Az év, amikor kétszer is majdnem kitört a harmadik világháború

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hidegháború olykor durván felforrósodott, előfordult, hogy csupán egy-egy személy lélekjelenléte és józan esze mentette meg az emberiséget a végpusztulástól: 1983 feszültséggel terhes őszén Amerika és a Szovjetunió egymás torkának feszült, a világot kétszer is az atomháború közvetlen réme fenyegette.

Afganisztán 1979-es szovjet megszállását követően kiújult a feszültség a két szuperhatalom között, a következő év végén választást nyert Ronald Reagan amerikai elnök pedig elődei megbékélésre törekvő politikájával ellentétben nyíltan kommunista- és szovjetellenes nézeteket hangoztatott, amit a gyakorlatba is igyekezett átültetni. Reagan, aki szentül hitte, hogy a kommunizmus egy emberöltőn belül legyőzhető, a fegyverkezési verseny újraindításával igyekezett összeroppantani a szovjet gazdaságot, és folyamatos lélektani hadviseléssel, például a szovjet bázisok közelében tartott NATO-manőverekkel megtörni az ellenséget.

A Kremlt ekkoriban uraló idős – átlagosan 70 év körüli –, rendkívül paranoiás politikai garnitúra meg volt győződve róla, hogy Reagan képes atomháborút indítani, sőt, az USA megelőző nukleáris csapásra készül: 1981-ben Jurij Andropov, a KGB vezetője békeidőben sohasem látott nagyságú hírszerző akciót indított, melynek célja az amerikai atomcsapást előkészítő és abban részt vevő személyek és létesítmények felderítése volt.

Az év, amikor mindenki félt

A feszültség két évvel később hágott tetőfokára, amikor a NATO Perishing II ballisztikus rakétákat telepített az NSZK-ba, ellenlépésként a szovjetek három atomtöltetből álló RSZD–10 Pionyer rakétarendszerekkel erősítették meg az ország nyugati határait. Márciusban Reagan híressé vált beszédében a Gonosz Birodalmaként hivatkozott a Szovjetunióra, néhány héttel később pedig bejelentette a sajtó által „csillagháborús tervnek” gúnyolt stratégiai kezdeményezést, melynek lényege egy világűrbe telepített, atomtámadás elhárítására képes védelmi rendszer létrehozása volt. Az időközben pártfőtitkárrá előlépett Andropov és tanácsadói számára kétség sem férhetett hozzá, hogy az USA az erőviszonyok megbontásával egy megelőző támadásra készül.

A folyamatos hergelés és paranoia szeptember elején több mint 250 áldozatot követelt, amikor a dél-koreai légitársaság Alaszkából Szöulba tartó 007-es járata navigációs hiba miatt szovjet légtérbe, a katonai létesítményekkel teli Kamcsatka félsziget fölé tévedt. A szovjetek tévesen amerikai felderítőgépnek nézték a járművet, amit az elfogására indított vadászrepülők azonnal megsemmisítettek – Reagan mészárlásnak és az emberi jogokat sárba tipró, kizárólag a hódítással foglalkozó társadalom barbár tettének minősítette az esetet. Az incidens véglegesen aláásta a két ország viszonyát, az atomháború bármelyik percben kirobbanhatott.

Megrovást kapott a szovjet tiszt, aki megmentette a világot

Alig négy héttel a kínos incidenst követően, szeptember 26-án éjszaka a Kozmosz–1382-es megfigyelő műhold csakugyan azt jelentette, hogy az Egyesült Államok interkontinentális rakétát indított el a Szovjetunió felé: az információ egy Moszkvától délre található megfigyelőállomás számítógépébe futott be, ahol a szabályzat szerint az ügyeletes tiszt, Sztanyiszlav Petrov főhadnagy belátására volt bízva, értesíti-e feletteseit és a Kremlt a lehetséges támadásról. Petrov úgy vélte, a fenyegetés nem valódi, hiszen a földi radarok nem észleltek ellenséges objektumot, másrészt, ha az amerikaiak tényleg atomtámadást akarnának mérni a Szovjetunióra, nem egyetlen rakétával, hanem hatalmas nukleáris arzenál fellövésével tennék azt.

A 44 éves tiszt logikája azonban megtörni látszott, amikor a rendszer újabb négy atomfegyver közeledését jelezte, egyenként tíz robbanófejjel. Petrov és az irányítása alá tartozó negyvenfős személyzet legalább harminc tesztet elvégzett, az idő azonban szorított: a megfelelő válaszcsapás miatt mindössze 15 perc állt rendelkezésükre, hogy döntést hozzanak. Rövid mérlegelést követően a főhadnagy téves riasztásnak minősítette a szatellitjelzést, mint később kiderült, helyesen, a műhold ugyanis a felhőkről visszaverődő napsugarakat azonosította hibásan ellenséges atomrakétákként. Felettesei megdicsérték Petrovot hidegvéréért és józan gondolkodásáért, később mégis megrovást kapott azzal az ürüggyel, hogy elfelejtette megfelelően adminisztrálni az incidenst – ezzel természetesen csak a riasztórendszer kínos hibájáról próbálta elterelni a figyelmet a parancsnokság.

Sztanyiszlav Petrov (1939–2017), aki megmentette a világot
Fotó: Scott Peterson / Getty Images Hungary

A nyilvánosság csak jóval később, az 1990-es években értesült az addigra már kényszernyugdíjazott és ideg-összeroppanáson átesett, szerény körülmények között élő Petrov hőstettéről, akit a nyugati sajtóban úgy emlegettek, mint „az embert, aki megmentette a világot az atomháborútól”. Az egykori tiszt több nemzetközi elismerésben részesült, ő maga azonban tagadta, hogy bármilyen hőstettet hajtott volna végre – az orosz vezetés szintén igyekezett rámutatni, hogy nem egyetlen emberen múlott a döntés, azonban, ismerve az Andropov vezette Kreml paranoiáját, vélhetően nem sok jó származott volna belőle, ha Petrov jelenti az észlelést. Sztanyiszlav Petrov végül 2017-ben, 77 éves korában hunyt el.

Hadgyakorlatot hittek atomcsapás előkészületének a szovjetek

Novemberben azonban teljes rettegés lett úrrá a szovjet vezérkaron, amikor a NATO Able Archer („Ügyes íjász”) néven nagyszabású hadgyakorlatot folytatott Nyugat-Európában, melynek célja egy nukleáris háború szimulálása volt. Az ötnapos hadműveletben (amely véletlenül pont a legnagyobb szovjet nemzeti ünnepen, november 7-én kezdődött) számos NATO-szövetséges, köztük Nagy-Britannia és az NSZK is részt vett, az egységek igyekeztek valósághűen eljátszani az amerikai haderő legsúlyosabb készültségi szintjének számító DEFCON-1 esetén szóba jöhető alternatívákat.

Amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta tesztje, 1979
Fotó: HUM Images / Getty Images Hungary

A szovjet hírszerzés figyelmét felkeltette a hadgyakorlatot megelőző hirtelen nagy mennyiségű titkos üzenetváltás Washington és London között – melyek valójában a brit fennhatóság alá tartozó Grenada amerikai inváziójával foglalkoztak – és a Nyugat-Európába érkező, korábban nem látott haditechnológia, ezek alapján azt gyanították, most már tényleg küszöbönáll a támadás. Ugyan a NATO-egységek a hadművelet során folyamatosan jelezték, hogy csupán szimulációról van szó, a rémeket látó KGB azt gondolta, az amerikai támaszpontok valóban készültségbe léptek, a Kreml pedig egy szükséges megelőző csapás érdekében mozgósította saját nukleáris arzenálját.

Az emberiség legnagyobb szerencséjére mégsem került sor a támadásra, és az Able Archer hadgyakorlat végeztével a Szovjetunió leállította az atomháborús készültséget – amikor Reagan elnök egy KGB-s disszidenstől értesült róla, hogy milyen riadalmat keltett a szovjetekben a háborús játék, megjegyezte: „nem értem, hogyan hihették valósnak, de azért érdemes elgondolkodni rajta”. Az elnököt egyes életrajzírók szerint az Able Archer miatt kirobbant feszültség ébresztette rá, hogy az agresszív szovjetellenes politika helyett a két szuperhatalom kölcsönös megbékélésén kezdjen munkálkodni, és tárgyalásokat kezdeményezzen az atomháború lehetőségének visszaszorításán.

A 15 hónapig regnáló, súlyos beteg Andropov és a főtitkári tisztséget mindössze 13 hónapig betöltő Konsztantyin Csernyenko után 1985 márciusában a jóval fiatalabb és sokkal racionálisabb, nyitottabb gondolkodású Mihail Gorbacsov vette át a Szovjetunió vezetését, aki hajlandónak mutatkozott a tárgyalásra, és Reagannel együtt új alapokra helyezte a Nyugat és a Kelet viszonyát, egy jó időre véget vetve a kölcsönös fenyegetettség légkörének.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.