Nem is kell tízezret lépned az egészségedért: ennyi a valós szám a Harvard kutatói szerint

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyre mozgásszegényebb környezetben éljük mindennapjainkat, de ennek köszönhetően a társadalom egészségi állapota is vészesen átalakult. Egyre kevesebbet sétálunk, pedig ha mindennap egy picit többet lépnénk, sokkal tovább élhetnénk. Hogy mennyi az ehhez szükséges minimum? Nemrég fény derült rá.

Egy régi japán egészségügyi kutatás tízezer lépésben határozta meg az egészséges élethez szükséges, gyalogosan megtett mindennapi mennyiséget, azonban a Harvard kutatói egészen más számot határoztak meg a közelmúltban. 

Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a fizikai aktivitás hatással van nemcsak életminőségünkre, de a hosszú élet egyik záloga is, azt azonban, hogy valójában mekkora távolságot kell naponta gyalog megtennünk ehhez, csak nemrég ismertették a kutatók. 

Megtennél napi 10 000 lépést az egészségedért?
Fotó: MoMo Productions / Getty Images Hungary

Nem is kell tízezret lépnünk?

Sokak szerint a tízezer a bűvös szám a napi lépéseket illetően, azonban hiába szép és kerek, a jelenlegi kutatási eredmények alapján nem kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy ezt teljesítsük. A modern technika eszközei naprakész információkat szolgáltatnak azzal kapcsolatban, hogy az okosórákat és egyéb nyomkövető alkalmazással vagy GPS-szel ellátott digitális eszközöket használó, és sok esetben napi adataikat nemcsak a fejlesztőkkel, de nyilvános fórumokon is megosztó emberek a valóságban hányat lépnek. Az átlag mindössze 5000 lépés, ha a világ egészét tekintjük, amihez képest a médiában szereplő duplaannyi mennyiség hatalmas különbségnek tűnik. 

Az összegző vizsgálatokat a Stanford Egyetem kutatói hozták nyilvánosságra, és azt is górcső alá vették, hogy a világ mely országaiban gyalogolnak a legtöbbet, illetve a legkevesebbet. Az eredmények alapján megalkották az általuk testmozgási egyenlőtlenségnek nevezett, új mutatót

Kimutatták, hogy minél nagyobb a testmozgási egyenlőtlenség az országok között, annál magasabb az elhízottak aránya is.

Svédország messze vezet az aktív emberek létszámát tekintve, s valóban az északi államban élnek a legkevésbé elhízott emberek, mindenki közel azonos mennyiséget tesz meg sétálva napról napra. A lista végi országokat nézve azonban akadnak különbségek, Mexikóban és az Egyesült Államokban például közel ugyanannyit gyalogolnak az emberek átlagosan, utóbbiban mégis sokkal nagyobb az aktivitási egyenlőtlenség és sokkal nagyobb az elhízottak aránya is. Ezzel ellentétben Japánban csak kis számú túlsúlyos él, a testmozgási egyenlőtlenségek azonban szintén elenyészőek, akár a férfiak, akár a nők arányait tekintjük. 

Éveket adhat életünkhöz, ha naponta sétálunk
Fotó: Liliya Krueger / Getty Images Hungary

A fenti kutatás fényében nem csoda, hogy egy igazán magas számmal igyekeznek ösztönözni a világ kevesebbet mozgó felét arra, hogy használja a lábait közlekedésre is, azonban a túl széles szakadék a valós és az elvárt sétamennyiség között akár kontraproduktív is lehet. 

Fontos azonban, hogy tényleg éljünk a lábunk adta egészségmegőrző lehetőségekkel, ugyanis, ahogy az a Harvard kutatói által megosztott tanulmányból kiderül, ténylegesen képes az élethosszt és az egészséget is növelni az, ha legalább 7500 lépést megteszünk egy nap.

A kutatók négy éven át követték több ezer, középkorú nő napi mozgásmennyiségét, mely során arra a következtetésre jutottak, hogy a lépésszám növelése egyenesen arányos a minél későbbi elhalálozással. A kutatásban közel azonos korú, krónikus megbetegedésben nem szenvedő, hasonló vitaminkészítményeket szedő emberek vettek részt. Voltak, akik ez alatt az idő alatt elhunytak, felüknél kifejezetten alacsony, 2700 körüli volt a napi lépésszám, de a többi egykori résztvevő is legfeljebb 4400 lépést tett meg naponta. 

Idézőjel ikon

Napi 10 000 lépés megtétele ijesztően hangzik, de azt tapasztaljuk, hogy még a megtett lépések csekély mértékű növelése is jelentősen alacsonyabb halálozási arányhoz vezet az idősebb nők körében – mondta I-Min Lee, a Brigham Preventive Medicine epidemiológusa.

Bár eszközök nélkül nehéz kiszámolni, mennyit is sétálunk naponta, de ha távolságban igyekszünk meghatározni a harvardi kutatók által meghatározott napi minimumot, az körülbelül 6-6,5 kilométert jelent átlagos testalkattal.

Ugyan a vizsgálat kifejezetten az ötvenes éveik közelében járó nőkre fókuszált, könnyen végiggondolhatjuk, hogy mi magunk hol állhatunk hozzájuk képest egészségben és fittségben akár a nemünk, akár életkorunk alapján. Vajon megteszünk mindennap 6 km-t gyalog? Ha nem, itt az ideje változtatnunk, és apránként beiktatni egy-egy újabb, rendszeres sétát. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.