
A fenntartható élelmezési rendszer kialakításában jelentős szerep jut majd a fogyasztói igényeknek, az étkezési szokásoknak is. A kutatók azt remélik, hogy a jövőben több környezetbarát, növényi alapú élelmiszer kerül majd a családok asztalára.
A szakértők azt javasolják, hogy a fenntartható reggelink része legyen például rizs, fermentált egész szójabab, erjesztett szójababpüré, vagy tejtermékek helyett kókusztejből készült joghurttal indítsuk a napot. Ez utóbbit azzal magyarázzák, hogy a kókuszfák kevesebb vizet és földet használnak fel, mint a tehenek. Hátrányt jelent viszont, hogy a legtöbb kókuszültetvény trópusi területeken található, ezzel pedig csökken a vadon élő állatok élőhelye.
A jelenleg fogyasztott élelmiszerek nem elég táplálóak
Világszerte jelenleg csak egyharmadát állítják elő annak a gyümölcsnek és zöldségnek, amelyre a Földön mindenkinek szüksége lenne ahhoz, hogy naponta ötször tápláló ételt fogyaszthasson. Mindeközben a gabonafélék és a cukor sokkal megfizethetőbb, mint valaha.
Emiatt az egészségtelen feldolgozott élelmiszerek sokkal elérhetőbbé váltak, mint korábban, ami az étrenddel összefüggő krónikus betegségek, például a szívbetegségek, a stroke, a cukorbetegség és a rák túlzott megjelenését okozta. Egy tanulmány arra is rámutatott, hogy világszerte minden ötödik haláleset összefüggésbe hozható az egészségtelen táplálkozással.
