Van már vakcina a malária ellen – akkor miért nem oldódik meg a probléma?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az elmúlt években komoly előrelépés történt a malária elleni vakcinák terén, a WHO és új klinikai eredmények azonban arra figyelmeztetnek, hogy a betegség visszaszorítása továbbra is több eszközt igénylő, összetett feladat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a malária továbbra is az egyik legnagyobb fertőző betegségteherrel járó kórkép világszerte. A legfrissebb jelentések alapján évente több százmillió fertőzés történik, és a halálesetek többsége az öt év alatti gyermekeket érinti, különösen a szubszaharai Afrikában – olvasható a Weborvoson. Bár az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépések történtek a betegség visszaszorításában, a trendek azt mutatják, hogy a javulás üteme lassul, és bizonyos régiókban stagnálás figyelhető meg.

Vakcinák: tudományos áttörés, de nem végső megoldás

A malária elleni vakcinák fejlesztése hosszú időn keresztül stagnált, azonban az elmúlt években két új vakcina – RTS,S és R21 – jelent meg a klinikai gyakorlatban. A WHO szerint ezek az első olyan oltások, amelyek bizonyítottan csökkentik a malária előfordulását gyermekek körében.

A malária legfőbb, de nem kizárólagos áldozatai a gyerekek
Fotó: Spencer Platt / Getty Images Hungary

A WHO összefoglalója szerint mindkét vakcina több mint 50%-kal csökkenti a megbetegedések számát az első évben, és szezonális alkalmazás mellett akár 75%-os hatékonyságot is elérhet. Ezt alátámasztják a klinikai vizsgálatok is: egy 2024-es, randomizált kontrollált vizsgálat szerint az R21/Matrix-M vakcina 67–75%-os hatékonyságot mutatott gyermekek körében.

Egy 2025-ös, a The Lancet Infectious Diseases folyóiratban publikált elemzés szerint az oltások hatékonysága az első évben 55–72% között mozog több klinikai epizód megelőzésében. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vakcinák nem biztosítanak teljes védelmet, és hatékonyságuk idővel csökkenhet, ezért booster dózisokra is szükség van.

Integrált védekezés: a jövő kulcsa

A legfrissebb tudományos álláspont szerint a malária visszaszorítása csak komplex stratégiával érhető el. A vakcináció, a gyógyszeres megelőzés és a vektorok elleni védekezés kombinációja jelentheti a leghatékonyabb megoldást.

A WHO által támogatott megközelítés szerint az integrált védekezés nemcsak a fertőzések számát csökkenti, hanem hozzájárul a halálozás mérsékléséhez is.

Ha érdekelnek az új kutatási irányok és a komplex védekezés többi eleme, ajánljuk a Weborvos cikkét.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.