írónő 2 - Dívány

Bethlen Margitra ma már nem sokan emlékeznek. Az utókor szinte teljesen elfeledkezett az egykori miniszterelnök feleségének példás irodalmi hagyatékáról, amit a 20. század elején adott az országnak. A Gyulai Pál által is megfogalmazott előítélettel szemben, miszerint aki jó írónő, az nem lehet jó anya és feleség is, Bethlen Margit minden feladatának eleget tudott tenni, ráadásul nem is akárhogyan.

A huszadik század hajnalán alkotott, nőként és anyaként is helytállt, amíg ideje engedte. Alkotott, és bár álnevek mögé bújt, de ami utána maradt, azt minden irodalomkedvelő csak falni tudja. Az egyik legjelentősebb magyar írónőt, Kaffka Margitot és vele együtt kisfiát idő előtt ragadta el a spanyolnátha.

A fiatal magyar írónő hosszú évek óta utazik a világban, azzal a céllal, hogy felfedezze és megmutassa a különböző országok igazi arcát.

Szobotka Tibor, bár saját jogán is ismert és elismert író lehetett volna, nem kapta ezt meg a sorstól. Felesége, Szabó Magda viszont nagyon is sikeres könyvek szerzője volt. Milyen volt ez az egyedülálló szerelem és házasság?

Barbara Newhall Follett mindössze tizenkét éves volt, amikor első regényével berobbant az irodalmi köztudatba – sokan azt jósolták, a lányból nemzedéke egyik legkiválóbb regényírója válik, évekkel később azonban rejtélyesen nyoma veszett. Máig nem tudni, mi történt az egykori csodagyerekkel.

Közel 200 évvel Mary Shelley Frankenstein története előtt már felbukkant a tudományos fantasztikus és a modern fantasy előképe. A sokak által a sci-fi műfaj egyik alapművének tartott The Blazing World egy nő abszolút uralmáról szól, aki császárnőként uralkodik egy párhuzamos dimenzióban.

„Rúgjuk rá együtt az ajtót az erotikára, és tegyük vissza az X-et a szexbe!” – írja Esther Perel a Szeretkezés fogságban – A szexualitástól az erotikáig című könyvének bevezetőjében. Már a könyv címe is megfogott, de ez az előszóban szereplő utolsó mondat volt az, ami előre sejtette, hogy tabukat döntögető, valódi intimitásról és szexualitásról szóló könyv került a kezembe.

A minden idők egyik legkiválóbb krimiszerzőjének tartott Agatha Christie írói karrierje során 66 detektívregénnyel és 14 novelláskötettel örvendeztette meg a műfaj szerelmeseit, egy alkalommal azonban ő maga is rejtélyes bűneset áldozatává vált. 1926-ban a fiatal írónőnek 11 napra nyoma veszett; az országos szenzációt keltő eset megoldása máig várat magára, az érintett ugyanis egész életében azt állította, nem emlékszik, mi történt vele ebben az időszakban.

Abigél, Régimódi történet, A Danaida, Az ajtó – csak néhány cím Szabó Magda termékeny regényírói karrierjéből, de nélkülük nem lenne ugyanaz a 20. század magyar irodalma – mégis csak egy véletlen felismerésnek köszönhetjük, hogy ma olvashatjuk ezeket a könyveket.

A 20. század eleji francia irodalom legkiemelkedőbb írónője volt Colette, akiről mégis alig hallott a nagyvilág. Botrányhősként sokkal inkább ismerik, pedig művészete és az önkifejezés iránti olthatatlan vágya kibogozhatatlan egységbe fonódott.

Kádár Erzsébet helye a legnagyobb nyugatos írók névsorában volt, rövid és hányattatásokkal teli élete során mégsem teljesedhetett ki.

Mary Shelley szívesen bolyongott a Szent Pongrác-templom temetőjében. Olvasgatott, halott édesanyjával találkozott, és itt vesztette el a szüzességét is. Talán különösnek tűnhet, hogy egy fiatal lány sírhalmok között tölti a szabadidejét, de Mary hobbija sokat tett hozzá a Frankenstein megszületéséhez.