Itt a szív és a koszorúerek karbantartójának szezonja: érik a galagonya!

A galagonya méltatlanul háttérbe szorul a csipkebogyó mellett, pedig áldásos hatásai ennek a növénynek is sokfélék. Az őszi erdőben sétálva könnyen lehet, hogy galagonyába botlunk: érdemes szedni belőle, mert bogyójából teát, tinktúrát, zselét, gyümölcssajtot, de akár szívvédő lekvárt is készíthetünk.

Összeszedtük, hogyan hat és mire jó ez a gyógyhatású, ősszel termő növény.

Mi is ez?

A galagonya a rózsafélék családjába tartozó cserje, mely ősszel termi élénkpiros, a csipkebogyóra emlékeztető bogyóit. A hecsedlire tényleg nagyon hasonlít, de annál kisebb és kevesebb a gyümölcshús is rajta, mert az apró bogyóban viszonylag nagy mag található. Érdemes tehát egyszerre nagyobb mennyiséget szüretelni, ha értékelhető mennyiségű húshoz szeretnénk jutni. Elsősorban teaként, vagy a fentebb említett elkészítési módokon fogyasztják, illetve kivont hatóanyagait tablettaként vagy kapszula formájában is bevihetjük. A növénynek csaknem minden része (levele, virága és bogyója is) gyógyhatású.

Mire jó a galagonya?

A galagonyát alapvetően az érrendszer karbantartójaként ismerik, mert szinte nincs olyan része a keringésnek, melyre ne gyakorolna pozitív hatást. Védi és erősíti az ereket, kiegyenlíti a vérnyomást (bizonyos esetekben emeli, máskor csökkenti annak szintjét), rendbe teszi a rendszertelen szívverést, szabályozza a koleszterinszintet és jók az eredményei a szívelégtelenség kezelésében is.  

Emellett vannak – igaz egyelőre jellemzően csak népgyógyászati – adatok arra is, hogy jót tesz a bőrnek, kezelhetők vele például a fagyási betegség egyes tünetei, ezenkívül serkenti az emésztést és megnyugtatja a gyomrot, kisimítja az idegeket, sőt, egyes források szerint akár a bélférgeket is ki tudja hajtani. És persze kevés bogyó mondhatja el magáról, hogy Weöres Sándor versben örökítette meg. 

Menő, nem?

Hogy működik?

Elsősorban a koszorúerek tágításával éri el a szívet tehermentesítő, erősítő és vérnyomáscsökkentő hatását, ezt pedig Proanthocyanidin nevű flavonoidjának köszönheti. A tágítás hatására a szív minden egyes pumpáláskor nagyobb mennyiségű vért tud kilökni, így hatékonyabban dolgozik és több oxigénnel tudja ellátni a szerveket. A galagonya emellett úgy képes fokozni a szív összehúzódásainak erősségét, hogy a szívritmuszavar gyakoriságát is mérsékli. Jelentős antioxidánstartalma a szívet is védi az oxidatív stressztől. Vízhajtó hatásával a pangásos szívelégtelenség tüneteit oldja jól, illetve egyéb, fokozott vízvisszatartással járó állapotok kezelésében is feljegyezték már jótékony hatását.

Persze azért még nem jött el az ideje a házipatika kikukázásának. 

Csak óvatosan

Bár a népgyógyászati adatok megerősítik a jótékony hatásról szóló beszámolókat, jó tudni, hogy egyelőre viszonylag kevés klinikai vizsgálat foglalkozott célzottan a galagonya hatóanyagaival. A szívműködéssel kapcsolatos pozitív hatásokat megerősítő kutatás mellett pedig akadt már azzal ellentétes előjelű végeredmény is. Jótékony hatásai közül nem egyet „csak” betegek elmondásai eresítenek meg, a hatásmechanizmusról így egyelőre nincs pontos képünk a lehangoltság, a bágyadtság, vagy az angina tüneteinek csökkentését illetően. 

Aggódni azért nem kell túlzottan: a 2015-ben az Év Gyógynövényének választott galagonya nagy terápiás szélességgel rendelkezik (vagyis nagyon messze van egymástól a már hatékony dózis és az esetlegesen károkat okozó adag), ezért nehéz nagyon eltolni az adagolást, természetes forrásból pedig szinte lehetetlen túllőni a célon. Ha szeretnénk áldásos hatásait élvezni, a biztonság kedvéért azért konzultáljunk orvosunkkal és 12 éven aluli gyerekünket hagyjuk ki a buliból.

Abból, ha az erdei gyűjtéskor szedett vagy otthon termesztett galagonyából teát, esetleg lekvárt készítünk, nagy baj nem adódhat. Utóbbi ráadásul pompás, jó előre elkészíthető gasztroajándék lehet a már nem is olyan messzi ünnepi szezonra. 

 

Oszd meg másokkal is!
Mustra