Már egy ideje elég nagy népszerűségnek örvendenek azok a módszerek, amelyek segítségével drasztikusan megváltoztathatjuk testünk hőmérsékletét. Egyre elterjedtebbek az infraszaunák és a hot jóga órák, de az elmúlt néhány évben a hidegben végzendő gyakorlatok is közkedveltté váltak.
A bőr hideg- és melegreceptorok sűrű hálózatát foglalja magában, amelyek érzékelik a különböző hőmérsékleteket. Kérdés, mire jó, ha szélsőségesen megváltoztatjuk a testünk hőmérsékletét? Tényleg szükségünk van erre? Az Elemental járt utána a kérdésnek.
Hideg, hidegebb, leghidegebb
A hidegterápiát különböző kórállapotok, betegségek kezelésére is lehet alkalmazni, az eljárás neve krioterápia. A hidegkamrás kezelés során a páciens fürdőruhára vetkőzik, kesztyűt, zoknit, cipőt, fül- és szájvédőt visel, majd belép a kamra előterébe, ahol –10 fok van. Fél perc tartózkodás után a –60, majd a –110 fokos kamrába lép, ahol végül 1-3 percet tartózkodik.
De az edzésben sem csak a meleget használják, mint például az eléggé elterjedt hot jógában, hanem már lehet olyan edzésen is részt venni, amelynek során a teremben körülbelül 10 fok van – és ez sok esetben fokozza a kalóriák égetését.
A hidegterápia intenzitásának is vannak tehát különböző fokozatai. Wim Hof, a holland extrém sportoló például befagyott tavak átúszásával és hófödte terepen mezítlábas félmaraton lefutásával vált híressé. Ha ez önmagában nem lenne elég izgalmas, Hof szerint ugyanerre a teljesítményre bárki képes lehet, ennek módszerét pedig oktatja is. Tapasztalatai alapján kiegyensúlyozott hormonszintet, jobb alvást és több endorfint köszönhetünk annak, ha belevágunk a jeges kalandokba. Az általa kifejlesztett módszer középpontjában a tudatos légzés áll, ennek segítségével a kemény körülmények kényelmessé válhatnak, a kellemetlen érzésekkel pedig könnyedén megbarátkozhatunk.
Nem csak a hidegről szól
Hof tapasztalatai szerint az emberek egyre ritkábban fáznak, ez pedig nem feltétlenül jó. Télen melegen öltözünk, és mindent megteszünk azért, hogy az otthonunkat egész évben állandó hőmérsékleten tartsuk. Scott Carney amerikai oknyomozó újságíró szerint a rendelkezésünkre álló technológia miatt az emberek szervezete egyre inkább elveszíti az alkalmazkodási képességét, pedig még a rövid ideig tartó hideg vizes zuhany is hasznos lehet a szervezet számára. „Az ilyen jellegű igénybevételekkel képesek vagyunk megváltoztatni a szervezetünk alapvető reakcióit” – állítja.
A hidegfitneszt népszerűsítő sportolók hasonló álláspontot képviselnek. „Azt akartuk, hogy az emberek szellemileg és fizikailag is erősebbé váljanak” – magyarázza Jimmy Martin, az amerikai Brrrn hidegfitnesz-stúdió alapítója, aki szerint ennek egyik módja az, ha ahelyett, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne fázzunk, inkább megbarátkozunk a hideggel. Martin véleménye szerint a hidegben történő edzés segíti a fogyást, csökkenti a szervezetben a gyulladásos folyamatokat, emellett pedig az immunrendszert is erősíti. Téziseit azonban a tudomány egyelőre nem támasztotta alá.
Azok viszont, akik meg vannak győződve a módszer hatékonyságáról, úgy gondolják, hogy mivel a szervezetünk nagy erőkkel próbálja melegen tartani a testünket, több kalóriát égetünk alacsonyabb hőmérsékleten, és jobban égnek maguk a zsírok is. Az előnyök közé sorolják azt is, hogy a tűrő- és ellenálló képességünk erősebb lesz.
Megszólalnak a szakértők is
Néhány szakértő vitatja ezeket az állításokat. „Egyelőre nincsenek konkrét tanulmányok, amelyek bizonyítani tudnák, hogy hidegben valóban több kalóriát éget el a szervezet” – mondja Snehal Patel fizikoterapeuta. Amikor valaki nagyon fázik, akkor az anyagcseréje akár öt-hatszor is gyorsabb lehet, mint nyugalmi állapotban, azonban az nagyon rosszat tesz, ha ennek elérése érdekében jéghideg vízbe mártjuk a testünket – figyelmeztet dr. André Carpentier endokrinológus. Szerinte ilyen körülmények között a szervezet nem képes fenntartani a maghőmérsékletét.
Carpentier szerint a hidegterápia kevésbé szélsőséges változatai – például egy téli túra vagy a hidegben történő edzés – csak mérsékelten fokozzák az anyagcserét. Még ha fel is gyorsul az anyagcserénk például egy téli futás alkalmával, ezek az előnyök eloszlanak, amikor a test ismét meleg környezetbe kerül, emiatt pedig valószínűleg nem jelent sokkal több elégetett kalóriát a hidegben való edzés.
Akkor mégis miért jó?
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hidegedzések teljes átverést jelentenének. Az elmúlt évtizedben számos tanulmány rávilágított arra, hogy a hideg milyen hatással van a barna zsírszövetekre, amelyek több kalória elégetésére alkalmasak, mint a többi sejt. Az is kiderült, hogy a barna zsír hidegben a legaktívabb, hiszen a kalória égetésével a hőtermelésben vesz részt. Az edzés során elégetett kalória mennyisége ezért tovább növelhető, ha az edzés hidegben történik, mert eközben a barna zsírszövetet is stimulálja.
Továbbra sem teljesen világos azonban, hogy a barna zsír aktiválódása milyen kapcsolatban áll a fogyással. „Egyelőre nem jelenthetjük ki, hogy minél több barna zsír van a szervezetében valakinek, idővel annyival többet fog fogyni” – mondja Carpentier.
Ennek ellenére a hideg valóban segítheti a fogyást. A megváltozott környezet ugyanis egészséges módon stimulálja a szív- és érrendszert. A termikus terhelés előnyeinek ezeréves története van, sok országban, például Finnországban, Japánban és Oroszországban már hagyománnyá vált a hideg fürdőzés.
Vannak kutatások, amelyek eredményei szerint a szélsőséges hidegben végzett tevékenységek, mint például Hof munkája, segíthet megakadályozni a fertőzések kialakulását. Holland kutatók egy vizsgálat során enterobaktériumokat fecskendeztek a résztvevők szervezetébe, ami néhány órás rosszullétet okozott. Azok a résztvevők, akik korábban elsajátították Hof módszerét, amely magában foglalja a meditációt, légzési technikákat és a fokozott hidegtűrést, nagyobb ellenállást mutattak a fertőzéssel szemben. A kutatók szerint a legnagyobb segítséget a légzési módszerek jelentették a résztvevők számára. Összességében tehát a hideg körülmények között végzett testedzés jót tesz az egészségünknek, azt azonban nem garantálja, hogy ellenállóbbak leszünk.
