Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha a szénsavas víz sok kalciumot tartalmaz, akkor logikusnak tűnhet azt gondolni, hogy hozzájárulhat a vesekövek egyik típusának, a kalciumkövek kialakulásához.
Az interneten rendszeresen felmerül a kérdés, hogy a szénsavas víz fogyasztása valóban képes-e vesekövet okozni, és mindig akad valaki, aki úgy véli, hogy vesekövessége emiatt alakulhatott ki. További találgatások helyett itt van, hogy milyen álláspontot képviselnek a szakemberek és a tudomány a témában.
Mik azok a vesekövek?
Mielőtt rátérnénk, hogy a szénsavas víz fogyasztása hajlamosító tényező lehet-e, fontos megérteni, hogyan is keletkeznek a vesekövek. A hivatalos definíció szerint a vesekövek ásványi anyagokból és sókból álló kemény lerakódások, amelyek a vesékben fejlődnek ki.
Bár több típusuk is létezik, a leggyakoribbak az úgynevezett kalciumkövek. Ezek akkor jönnek létre, amikor a csontok és izmok által fel nem használt kalcium a vesében marad, ahelyett, hogy a vizelettel kiürülne.
A kalcium kavicsszerű kristályszerkezetet hoz létre, miközben más salakanyagokhoz kapcsolódik.
A salakanyag jellemzően oxálsav szokott lenni, ami olyan élelmiszerekből származhat, mint a spenót, a mandula vagy a tofu.
A vesekő másik gyakori típusát a húgysavkövek képviselik, amelyek akkor keletkeznek, amikor a szervezet purinokat metabolizál. Ez a vegyület az alkoholban, a kagylókban és más élelmiszerekben is megtalálható.
Típusuktól függetlenül a vesekövek intenzív tüneteket okozhatnak, beleértve az éles hát-, oldal- vagy ágyékfájdalmat, a véres vizeletet, a nehézkes vizelést és a gyakori vizelési ingert.
Okozhat vesekövet a szénsavas víz?
Az összefüggést hiteles kutatások egyelőre nem támasztják alá, de a legtöbb szénsavas víz tartalmaz bizonyos összetevőket (mennyiségük ugyanakkor eltérő lehet), amelyeknek lehet ilyen hatásuk.
Az egyik a szénsavasodást szolgáló nátrium-hidrogén-karbonát. „Ez a vegyület potenciálisan megnövelheti a vesekő kialakulásának kockázatát, mivel a magas nátriumtartalmú étrend is képes erre” – mondja S. Adam Ramin urológiai onkológus. A szakember szerint egy pohár szénsavas víznek nem szabad gondot okoznia, nagyobb mennyiség esetén viszont nagyobb lehet a rizikó is.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a bikarbonát befolyásolhatja a vizelet pH-ját, ami szintén közrejátszhat a vesekő kialakulásában. De ez mind csak elmélet. Más tudományos tények arra engednek következtetni, hogy a víz fogyasztásának – legyen az szénsavas vagy sem – éppen ellentétes hatása lehet. Erre utal az is, hogy
a vesekőképződés egyik leggyakoribb oka a nem megfelelő folyadékbevitel.
Az urológus egyenesen úgy gondolja, hogy a számos szénsavas vízben fellelhető kalcium nem hajlamosító, hanem inkább megelőző szerepet tölthet be. Az élelmiszerekből származó kalcium ugyanis valójában nem befolyásolja a vesekő kockázatát.
Fontos kiemelni azt is, hogy a National Kidney Foundation szerint a kalcium az oxaláthoz kötődik a bélben. Kalcium nélkül pedig az oxalát a vizeletbe jutna, megnövelve a vesekő kialakulásának esélyét.
Mi okozhat vesekövet?
Étkezési szempontból a vesekő leggyakoribb oka az elégtelen folyadékbevitel, az alacsony zöldség-gyümölcs fogyasztás, a túlzott nátriumbevitel és a sok (nem tejből származó) állati fehérjét tartalmazó étrend.
Ha férfi vagy, és a családodban előfordult már vesekő, az további növeli a kockázatokat, akárcsak bizonyos egészségügyi állapotok, mint az elhízás, a bélgyulladás és néhány vesebetegség, illetve egyes gyógyszerek, köztük a diuretikumok és a kalciumalapú antacidok szedése.
Hogyan lehet megelőzni?
Ha még soha nem volt veseköved, az alábbi általános ajánlásokat követve védekezhetsz ellene:
- Gondoskodj a megfelelő folyadékbevitelről.
- Fogyassz alacsony oxaláttartalmú ételeket.
- Próbáld kerülni a magas nátriumtartalmú ételeket.
- Legyél óvatos a kalciumkiegészítők szedésével.
- Korlátozd a napi fehérjebeviteled.
- És ha napi 1-2 liter szénsavas vizet iszol, a biztonság kedvéért vegyél vissza belőle.
