Egyikünk sem gondolta volna, hogy megérünk egy hozzánk ilyen közeli területen lezajló, váratlanul érkező, valódi háborút. Másképp is reagál rá mindenki. Nem volt ez másként korábban sem, amikor még egyetlen világháborút sem élt át senki.
A háború – sajnos vagy sem – az egyik legfőbb mozgatórugója az emberi találékonyságnak, leleményességnek: a tudomány folyamatosan újabb és újabb hadászati módszereket fejleszt ki, melyeket később gyakran a civil életben is hasznosítanak. Egy évszázaddal ezelőtt még teljesen máshogy nézett ki a hadviselés, mint napjainkban: összeszedtünk azokat az áttörést jelentő technológiákat, melyek alapvetően változtatták meg a modern háborúzás szabályait.
A világ egyik leghátborzongatóbb helyének tartják a Velencétől alig 5 kilométerre található Poveglia szigetét, ahol a régészek szerint a talaj felét elporladt emberi csontok alkotják. A hatóságok által lezárt, lakatlan horrorszigeten a múltban legalább 200 ezer pestises beteg lelte halálát, és nem ez a legdurvább sztori, ami idekapcsolódik.
Egy háborúnak számos nyomós oka lehet – nemzetiségi, gazdasági, területi ellentétek –, néha azonban furcsa, látszólag értelmetlen indokkal üzennek hadat egymásnak az országok: az egymással szomszédos Honduras és El Salvador között 1969-ben a futball miatt tört ki fegyveres konfliktus, mely ugyan csupán néhány napig tartott, de mindkét fél számára komoly veszteségeket okozott.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Luxemburgi János valószínűleg az egyik legvakmerőbb király a történelemben, aki méltán érdemelte ki az utókor tiszteletét: a hagyomány szerint a százéves háború döntő ütközetében, a crécyi csatában bátran vágtatott a küzdelembe, annak dacára, hogy régen elvesztette szeme világát.
A legnagyobb világégések közepette is előfordul olykor, hogy a harcoló felek a parancsot megtagadva egymás segítségére sietnek és példát mutatnak nemzeteken, eszméken átívelő bajtársiasságból, emberségből. Charlie Brown amerikai bombázópilóta azt hitte, már minden veszve, amikor éppen a lelövésére érkezett német vadászpilóta segítette ki a tűzvonalból.
Az amerikai munkásmozgalomnak, a nők és a bevándorlók jogaiért harcoló erőknek is jelentős lökést adott az 1911 márciusában a manhattani Triangle ruhaüzemben történt tűzeset, melyben 146 munkás, többségében fiatal nők, vesztette életét – a döbbenetes tragédia a borzalmas munkakörülmények és a főnökség hanyag magatartásának számlájára írható.
1937. május 6-án reggel az amerikai Lakehurst repülőterén tisztázatlan körülmények között lángra kapott a náci Németország büszkesége, a gigantikus Hindenburg léghajó: minden idők egyik leghíresebb légi katasztrófájában 35 személy vesztette életét, a tragédiáról készült leghíresebb fotó pedig a rockzenének köszönhetően vált igazán ismertté.
A hidegháború alatt sokan sokféleképp próbáltak a vasfüggöny mögül kiszabadulni és Nyugatra szökni: a disszidálás egyedi és vakmerő módját választotta Liliana Gaszinszkaja szovjet-ukrán pincérnő, aki egy szál piros bikiniben vetette ki magát egy hajóból az ausztrál partoknál, pár hónappal később pedig már pikáns fotósorozathoz állt modellt.
Gyorsan terjedő és súlyos megbetegedést okozó világjárvány ütötte fel a fejét Magyarországon – a kormány minden tőle telhetőt igyekezett megtenni a kór visszaszorításáért, a korlátozó intézkedések azonban sokaknál kiverték a biztosítékot, egyes megyékben fellázadtak az emberek a szigor ellen, sokan titkos összeesküvésről és kamubetegségről pletykáltak. Mindez 1831-ben történt, amikor az Ázsiából Európába hurcolt kolera majdnem negyedmillió emberrel végzett hazánkban.
A kihalt állatfajok újraélesztése izgalmas tudományos (és tudományos-fantasztikus) gondolat, amely Hitlert és a Harmadik Birodalom vezetőit sem hagyta nyugodni: a nácik merő propagandacéllal igyekeztek visszahozni a Földre a szarvasmarha néhai ősét, az őstulkot.
