Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Pontosan tudjuk, hogy az, amit eszünk és iszunk, hatással lehet a szánk és a fogaink egészségére. De nem szabad minden figyelmünkkel csak arra összpontosítanunk, hogy mit eszünk és iszunk, kulcsfontosságú az is, hogy mindezt hogyan tesszük. A kellemetlenségekhez már az is éppen elég, ha az almát vagy a kukoricát nem úgy fogyasztjuk, mint ahogyan azt „kellene”. De lássuk, mit mondanak a fogorvosok!
Szájüregünk egészsége nemcsak a megfelelő szájápolástól, hanem attól is függ, milyenek a rágási és harapási módszereink. Noha erre evés közben valószínűleg vajmi keveset gondolunk, nem árt, ha tudjuk: bizonyos ételek fogyasztása túlzott nyomást gyakorolhat még az egészséges fogakra is. Dr. Cheryline Pezzullo, a NYU College of Dentistry klinikai adjunktusa szerint az ételek nem megfelelő fogyasztása miatt gyengülhet a fogzománc, károsodhatnak a fogpótlások, és megnőhet a fogászati vészhelyzetek kockázata is. Ám, mint mondja, szerencsére elég néhány apró változtatás a nassolási technikáinkon, és máris sokat tehetünk az esetleges károk megelőzéséért. Lássuk, mely ételeket kell másképp enni!
Citrusfélék
Miután a savas citrusfélék – mint a citrom, a narancs és a grépfrút – erodálhatják a fogzománcot, nem jó, ha sokáig érintkeznek a fogainkkal. Dr. Pezzullo éppen ezért azt tanácsolja, hogy minél gyorsabban rágjuk és nyeljük le az effajta gyümölcsöket, hogy azoknak ne legyen ideje sokáig a fogunkon maradni.
A fogorvos továbbá azt is javasolja, hogy a citrusfélék fogyasztása után öblítsük ki a szánkat egy kis vízzel, így semlegesítve a savasságot.
És mi a helyzet akkor, ha gyakran fogyasztunk citromos vizet? Ha lehet, igyuk szívószállal, hogy elkerüljük a savas gyümölccsel való közvetlen érintkezést.
Savanyúságok
A citrusfélékhez hasonlóan, savasságuknál fogva a savanyúságok is hozzájárulhatnak a zománc eróziójához.
„Ettől persze nem a csemegeuborka alkalmankénti fogyasztóinak kell tartania, hanem a savanyúságmániásoknak” – figyelmeztet egy másik fogorvos, dr. Elizabeth Cranford Robinson, aki azt tanácsolja, hogy ezek ízét inkább az étkezés részeként élvezzük, mintsem szólóban.
Alma
Dr. Lauren Becker fogorvos szerint az is stresszt okozhat a fogaknak, mi több, akár zománckárosodást és fogérzékenységet is eredményezhet, ha erőteljesen harapunk az almába.
„A szeletekre vágott gyümölcsöt így közvetlenül a hátsó fogakhoz nyomhatjuk, amelyeket kifejezetten arra „terveztek”, hogy őröljék, zúzzák és tépjék az ételt” – magyarázza a szakember.
Kukorica
Büntetlenül a kukoricaszemeket se rághatjuk le a csőről, legalábbis dr. Pezzullo szerint ezzel is jelentős nyomást gyakorolhatunk az elülső fogainkra.
Ez fogtörésekhez, letört fogakhoz vagy akár fogpótlások, például tömések vagy koronák elmozdulásához is vezethet.
A fogorvos azt tanácsolja, hogy inkább szemezzük le a kukoricát, és fogyasszuk el villával.
Popcorn
A pattogatott kukorica ugyancsak mumusa lehet a fogainknak, hiszen a héja az ínybe ékelődve gyulladást okozhat, az egészben maradt szemek szétrágása miatt pedig eltörhet a fog. Dr. Robinson éppen ezért azt javasolja, hogy a fogmosás és a fogselyem használata legyen a pattogatott kukorica utáni rituálé.
Diófélék
Az egészben hagyott, héjas diófélék ugyancsak veszélyt jelenthetnek a fogainkra, különösen akkor, ha erősen ráharapunk. Még ha nem is törik le a fog, akkor is előfordulhatnak mikrorepedések, amelyek miatt fájdalmas lehet a rágás, sőt, a hideg és meleg ételekkel szembeni érzékenységet is növelhetik. Pezzullo azt javasolja, hogy a dióféléket inkább kisebb adagokban, óvatosan rágva fogyasszuk, vagy aprítsuk kisebb darabokra.
Nyers zöldségek
Az olyan keménységű nyers zöldségeket, mint amilyen a sárgarépa is, sokáig tartó, erős rágással tudjuk felaprítani, ami szintén mikrorepedéseket okozhat, a különösen sérülékeny fogaknál pedig törést is.
Pezzullo szerint fogyasztás előtt vágjuk inkább kisebb darabokra ezeket a zöldségeket.
Tortillacsipsz
A rágás közben apró szilánkokká őrlődő tortillacsipszek is tudnak gyulladást okozni, ha a darabjai a fogak közé kerülnek, vagy megszúrják az ínyt. Harapjunk kisebbeket a tallérokból, lassan, alaposan rágjuk meg, majd öblögessünk vízzel, hogy a csipszmaradványok biztosan távozzanak a szánkból.
Mogyoróvaj
A ragadós mogyoróvaj megtapadhat a fogakon, így növelve a fogszuvasodás kockázatát, ráadásul megannyi gyártó ad még hozzá cukrot is. Ha a fogyasztásáról mégsem tudunk lemondani, akkor mindenképpen fontoljuk meg Robinson doktor tanácsát, és keressünk olyan terméket, amelynek összetevői csupán a mogyoró és a só, valamint, ha fogyasztása után azonnal nem jutunk fogkefe és fogselyem közelébe, együnk mellé (gerezdekre vágott) almaszeleteket.
A magas rosttartalmú ételek segíthetnek a fogak tisztításában, és fokozzák a nyálelválasztást, amely semlegesítheti a szájban lévő savakat.
Smoothie-k
A turmixok általában nagy mennyiségű természetes cukrot és gyümölcsökből származó savakat tartalmaznak, mi több, sűrűbb textúrájuk miatt minden egyes korty megtapadhat a fogak felületén, így elősegítve a fogszuvasodást. Emellett a magvak vagy bogyók beágyazódhatnak a fogak barázdáiba és az íny alá is, ami az esetleges fogszuvasodás mellett még fájdalmat is okozhat. Dr. Robinson azt javasolja, hogy a turmixokat inkább igyuk szívószállal, és ha végeztünk, öblítsük ki a szánkat.
Húsok
A húsok – különösen a marhahús – fogyasztása közben az apró darabok könnyen megtapadhatnak a fogak és az íny között. Dr. Robinson szerint ez nemcsak rossz lehelethez, hanem szuvasodáshoz vezethet, ha az étel a fogfelszín közelében marad.
A marhából készült húsok hajlamosak a fogak barázdáira tapadni, így ha nem távolítjuk el záros határidőn belül, károsíthatják a fogzománcot.
A fogorvos arra figyelmeztet, hogy a húsos étkek elfogyasztása után mindenképpen távolítsuk el a fogak rágófelületére tapadt ételt, és használjunk fogselymet is, hogy az összes részecske eltűnjön az íny és a fogak közötti résekből.
Teljes kiőrlésű kenyér
Milliónyi jótékony hatása mellett a teljes kiőrlésű kenyér is kalamajkát okozhat a szájban, miután a benne található szénhidrát ugyanúgy cukorrá alakul, mint a fehér kenyéré. Mindez pedig a baktériumok elszaporodását és a fogszuvasodást eredményezheti, ráadásul maga a kenyér is könnyen megtapadhat a fogak barázdáiban.
Burgonya
Hasonlóan viselkedik a burgonya is a szánkban. Robinson szerint ez a másik lágy, keményítőtartalmú szénhidrát megtapadhat a fogainkon, amely így dupla lakomát jelent a szájban lévő baktériumoknak, és növeli a fogszuvasodás kockázatát.
Minden olyan étkezéshez, amely ilyen szénhidrátot tartalmaz, a harapások között öblítsük ki a szánkat vízzel, majd dolgunk végeztével mossunk fogat és használjunk fogselymet.
Tésztaszószok
A paradicsom egy másik savas támadó, amely károsíthatja a fogak zománcát, és dr. Robinson szerint ha ezt még keményítőtartalmú tésztával is kombináljuk, a szósz nagyobb eséllyel ragad a fogakhoz és telepszik meg a barázdákban. A megelőzésért sokat tehetünk a vízivással, majd az étkezés utáni fogtisztítással.
Szárított gyümölcsök
A ragadós aszalt gyümölcsök, köztük a mazsola vagy épp a sárgabarack, ádáz módon tapadhatnak meg a hátsó fogak barázdáin. Ha minél tovább maradnak ott, a szájban lévő baktériumoknak annál több ideje van arra, hogy a cukrokkal táplálkozzanak, és káros savakat termeljenek. Ez pedig, mint azt már tudjuk, erodálhatja a fogak kemény zománcfelszínét, és végül szuvasodáshoz vezethet.
