Több százezer 20 év feletti magyar érintett abban a bőrbetegségben, mely komoly ízületi gyulladást okozhat, ha nem ismerik fel vagy nem kezelik időben. Az autoimmun problémára azonban egy igencsak egyszerű megoldást találtak a kutatók.
A pikkelysömörben érintett emberek száma világszerte egyre nő. Egy friss kutatás szerint az érintettek D-vitamin-szintje egyértelmű hatással van a betegség súlyosságára. Minél többet fogyasztunk belőle, annál kisebb az esélye, hogy belobban az immunválasz. Megmutatjuk, mit érdemes enned, hogy megelőzd a betegséget.
A szarutermelő sejtjeink túlburjánzásával járó bőrbetegség, a pikkelysömörnek is nevezett pszoriázis komoly egészségügyi problémát jelent az érintetteknek. Már 20-30 éves korban kialakulhat, és szerencsétlen esetben egész életünkön végigkísérhet.
Megfelelő életmóddal legyőzhető?
Világszerte több tízmillió embert érint, hazánkban pedig mintegy kétszázezer diagnosztizáltan pikkelysömörös beteggel számolhatunk. Amellett azonban, hogy genetikailag kódolt, öröklődő betegségről van szó, intenzitásáért életmódunk is felelős. A legfrissebb kutatások szerint a D-vitamin fokozott fogyasztása mellett a kellemetlen tünetei szinte teljesen elmúlhatnak.
A pikkelysömör alapja a szervezet túlzott gyulladáskészsége. A betegség jellemzően akkor lobban be, és jelentkezik bőrünk felső rétegén apró, egyre kiterjedtebb sebek formájában, amikor az immunrendszer tévesen közvetít veszélyjelzéseket. Ezek a jelzések fehérjéket aktiválnak, és egy olyan gyulladásos folyamatot indítanak el, mely akár az ízületeinkre is hatással lehet. Szinte minden harmadik pszoriázisos beteget érint a pikkelysömör miatt kialakuló ízületi gyulladás is. Létezik egy súlyos, de ritka formája is, mely lázzal, ízületi gyulladással, fájdalommal, hajhullással, körömelváltozásokkal és nyirokcsomó-duzzanattal jár.
Az, hogy kinél milyen környezeti hatások következtében jelennek meg a bőrelváltozások, teljesen egyéni, azonban a lázzal és gyulladással járó betegségek, a menstruáció, az egészségtelen táplálkozás és a stressz is a kiváltó okok között szerepelhet.
A pikkelysömörös betegek körében magas az olyan társbetegségek kockázata is, mint például az ízületi gyulladással járó artritisz, a cukorbetegség, a csontritkulás vagy a magas vérnyomás.
A hajlam örökölhető
A pikkelysömör kialakulásának pontos okai továbbra sem ismertek, a genetikai hajlam szerepe bizonyított, de a pszoriázis megjelenéséhez további kiváltó tényezők – úgynevezett triggerek – is szükségesek. Ilyen trigger lehet a stressz, az elhízás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, egyes fertőzések, megbetegedések, illetve mechanikus bőrsérülések
– nyilatkozta Gyulai Roland tanszékvezető, a PTE Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika igazgatója.
Ugyan gyógyíthatatlan betegségről van szó, de intenzitására befolyással lehetünk. Már régóta igyekeznek UV-terápiával megfékezni a kellemetlen, sokszor fájdalommal is járó tüneteket, ám mostanra egyértelművé vált, hogy nemcsak a bőrön keresztül, a napfény következtében termelődő D-vitamin, hanem rendszeresen szedett formája – akár élelmiszerekkel, akár készítményekben fogyasztjuk –, hatásos lehet.
A D-vitamin ugyanis képes a szervezetben található katelicidin termelését szabályozni, és ezzel segít meggátolni azokat az AIM2 receptorokat és inflammaszómákat, melyek a gyulladásos folyamatokat beindítják. Ezzel együtt kiderült, hogy az alacsonyabb D-vitamin-szint és a D-vitamin-hiány szignifikánsan összefügg a pszoriázis súlyosságával. A kutatásban részt vevő szakértők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy mindenképp érdemes orvossal konzultálni a személyre szabott napi adag mennyiségével kapcsolatban, hiszen ez a vitamin zsírban oldódik, akár túl is adagolhatjuk.
De mit együnk?
Hiába napozunk eleget, a szervezetünk nem képes annyi D-vitamint termelni, hogy a nyári napfény az őszi-téli hónapokban is ellássa szervezetünket vele. Az élelmiszerek egy jelentős csoportja azonban szerencsére bővelkedik ebben a vitaminban, így mielőtt szaladnánk a vitaminpótlást beszerezni, érdemes lehet a hűtőszekrényben is körbenéznünk.
Nemcsak a halolaj alapjául szolgáló tengeri halak, hanem édesvízi rokonaik is bővelkednek D-vitaminban. Ha kifejezetten azért ennénk belőlük, hogy vitaminraktárunkat felturbózzuk, válasszunk heringet, tonhalat, lazacot, harcsát, sügért, pontyot, csukát, angolnát vagy pisztrángot, ugyanis ezek azok a halfajták, melyek leginkább dúskálnak benne.
A máj, főként a marhamáj, nemcsak vasban, de D-vitaminban is gazdag belsőség, melynek fogyasztásával érdemes ugyan csínján bánnunk, de akár a rákos megbetegedések kockázatát is csökkenthetjük, ha alkalmanként a tányérunkra kerül egy-egy szelet.
A tojás is remek választás lehet, hiszen már napi kettő belőle képes a napi szükséglet jelentős részét biztosítani számunkra. De nem csak a tyúk-, a fürj- vagy a strucctojás is kiváló vitaminpótló étel lehet.
A vegánoknak sem kell azonban aggódniuk. A gombafélék jelentős részében is nagy mennyiség lapul belőle, a legtöbbet a vargánya tartalmazza, melynek friss és szárított verziója is kellő mennyiséggel láthat el bennünket. A csonthéjas magvak is sokat tartalmaznak a pikkelysömör tüneteit mérséklő anyagból, kiváló egészséges finomság lehet egy marék dió, mandula vagy kesu, ha valamit éppen bekapnánk vagy nassolni szeretnénk. Sózott változatával ellentétben a natúr verzió jóval egészségesebb, válasszuk azt, ha magvakat csemegéznénk.
Az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag edamame bab, illetve a belőle készült tofu és szójatej egyarántkiváló D-vitamin-forrás, alkalmanként fogyasztva kiegészíthetik mindennapi táplálkozásunkat.
