Ady Endre is szabadkőműves volt: ezért kellett a rendnek a költő
Ady Endre, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a szabadkőművesek közé tartozott: a költő aktívan nem vett részt páholyának életében, de ettől még hasznot hajtott a mozgalomnak.
Ady Endre, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a szabadkőművesek közé tartozott: a költő aktívan nem vett részt páholyának életében, de ettől még hasznot hajtott a mozgalomnak.
A történelmet mindig a győztesek írják. Hozzá kell tennünk azt is, hogy mindig a férfiak. Így lehet, hogy a történelemkönyvekből és a hősök közül hiányoznak azon nők nevei, akik rengeteget tettek a hazáért. Az egyik ilyen név Rozgonyi Cicelle-é.
Varázsló, papnő, földműves, üzletasszony, harcos: egy viking nő életébe ezek a szerepek is beleférhettek. Bár azt nem állíthatjuk, hogy teljes egyenjogúságot élvezett ebben az északi társadalomban férfi és nő, az tény, hogy nemcsak saját koruk normái szerint örvendhettek széles körű szabadságjogoknak, de ezek némelyike még bizonyos mai társadalmakból is hiányzik.
Amikor moziba megyünk, az izgalmak alatt egészen más értünk, mint azok, akik a világ első filmvetítésén frászt kaptak a mozgóképben rejlő lehetőségektől.
A legtöbben azt hisszük, már minden tudunk Egyiptomról, a valóság azonban az, hogy annyi érdekességet rejteget ez az ősi civilizáció mindmáig, hogy hacsak nem vagy egyiptológus, fogunk tudni újat mondani neked is róla!
Évtizedek óta titkos földalatti alagutak egész hálózata húzódik London alatt. A Kingsway Exchange Tunnels néven ismert építményeket az évek során bombabiztos helyként, brit kémek és a James Bond-filmeket ihlető hírszerzők bázisaként és a kormányzati dolgozók exkluzív földalatti kocsmájaként is használták.
Ha a világháborúban katonai szolgálatot teljesítőkre gondolunk, automatikusan férfiak, katonák jutnak eszünkbe, holott mindkét világégés során komoly feladat, és bizony rengeteg szenvedés jutott a nőknek is, legyen szó a hátországban leélt mindennapokról vagy a frontok környékén végzett munkáról.
Hogy mi történt a két japán várossal és lakóival órákkal az atombomba ledobását követően, arról a legtöbben sokat tudnak: a bomba robbanásának vagy a sugárbetegségnek tömegek estek áldozataiul. De mi történt ezután, és hogyan állt talpra ez a két város?
Ha van város a Földön, ami „a világ legszomorúbb helye” címre pályázhatna, Vorkuta minden bizonnyal a lehetséges győztesek között lenne. Az északi sarkkörön túl, Szibéria egyik eldugott szegletében található település elsősorban a történelemnek köszönheti kétes hírnevét: 1931 és 1957 között kétmillió fogoly sínylődött itt embertelen körülmények között, akik közül sokan soha nem térhettek haza.
Furcsa szokás VIII. Henrik udvarából: a király ebben az intim helyzetben sem akarta nélkülözni a segítőt.
Az 1873. november 17-ei díszközgyűlés keretében fejeződött be a Pestet, Budát és Óbudát egyesítő folyamat, vagyis Magyarország fővárosa 150. születésnapját ünnepli ezen a napon. Mit gondolsz, te jól ismered Budapestet?
A Palotanegyed szívében, a Pollack Mihály téren 1967-ben épült a Magyar Rádió számára az az épület, amely ezt a nem is olyan titkos atombunkert rejti: fővárosunk titkai közül ez csak egy.