A kenyér is fizetőeszköz volt ebben a több ezer éves feminista társadalomban

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A legtöbben azt hisszük, már minden tudunk Egyiptomról, a valóság azonban az, hogy annyi érdekességet rejteget ez az ősi civilizáció mindmáig, hogy hacsak nem vagy egyiptológus, fogunk tudni újat mondani neked is róla!

Nincs elérhetetlen messzeségben, és nem is megfizethetetlenül drága, mégis több ezer éves múltját mutatja meg nekünk Egyiptom, ha nem csak a Vörös-tenger miatt látogatunk el az országba. A fáraók, a templomok és a múmiák tömegeket ejtenek rabul, de nemcsak az országot meglátogatva szerezhetsz meglepő ismereteket, hanem akkor is, ha komolyan érdeklődsz ennek az ősi civilizációnak a történelme iránt.

A szabadságjogok fejlettek voltak

Egyiptomban a szabadságjogok például jóval fejlettebbek voltak annál, amit hinnél. A női egyenjogúság lehet, hogy nem volt tökéletes, de a százötven évvel ezelőtt világszerte uralkodó állapotokhoz képest bizony sokkal inkább egyenlőnek érezhette magát nő és férfi Egyiptomban, mint mondjuk Magyarországon. A

nők ugyanis földeket adhattak-vehettek, a bíróságok munkájában is részt vehettek esküdtként, végrendeletet is írhattak, sőt, még szerződést is köthettek.

Bár ritka volt, hogy otthona falain kívül vállaljon egy egyiptomi nő valamilyen munkát, ha ezt megtette, akkor a fizetség nem maradt el attól, amit egy férfinak adtak volna.

A piramisoknál is nagyobb érdekességeket is rejtett Egyiptom
Fotó: Paul Panayiotou / Getty Images Hungary

Ha egy egyiptomi nő férjhez ment, azzal nem vált férje tulajdonává: ezt bizonyítja az is, hogy házassági szerződéseket is kötöttek már ebben a régi korban a házasulandó felek. Joga volt arra is, hogy ha a házasság nem váltja be a hozzá fűzött elképzeléseket, válást kezdeményezhessen, és ha később újra férjhez akart menni, ezt is megtehette.

Idézőjel ikon

Válást követően – a megfelelő szerződés aláírása esetén – visszakaphatta eredeti tulajdonát.

A munka világa sem volt olyan kegyetlen, mint amilyennek hihetjük: azt már megírtuk, hogy tévedés, hogy rabszolgákkal építtették volna fel a piramisokat, most ehhez annyit tennénk még hozzá, hogy a történelemkönyvek sztrájkot is feljegyeztek egy nekropolisz kapcsán. A munkások – akik egyébként nem pénzben, hanem gabonában kapták meg jussukat – késedelmes fizetésük miatt döntöttek a munkabeszüntetés egy hatékony formája mellett. Egyszerűen leültek a földre, és fel sem álltak onnan, amíg nem sikerült kivívniuk maguknak, hogy kifizessék járandóságukat.

Meghaladták saját korukat

Mindebből már sejtheted, hogy az egyiptomiak sok téren megelőzték korukat: a következőkkel tudjuk még ezt alátámasztani:

  • Egyiptomból származik a legrégebbi békeszerződés, melyet kőbe vésve rögzítettek. A modern kori Szíria területe fölötti kontroll gyakorlása volt a hettitákkal vívott háború célja, ám egyértelmű győzelmet egyik félnek sem sikerült aratnia a másik felett. A vitás felek felismerték, hogy miközben a terület fölött marakodnak, mindkettejüket külső veszély is fenyegeti, ezért aztán békét kötöttek, és abban is megállapodtak, hogy ha bármelyiküket megtámadnák, a másik segítségére siet. Az egyik legkorábbi békeszerződés másolata az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i épületében emlékeztet arra, mi az igazán fontos.
  • Ha esetleg azt gondoltad volna, hogy a modern kori társasjáték-kultúra friss dolog, abban is tévedsz: az egyiptomiak számára olyan fontosak voltak a társasjátékok, hogy nemcsak gyakorta játszottak azokkal, hanem – ahogyan sok más értékes tárgyat – ezeket is holtaikkal együtt temették el.
  • A kultúra ismerte a szakorvos fogalmát is: különböző testrészek megbetegedéseire koncentrálva gyógyítottak közülük néhányan. A specialistáknak voltak elnevezései is: a fogorvos vagy a proktológus fogalma nem volt ismeretlen már az ókori Egyiptomban sem!
  • Állatokat kedvtelésből is tartottak, éppen úgy, mint a huszadik–huszonegyedik századi ember. Az istenek megtestesülését látták bennük, ha pedig elhunytak, ugyanúgy bebalzsamozták őket, mint az embereket. A segítő állat fogalma is ismert volt: a rendőrök kutyákkal és majmokkal kísérve járőröztek például.
  • Terhességi teszt egy ősi civilizációban? Igen, ilyen is volt, bár ebben a korban még úgy hitték, hogy ha gabonára öntik a vizeletmintát, azt kel figyelni, kicsírázik-e majd. Ha ez történt, az a gyermekáldás jeleként volt felfogható.
Nem minden fáraó volt sovány…Getty Images Hungary
Fotó: Atlantide Phototravel

További érdekességek Egyiptomból

Vannak még persze további érdekességek is Egyiptommal kapcsolatosan: a kenyér és a sör például egyaránt fizetőeszköz volt, ahogyan azt a munkássztrájk kapcsán is írjuk. A kialkudott bér lehetett tehát élelem és sör is, ha ebben állapodtak meg a felek.

A fáraókkal kapcsolatosan talán sokkoló, hiszen az ábrázolások nem erről tanúskodnak, de akadtak köztük túlsúlyosak szép számmal: az már kevésbé érhet meglepetésként, hogy ők, és általánosságban véve a férfiak is, gyakorta viseltek sminket.

Tutanhamonról ugyanakkor kevesen tudják, hogy talán egy víziló harapása vetett véget életének.

A fiatal király nagyon szeretett vadászni, amint azt sírjának illusztrációi is bemutatják, bebalzsamozott teste ugyanakkor horrorisztikus sérülésre enged következtetni. Lehetséges, hogy egy balul sikerült vadászat és egy állattal való találkozás vetett véget életének.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.