Nem is kell tízezret lépned az egészségedért: ennyi a valós szám a Harvard kutatói szerint

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyre mozgásszegényebb környezetben éljük mindennapjainkat, de ennek köszönhetően a társadalom egészségi állapota is vészesen átalakult. Egyre kevesebbet sétálunk, pedig ha mindennap egy picit többet lépnénk, sokkal tovább élhetnénk. Hogy mennyi az ehhez szükséges minimum? Nemrég fény derült rá.

Egy régi japán egészségügyi kutatás tízezer lépésben határozta meg az egészséges élethez szükséges, gyalogosan megtett mindennapi mennyiséget, azonban a Harvard kutatói egészen más számot határoztak meg a közelmúltban. 

Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a fizikai aktivitás hatással van nemcsak életminőségünkre, de a hosszú élet egyik záloga is, azt azonban, hogy valójában mekkora távolságot kell naponta gyalog megtennünk ehhez, csak nemrég ismertették a kutatók. 

Megtennél napi 10 000 lépést az egészségedért?
Fotó: MoMo Productions / Getty Images Hungary

Nem is kell tízezret lépnünk?

Sokak szerint a tízezer a bűvös szám a napi lépéseket illetően, azonban hiába szép és kerek, a jelenlegi kutatási eredmények alapján nem kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy ezt teljesítsük. A modern technika eszközei naprakész információkat szolgáltatnak azzal kapcsolatban, hogy az okosórákat és egyéb nyomkövető alkalmazással vagy GPS-szel ellátott digitális eszközöket használó, és sok esetben napi adataikat nemcsak a fejlesztőkkel, de nyilvános fórumokon is megosztó emberek a valóságban hányat lépnek. Az átlag mindössze 5000 lépés, ha a világ egészét tekintjük, amihez képest a médiában szereplő duplaannyi mennyiség hatalmas különbségnek tűnik. 

Az összegző vizsgálatokat a Stanford Egyetem kutatói hozták nyilvánosságra, és azt is górcső alá vették, hogy a világ mely országaiban gyalogolnak a legtöbbet, illetve a legkevesebbet. Az eredmények alapján megalkották az általuk testmozgási egyenlőtlenségnek nevezett, új mutatót

Kimutatták, hogy minél nagyobb a testmozgási egyenlőtlenség az országok között, annál magasabb az elhízottak aránya is.

Svédország messze vezet az aktív emberek létszámát tekintve, s valóban az északi államban élnek a legkevésbé elhízott emberek, mindenki közel azonos mennyiséget tesz meg sétálva napról napra. A lista végi országokat nézve azonban akadnak különbségek, Mexikóban és az Egyesült Államokban például közel ugyanannyit gyalogolnak az emberek átlagosan, utóbbiban mégis sokkal nagyobb az aktivitási egyenlőtlenség és sokkal nagyobb az elhízottak aránya is. Ezzel ellentétben Japánban csak kis számú túlsúlyos él, a testmozgási egyenlőtlenségek azonban szintén elenyészőek, akár a férfiak, akár a nők arányait tekintjük. 

Éveket adhat életünkhöz, ha naponta sétálunk
Fotó: Liliya Krueger / Getty Images Hungary

A fenti kutatás fényében nem csoda, hogy egy igazán magas számmal igyekeznek ösztönözni a világ kevesebbet mozgó felét arra, hogy használja a lábait közlekedésre is, azonban a túl széles szakadék a valós és az elvárt sétamennyiség között akár kontraproduktív is lehet. 

Fontos azonban, hogy tényleg éljünk a lábunk adta egészségmegőrző lehetőségekkel, ugyanis, ahogy az a Harvard kutatói által megosztott tanulmányból kiderül, ténylegesen képes az élethosszt és az egészséget is növelni az, ha legalább 7500 lépést megteszünk egy nap.

A kutatók négy éven át követték több ezer, középkorú nő napi mozgásmennyiségét, mely során arra a következtetésre jutottak, hogy a lépésszám növelése egyenesen arányos a minél későbbi elhalálozással. A kutatásban közel azonos korú, krónikus megbetegedésben nem szenvedő, hasonló vitaminkészítményeket szedő emberek vettek részt. Voltak, akik ez alatt az idő alatt elhunytak, felüknél kifejezetten alacsony, 2700 körüli volt a napi lépésszám, de a többi egykori résztvevő is legfeljebb 4400 lépést tett meg naponta. 

Idézőjel ikon

Napi 10 000 lépés megtétele ijesztően hangzik, de azt tapasztaljuk, hogy még a megtett lépések csekély mértékű növelése is jelentősen alacsonyabb halálozási arányhoz vezet az idősebb nők körében – mondta I-Min Lee, a Brigham Preventive Medicine epidemiológusa.

Bár eszközök nélkül nehéz kiszámolni, mennyit is sétálunk naponta, de ha távolságban igyekszünk meghatározni a harvardi kutatók által meghatározott napi minimumot, az körülbelül 6-6,5 kilométert jelent átlagos testalkattal.

Ugyan a vizsgálat kifejezetten az ötvenes éveik közelében járó nőkre fókuszált, könnyen végiggondolhatjuk, hogy mi magunk hol állhatunk hozzájuk képest egészségben és fittségben akár a nemünk, akár életkorunk alapján. Vajon megteszünk mindennap 6 km-t gyalog? Ha nem, itt az ideje változtatnunk, és apránként beiktatni egy-egy újabb, rendszeres sétát. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.