Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Összeszedtük neked a kardioedzések alapvetéseit: mitől aerob, mit csinál a testeddel, melyek a legismertebb gépek, és melyiket miért érdemes választani, ha bevezetnéd a rendszeres kardiózást az életedbe.
Szívünk és vérkeringésünk egészséges működését alapvetően az úgynevezett kardio vagy aerob edzésekkel biztosíthatjuk. A két fogalom alapvetően átfedésben van egymással: a kardiovaszkuláris állóképesség edzése azt jelenti, hogy optimalizáljuk szervezetünk – pontosabban több szervrendszerünk – működését annak érdekében, hogy a nyugalmi szinthez képest emelkedett pulzus mellett intenzív mozgást tudjunk véghezvinni. Ezt a keringési, légző- és mozgatórendszerünk komplex együttműködése révén fogjuk elérni, részleteiben már korábban kifejtettük itt.
Az aerob azt jelenti, hogy mozgatórendszerünkben az izommunkához oxigén jelenléte szükséges, azaz az izomzat oxidáció révén fogja előállítani az izom-összehúzódáshoz felhasznált energiát. A legtöbb kardioedzés egyben aerob is, azaz alacsony-közepes intenzitással végzett mozgás során a keringési rendszer fokozott igénybevételéhez olyan izommunkát végzünk, amely a szervezet tárolt energiáit oxigén segítségével hasznosítja. A túl intenzív vagy túl hosszú ideig tartó kardioedzés során azonban oxigénadósság léphet fel, ekkor már aerob helyett anaerob energianyerés zajlik, azaz habár kardiózunk, nem aerob edzést végzünk. Nagyon leegyszerűsítve azonban elmondhatjuk, hogy az átlagos szabadidősportoló rekreációs vagy egészségmegőrző céllal végzett edzései alacsony-közepes intenzitáson egyszerre kardio- és aerob edzések is.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az aerob edzésekkel a legtöbb sportoló célja alapvetően:
- A testsúly kontrollja, fogyás.
- Az állóképesség javítása a sportteljesítmény növelése céljából.
Élettani hatások
Mindezeken túl is azonban szervezetünk működésében igen sokoldalú szerepe van az aerob mozgásnak. Legfontosabb élettani hatásai ezek:
- Javítja kardiovaszkuláris rendszerünk általános állapotát, segít kivédeni a ma népbetegségnek számító szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Elősegíti a jó koleszterinszint növekedését a vérben és csökkenti a rossz koleszterin szintjét, optimalizálva ereink átjárhatóságát. Alacsonyan tartja a vérnyomást.
- Elősegíti az inzulin szintjének szabályozását, alacsonyan tartva a vércukor szintjét.
- Javítja a légzésfunkciókat, növeli légzéskapacitásunkat, erősíti a légzőizmokat. Többféle légzőrendszeri megbetegedés esetén, gondosan megválasztott intenzitás mellett, segít a tünetek csökkentésében; ilyen például az asztma is.
- Erősíti az immunrendszerünket, fokozza szervezetünk védekezőképességét a kórokozók ellen.
- Fokozza az agyműködést, lassítja az agyszövetek elhalását. A harmincas éveinktől fogva folyamatosan leépül agyunk szöveti állománya, számos kutatás bizonyította azonban, hogy ennek mértéke aerob edzések mellett jelentősen redukálható.
- Csökkenti a stresszt: a kortizol nevezetű, hosszú távon ható stresszhormon szintjét csökkenti, míg az örömhormonok kiválasztódását serkenti.
Az aerob munkavégzés hatékonyságának alapvetése, hogy a szívünk percenkénti ütésszámát, azaz a pulzusunkat kontrollált módon abban az intervallumban tudjuk tartani, amelyben szervrendszereink teljesítménye fejlődni tud a keringési, légzés- és izomfunkciók javulása érdekében. Vagyis érdemes olyan környezetet teremteni, melyben ez a pulzuskontroll, intenzitáskontroll megvalósítható. Számos kardioedzés végezhető szabadtéren, ám több minden szólhat a beltéri eszközök használata mellett is.
A hatékonyság javításának alapvetései
- Folyamatosság: minimum 20 perc edzés megszakítás nélkül, bár az igazán hatékony fejlődéshez inkább 40-60 perc ajánlott alkalmanként.
- Rendszeresség: nem elegendő néhanapján egy-egy nagyobb lélegzetű edzést beiktatni, állóképességünk fejlődése aprólékosan, fokozatokban megy végbe, ami rendszeres ismétlést kíván.
- Testreszabhatóság: az építkezéshez fontos az aktuális fizikai állapotunknak megfelelő szinten végzett edzés. A jó állóképesség ugyanis abban mutatkozik meg, hogy a nagy intenzitású erőkifejtést is relatív alacsony pulzusszám mellett tudjuk végrehajtani, ehhez azonban jól lefektetett alapozás szükséges az állóképesség tekintetében is.
- Mérhetőség: a pulzusintervallumot, leadott teljesítményt, felhasznált energiát ma már órák, karkötők, pulzusmérő eszközök is többé-kevésbé pontosan lekövetik, így ezek az adatok szinte mindenki számára elérhetők.
Miért érdemes otthoni megoldásban gondolkodni?
Időtakarékos: a folyamatosság és a rendszeresség is könnyebben biztosítható, mint szabadtéren. Az időjárás változékonysága, a korai sötétedés könnyen eltántoríthatja a kezdőket, újrakezdőket. Számos tekintetben még az edzőterem sem mindig megoldás: ha például otthon kisgyerek van, akinek a felügyelete nehezen megoldható; a közlekedéssel is elmegy az idő, vagy éppen az edzőterem nem időhatékony a gépekre várakozás miatt.
Biztonságos: a kültéri edzések lehetősége az esti órákban gyakran függ a közbiztonságtól, a beltérieké pedig az aktuális járványhelyzettől. Otthon, a négy fal között ezekkel nem kell számolnunk.
Háttértevékenységként is végezhető: nyelvtanulás, tévézés, olvasás – csak néhány azok közül az időtöltések közül, melyek közben felállhatunk, -ülhetünk a kardiogépre, és máris kevésbé érezzük azt, hogy valamilyen hasznosabbnak tűnő tevékenység miatt inkább lemondanánk az edzésről.
Mely kardiogépekből érdemes választani otthonra?
Természetesen a rendelkezésre álló hely és anyagi forrásaink is befolyásolják a végső döntést, de mindezeken túl érdemes felmérnünk, melyik eszközt tudnánk igazán jól kihasználni, hogy ne csak túlárazott szobainasnak használjuk a későbbiekben.
- Futópad: az egyik legnépszerűbb gép, hiszen sokoldalúan használható. Tudunk rajta sík terepet és emelkedőt is reprodukálni, az intenzitás széleskörűen beállítható. Mivel gyakorlatilag alsó végtagra edz, a szigorúan sétálás-kocogás-futás vonalon gondolkodóknak érdemes megfontolni a beszerzését. Térdproblémák esetén használata csak körültekintően javasolt.
- Lépcsőzőgép: alapvetően intenzívebb edzésekre használható, igazán alacsony intenzitást nem tudunk produkálni rajta. Az alsó végtag izmainak erősítésére nagyon jó, az edzés térdproblémákkal is kivitelezhető, azonban krónikus hátfájdalmakkal, gerincproblémákkal nem a legideálisabb választás.
- Elliptikus tréner: inkább alacsony és közepes intenzitású edzés végezhető rajta. Gerincbarát, ízületkímélő, és ami nagy előnye: teljes testet dolgoztat, az alsó-felső végtagok, sőt a core is hatékonyan erősíthető rajta.
- Evezőpad: szintén a teljes test edzésére alkalmas, a végtagok mellett a hát és váll is kiemelt szerepet kap. Igen intenzív edzés végezhető rajta, keresztedzésekre abszolút alkalmas. Ízületkímélő, ám az alsó háti gerincszakasz problémáival nem igazán szerencsés választás. Számoljunk azzal is, hogy valamennyi gép közül ez a leghangosabb.
- Szobakerékpár: az egyik legkompaktabb gép mind közül, na és persze ki ne szeretne tekerni? Az ízületeket kíméli, de nem annyira sokoldalú, mint a teljes testet átmozgató gépek. Természetesen sok múlik a beállított intenzitáson, de a többi eszközhöz képest alapvetően kevesebb kalóriát éget.
Ha úgy gondoljuk, hogy számunkra – edzéscéljainkat és életmódunkat figyelembe véve – az otthoni gép lenne jó választás, feltétlenül forduljunk szakképzett eladóhoz, aki segít a számunkra megfelelő modellt kiválasztani. Ezt követően, ha szükséges, kérjük ki edző tanácsát a hatékony és biztonságos használat érdekében.
