Az év, amikor kétszer is majdnem kitört a harmadik világháború

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hidegháború olykor durván felforrósodott, előfordult, hogy csupán egy-egy személy lélekjelenléte és józan esze mentette meg az emberiséget a végpusztulástól: 1983 feszültséggel terhes őszén Amerika és a Szovjetunió egymás torkának feszült, a világot kétszer is az atomháború közvetlen réme fenyegette.

Afganisztán 1979-es szovjet megszállását követően kiújult a feszültség a két szuperhatalom között, a következő év végén választást nyert Ronald Reagan amerikai elnök pedig elődei megbékélésre törekvő politikájával ellentétben nyíltan kommunista- és szovjetellenes nézeteket hangoztatott, amit a gyakorlatba is igyekezett átültetni. Reagan, aki szentül hitte, hogy a kommunizmus egy emberöltőn belül legyőzhető, a fegyverkezési verseny újraindításával igyekezett összeroppantani a szovjet gazdaságot, és folyamatos lélektani hadviseléssel, például a szovjet bázisok közelében tartott NATO-manőverekkel megtörni az ellenséget.

A Kremlt ekkoriban uraló idős – átlagosan 70 év körüli –, rendkívül paranoiás politikai garnitúra meg volt győződve róla, hogy Reagan képes atomháborút indítani, sőt, az USA megelőző nukleáris csapásra készül: 1981-ben Jurij Andropov, a KGB vezetője békeidőben sohasem látott nagyságú hírszerző akciót indított, melynek célja az amerikai atomcsapást előkészítő és abban részt vevő személyek és létesítmények felderítése volt.

Az év, amikor mindenki félt

A feszültség két évvel később hágott tetőfokára, amikor a NATO Perishing II ballisztikus rakétákat telepített az NSZK-ba, ellenlépésként a szovjetek három atomtöltetből álló RSZD–10 Pionyer rakétarendszerekkel erősítették meg az ország nyugati határait. Márciusban Reagan híressé vált beszédében a Gonosz Birodalmaként hivatkozott a Szovjetunióra, néhány héttel később pedig bejelentette a sajtó által „csillagháborús tervnek” gúnyolt stratégiai kezdeményezést, melynek lényege egy világűrbe telepített, atomtámadás elhárítására képes védelmi rendszer létrehozása volt. Az időközben pártfőtitkárrá előlépett Andropov és tanácsadói számára kétség sem férhetett hozzá, hogy az USA az erőviszonyok megbontásával egy megelőző támadásra készül.

A folyamatos hergelés és paranoia szeptember elején több mint 250 áldozatot követelt, amikor a dél-koreai légitársaság Alaszkából Szöulba tartó 007-es járata navigációs hiba miatt szovjet légtérbe, a katonai létesítményekkel teli Kamcsatka félsziget fölé tévedt. A szovjetek tévesen amerikai felderítőgépnek nézték a járművet, amit az elfogására indított vadászrepülők azonnal megsemmisítettek – Reagan mészárlásnak és az emberi jogokat sárba tipró, kizárólag a hódítással foglalkozó társadalom barbár tettének minősítette az esetet. Az incidens véglegesen aláásta a két ország viszonyát, az atomháború bármelyik percben kirobbanhatott.

Megrovást kapott a szovjet tiszt, aki megmentette a világot

Alig négy héttel a kínos incidenst követően, szeptember 26-án éjszaka a Kozmosz–1382-es megfigyelő műhold csakugyan azt jelentette, hogy az Egyesült Államok interkontinentális rakétát indított el a Szovjetunió felé: az információ egy Moszkvától délre található megfigyelőállomás számítógépébe futott be, ahol a szabályzat szerint az ügyeletes tiszt, Sztanyiszlav Petrov főhadnagy belátására volt bízva, értesíti-e feletteseit és a Kremlt a lehetséges támadásról. Petrov úgy vélte, a fenyegetés nem valódi, hiszen a földi radarok nem észleltek ellenséges objektumot, másrészt, ha az amerikaiak tényleg atomtámadást akarnának mérni a Szovjetunióra, nem egyetlen rakétával, hanem hatalmas nukleáris arzenál fellövésével tennék azt.

A 44 éves tiszt logikája azonban megtörni látszott, amikor a rendszer újabb négy atomfegyver közeledését jelezte, egyenként tíz robbanófejjel. Petrov és az irányítása alá tartozó negyvenfős személyzet legalább harminc tesztet elvégzett, az idő azonban szorított: a megfelelő válaszcsapás miatt mindössze 15 perc állt rendelkezésükre, hogy döntést hozzanak. Rövid mérlegelést követően a főhadnagy téves riasztásnak minősítette a szatellitjelzést, mint később kiderült, helyesen, a műhold ugyanis a felhőkről visszaverődő napsugarakat azonosította hibásan ellenséges atomrakétákként. Felettesei megdicsérték Petrovot hidegvéréért és józan gondolkodásáért, később mégis megrovást kapott azzal az ürüggyel, hogy elfelejtette megfelelően adminisztrálni az incidenst – ezzel természetesen csak a riasztórendszer kínos hibájáról próbálta elterelni a figyelmet a parancsnokság.

Sztanyiszlav Petrov (1939–2017), aki megmentette a világot
Fotó: Scott Peterson / Getty Images Hungary

A nyilvánosság csak jóval később, az 1990-es években értesült az addigra már kényszernyugdíjazott és ideg-összeroppanáson átesett, szerény körülmények között élő Petrov hőstettéről, akit a nyugati sajtóban úgy emlegettek, mint „az embert, aki megmentette a világot az atomháborútól”. Az egykori tiszt több nemzetközi elismerésben részesült, ő maga azonban tagadta, hogy bármilyen hőstettet hajtott volna végre – az orosz vezetés szintén igyekezett rámutatni, hogy nem egyetlen emberen múlott a döntés, azonban, ismerve az Andropov vezette Kreml paranoiáját, vélhetően nem sok jó származott volna belőle, ha Petrov jelenti az észlelést. Sztanyiszlav Petrov végül 2017-ben, 77 éves korában hunyt el.

Hadgyakorlatot hittek atomcsapás előkészületének a szovjetek

Novemberben azonban teljes rettegés lett úrrá a szovjet vezérkaron, amikor a NATO Able Archer („Ügyes íjász”) néven nagyszabású hadgyakorlatot folytatott Nyugat-Európában, melynek célja egy nukleáris háború szimulálása volt. Az ötnapos hadműveletben (amely véletlenül pont a legnagyobb szovjet nemzeti ünnepen, november 7-én kezdődött) számos NATO-szövetséges, köztük Nagy-Britannia és az NSZK is részt vett, az egységek igyekeztek valósághűen eljátszani az amerikai haderő legsúlyosabb készültségi szintjének számító DEFCON-1 esetén szóba jöhető alternatívákat.

Amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta tesztje, 1979
Fotó: HUM Images / Getty Images Hungary

A szovjet hírszerzés figyelmét felkeltette a hadgyakorlatot megelőző hirtelen nagy mennyiségű titkos üzenetváltás Washington és London között – melyek valójában a brit fennhatóság alá tartozó Grenada amerikai inváziójával foglalkoztak – és a Nyugat-Európába érkező, korábban nem látott haditechnológia, ezek alapján azt gyanították, most már tényleg küszöbönáll a támadás. Ugyan a NATO-egységek a hadművelet során folyamatosan jelezték, hogy csupán szimulációról van szó, a rémeket látó KGB azt gondolta, az amerikai támaszpontok valóban készültségbe léptek, a Kreml pedig egy szükséges megelőző csapás érdekében mozgósította saját nukleáris arzenálját.

Az emberiség legnagyobb szerencséjére mégsem került sor a támadásra, és az Able Archer hadgyakorlat végeztével a Szovjetunió leállította az atomháborús készültséget – amikor Reagan elnök egy KGB-s disszidenstől értesült róla, hogy milyen riadalmat keltett a szovjetekben a háborús játék, megjegyezte: „nem értem, hogyan hihették valósnak, de azért érdemes elgondolkodni rajta”. Az elnököt egyes életrajzírók szerint az Able Archer miatt kirobbant feszültség ébresztette rá, hogy az agresszív szovjetellenes politika helyett a két szuperhatalom kölcsönös megbékélésén kezdjen munkálkodni, és tárgyalásokat kezdeményezzen az atomháború lehetőségének visszaszorításán.

A 15 hónapig regnáló, súlyos beteg Andropov és a főtitkári tisztséget mindössze 13 hónapig betöltő Konsztantyin Csernyenko után 1985 márciusában a jóval fiatalabb és sokkal racionálisabb, nyitottabb gondolkodású Mihail Gorbacsov vette át a Szovjetunió vezetését, aki hajlandónak mutatkozott a tárgyalásra, és Reagannel együtt új alapokra helyezte a Nyugat és a Kelet viszonyát, egy jó időre véget vetve a kölcsönös fenyegetettség légkörének.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.