Egyre mozgásszegényebb környezetben éljük mindennapjainkat, de ennek köszönhetően a társadalom egészségi állapota is vészesen átalakult. Egyre kevesebbet sétálunk, pedig ha mindennap egy picit többet lépnénk, sokkal tovább élhetnénk. Hogy mennyi az ehhez szükséges minimum? Nemrég fény derült rá.
Egy régi japán egészségügyi kutatás tízezer lépésben határozta meg az egészséges élethez szükséges, gyalogosan megtett mindennapi mennyiséget, azonban a Harvard kutatói egészen más számot határoztak meg a közelmúltban.
Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a fizikai aktivitás hatással van nemcsak életminőségünkre, de a hosszú élet egyik záloga is, azt azonban, hogy valójában mekkora távolságot kell naponta gyalog megtennünk ehhez, csak nemrég ismertették a kutatók.
Nem is kell tízezret lépnünk?
Sokak szerint a tízezer a bűvös szám a napi lépéseket illetően, azonban hiába szép és kerek, a jelenlegi kutatási eredmények alapján nem kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy ezt teljesítsük. A modern technika eszközei naprakész információkat szolgáltatnak azzal kapcsolatban, hogy az okosórákat és egyéb nyomkövető alkalmazással vagy GPS-szel ellátott digitális eszközöket használó, és sok esetben napi adataikat nemcsak a fejlesztőkkel, de nyilvános fórumokon is megosztó emberek a valóságban hányat lépnek. Az átlag mindössze 5000 lépés, ha a világ egészét tekintjük, amihez képest a médiában szereplő duplaannyi mennyiség hatalmas különbségnek tűnik.
Az összegző vizsgálatokat a Stanford Egyetem kutatói hozták nyilvánosságra, és azt is górcső alá vették, hogy a világ mely országaiban gyalogolnak a legtöbbet, illetve a legkevesebbet. Az eredmények alapján megalkották az általuk testmozgási egyenlőtlenségnek nevezett, új mutatót.
Kimutatták, hogy minél nagyobb a testmozgási egyenlőtlenség az országok között, annál magasabb az elhízottak aránya is.
Svédország messze vezet az aktív emberek létszámát tekintve, s valóban az északi államban élnek a legkevésbé elhízott emberek, mindenki közel azonos mennyiséget tesz meg sétálva napról napra. A lista végi országokat nézve azonban akadnak különbségek, Mexikóban és az Egyesült Államokban például közel ugyanannyit gyalogolnak az emberek átlagosan, utóbbiban mégis sokkal nagyobb az aktivitási egyenlőtlenség és sokkal nagyobb az elhízottak aránya is. Ezzel ellentétben Japánban csak kis számú túlsúlyos él, a testmozgási egyenlőtlenségek azonban szintén elenyészőek, akár a férfiak, akár a nők arányait tekintjük.
A fenti kutatás fényében nem csoda, hogy egy igazán magas számmal igyekeznek ösztönözni a világ kevesebbet mozgó felét arra, hogy használja a lábait közlekedésre is, azonban a túl széles szakadék a valós és az elvárt sétamennyiség között akár kontraproduktív is lehet.
Fontos azonban, hogy tényleg éljünk a lábunk adta egészségmegőrző lehetőségekkel, ugyanis, ahogy az a Harvard kutatói által megosztott tanulmányból kiderül, ténylegesen képes az élethosszt és az egészséget is növelni az, ha legalább 7500 lépést megteszünk egy nap.
A kutatók négy éven át követték több ezer, középkorú nő napi mozgásmennyiségét, mely során arra a következtetésre jutottak, hogy a lépésszám növelése egyenesen arányos a minél későbbi elhalálozással. A kutatásban közel azonos korú, krónikus megbetegedésben nem szenvedő, hasonló vitaminkészítményeket szedő emberek vettek részt. Voltak, akik ez alatt az idő alatt elhunytak, felüknél kifejezetten alacsony, 2700 körüli volt a napi lépésszám, de a többi egykori résztvevő is legfeljebb 4400 lépést tett meg naponta.
Napi 10 000 lépés megtétele ijesztően hangzik, de azt tapasztaljuk, hogy még a megtett lépések csekély mértékű növelése is jelentősen alacsonyabb halálozási arányhoz vezet az idősebb nők körében – mondta I-Min Lee, a Brigham Preventive Medicine epidemiológusa.
Bár eszközök nélkül nehéz kiszámolni, mennyit is sétálunk naponta, de ha távolságban igyekszünk meghatározni a harvardi kutatók által meghatározott napi minimumot, az körülbelül 6-6,5 kilométert jelent átlagos testalkattal.
Ugyan a vizsgálat kifejezetten az ötvenes éveik közelében járó nőkre fókuszált, könnyen végiggondolhatjuk, hogy mi magunk hol állhatunk hozzájuk képest egészségben és fittségben akár a nemünk, akár életkorunk alapján. Vajon megteszünk mindennap 6 km-t gyalog? Ha nem, itt az ideje változtatnunk, és apránként beiktatni egy-egy újabb, rendszeres sétát.
