Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Az ókor és a középkor keresztény szentjei gyakran egész életüket Isten szolgálatára áldozták, önként vállalva az önsanyargatást, a világi élvezetekről való lemondást, olykor a teljes magányt. Egyes szentek még ennél is tovább mentek, és képtelennek ható, bizarr módokat találtak rá, hogyan bizonyítsák végtelen hitüket és áldozatkészségüket: összegyűjtöttünk néhány szentet, akik erősen túlzásba vitték a szenteskedést.
1935. november 13-án kora délután fiatal nő lépett be kezében revolverrel a kínai Tiencsin város buddhista szentélyébe, majd váratlanul tüzet nyitott egy bent imádkozó férfira. A fényes nappal, tucatnyi szemtanú előtt elkövetett gyilkosság, melynek elkövetője apja halálát kívánta megbosszulni, óriási visszhangot keltett a távol-keleti országban: egyesek szerint jogos vérbosszúról volt szó, míg mások hidegvérrel elkövetett emberölésnek tartották a Si Csiancsiao névre hallgató nő tettét.
A sztereotípiákra rácáfolva számos nő bizonyította már tehetségét a politika színpadán, legyen szó egy ország vezetéséről, diplomáciai feladatokról vagy az elvekért való végső kiállásról. Kvízünkben tesztelheted a tudásod, mennyire vagy képben a legismertebb 20–21. századi női politikusokkal kapcsolatban?
Az információk és ingerek Midas királyának lenni egy darabig tűnhet előnyösnek, de pokollá változik az élete az embernek, amikor mindent megjegyez, ha akarja, ha nem.
A fotográfiatörténet hajnalán sokakat elbűvölt a fantasztikus új találmány: Petőfi Sándor is szívesen ült modellt egy dagerrotípiához, ennek köszönhető, hogy a leghíresebb magyar költőről nemcsak festmények és rajzolt portrék, de fényképfelvétel is fennmaradt az utókor számára. De vajon mikor készült, ki kapta lencsevégre a forradalmár poétát, és hogyan vélekedett Petőfi fénnyel rajzolt arcmásáról?
1987 májusában, egy kellemes késő tavaszi estén váratlan dolog történt a moszkvai Vörös téren: a járókelők megdöbbenésére egy ismeretlen, német felségjelzésű kisrepülőgép landolt a közvetlen közelben, a belőle kikászálódó fiatalember pedig azt kérte, találkozni szeretne Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió vezetőjével. Mathias Rust, a nyugatnémet kamasz fiú, aki csodák csodájára sértetlenül repült át a szovjet légtéren, és egészen a fővárosig jutott, meg volt győződve róla, hogy képes megteremteni a világbékét – különös magánakciója Gorbacsov számára is kapóra jött.
Az új technológiák gyakran félelmet keltenek a társadalom újdonságokra kevésbé nyitott részében – elég csupán az 5G körüli mendemondákra és összeesküvés-elméletekre gondolni –, és ez a múltban sem volt másként: a vasúti közlekedés hajnalán elterjedt a bizarr nézet, miszerint a vonatozás súlyos nőgyógyászati következményekkel járhat a hölgyekre nézve.
George Washington az USA első elnökeként és nagy küzdőszellemmel rendelkező emberként vált ismertté. Azonban kevesen tudják róla, hogy óriási fájdalmai voltak, ami megkeserítette az egész életét és minden cselekedetére rányomta a bélyegét.
Az ókori görögök nem tettek különbséget hetero- és homoszexualitás között, a házasság és a szex ellenben abszolút különálló dolognak számított. Az asszonyok gyakran a házból sem tehették ki a lábukat, míg férjeik prostituáltakkal vagy éppen fiatal fiúkkal múlatták az időt – és mindez a világ legtermészetesebb dolga volt a poliszok lakóinak felfogása szerint. Cikkünkben Hellász aranykorának szexuális és párkapcsolati szokásaira vetünk egy alaposabb pillantást.
A 19. századi Angliában jövedelmező foglalkozásnak számított csecsemőfarmernek, más néven bébicsősznek lenni, vagyis pénzért gondoskodni mások nem kívánt gyermekeiről: Amelia Dyer is ezt a szakmát űzte, miközben senki sem sejtette, hogy valójában bestiális kegyetlenséggel sorra gyilkolja a rá bízott kicsiket.
A hidegháború olykor durván felforrósodott, előfordult, hogy csupán egy-egy személy lélekjelenléte és józan esze mentette meg az emberiséget a végpusztulástól: 1983 feszültséggel terhes őszén Amerika és a Szovjetunió egymás torkának feszült, a világot kétszer is az atomháború közvetlen réme fenyegette.
