Nem kell kidobni: ezeket az ételeket még megeheted akkor is, ha penészesek

Olvasási idő kb. 3 perc

Veled is megesett már, hogy egy ügyes mozdulattal eltávolítottad a lekvár tetejéről azt a kis szürke, szőrös foltot, és utána nyugodt szívvel megtöltötted vele a palacsintát? Hidd el, semmi rosszat nem tettél! Az élelmiszer-biztonsági szakértők szerint ugyanis vannak olyan élelmiszerek, melyeket akkor is megehetünk, ha már megjelent rajtuk a penész.

A penészgombák bárhol megtalálhatók a levegőben, de ahhoz, hogy megtelepedjenek, számos külső és belső tényező megléte szükséges. Ilyen például a savas és nedves közeg, a tároláshoz nem megfelelő hőmérséklet, a penészgombák anyagcsere-képessége és a szaporodásuk sebessége. Hoztunk néhány példát arra, hogy melyek azok az ételek, amelyek biztonsággal fogyaszthatók azután is, hogy eltávolítottuk róluk a rajtuk megjelent penészt, és melyek azok, amelyeket semmiképpen ne együnk meg akkor, amikor már romlásnak indultak.

A lekvárt biztonsággal megehetjük

A magas élelmiszerárak mellett nyilván sokan meggondolják, mikor dobják a kukába azt az ételt, aminek már lejárt a szavatossága. De az élelmiszerek eltarthatóságáról nemcsak a csomagoláson feltüntetett dátum, hanem a rajtuk megjelent penész is árulkodik. Ám a lekvár, valamint a kemény gyümölcsök és zöldségek azok közé az élelmiszerek közé tartoznak, amelyeket akkor is megehetünk, miután a penészgombát biztonságosan eltávolítottuk róluk.

Ha a kemény élelmiszerekről levágjuk a penészes részt, az épen maradt végét még elfogyaszthatjuk
Fotó: YuraWhite / Getty Images Hungary

A szakemberek mindezt azzal magyarázzák, hogy a lekvár elegendő cukrot tartalmaz ahhoz, hogy a sértetlenül maradt részeket tartósítsa.

A penész eltávolításakor ügyeljünk arra, hogy ne csak a romlott részt vágjuk le, hanem legalább még egy egy centiméteres részt is szeljünk hozzá a termékből.

Továbbá nagyon fontos, hogy a keresztszennyeződés elkerülése érdekében a kés ne érintkezzen a romlásnak indult résszel.

Az említett élelmiszereken kívül a praktikus megoldás biztonsággal alkalmazható a kemény sajtok és szalámik esetében is.

A penész akár mérgező is lehet

Vannak azonban olyan élelmiszerek, amelyeket semmiképpen nem szabad megenni, ha már csak egy apró felületen is megjelent rajtuk a penész. És nem csak azért, mert a penészgomba megváltoztatja az élelmiszer küllemét, ízét és állagát.

A vízben gazdag, lágy gyümölcsök penészesen már nem ehetők
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Még akkor is tilos a fogyasztásuk, ha el is tudnánk távolítani róluk a penészt.

A kerülendő ételek közé tartoznak a joghurtok, a tejföl, a lágy sajtok és a tésztaszószok, mert ha ezekről le is vágjuk a penészes részt, az alatta lévő nedvesség táptalaja marad a penészgomba továbbterjedésének. Még ha nem is látunk több penészt a lekaparás után, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az étel ehető, mivel egyes penészgombák olyan mérgező anyagokat termelnek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki. Éppen ezért jobb az óvatosság.

A fentebb felsoroltakon kívül mindenképpen ki kell dobni, ha penészt találunk rajta: 

  • a lágy gyümölcsöket és zöldségeket, ilyen például az eper, uborka és paradicsom,
  • a lágy sajtokat, a túrót és a krémsajtot, valamint a reszelt, morzsolt és szeletelt sajtot. Ez magában foglalja azokat a sajtokat is, amelyeket eleve penész borít, ám egy másik penész is megszállta, amely nem volt része a gyártási folyamatnak,
  • kenyereket és pékárukat,
  • főtt ételeket, különösen az olyan rakott ételeket, amelyek húst, tésztát és gabonát tartalmaznak,
  • a mogyoróvajat, hüvelyeseket és dióféléket,
  • a felvágottakat és a virslit.

Baktériumok is szennyezhetik az élelmiszereket 

Nemcsak a penész telepedhet meg az ételen, hanem vele együtt szaporodhatnak a láthatatlan baktériumok is.

A baktériumok is ételmérgezéshez hasonló betegségeket okozhatnak, ezek tünetei közé tartozik az émelygés, a hasmenés és a hányás. Ezen betegségek súlyossága a baktérium típusától, a lenyelt mennyiségtől és az egyén egészségi állapotától függ.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?