A vérfarkasoktól az emberek rettegnek, mióta élnek – ez nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy nem létező, mitologikus kreatúrákról van szó.
1526-tól kezdve afrikaiak milliói, becslések szerint akár 10 millió ember érkezett az Újvilágba, ahol embertelen körülmények között dolgoztatták őket, egész életükön át. Az út, amíg eljutottak Amerikába, szintén pokoli volt.
Amikor a gyerekmunkára gondolunk, távoli, ázsiai országok textilmanufaktúrái ugranak be a legtöbbünknek – Magyarországot ritkán kapcsoljuk össze ezzel a fogalommal, a múlt kapcsán sem révedezünk azon, hogy vajon milyen körülmények közt dolgoztatták hazánkban a legkisebbeket.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Az emberiség a történelem kezdete óta alkalmazott állatokat hadászati célokra, olykor egészen különös módokon: ezek közé tartozik a szovjet hadvezetés ötlete a második világháború idején, mely szerint a Moszkva felé nyomuló német páncéloshadosztályokat különleges kiképzett, bombával felszerelt kamikazekutyák segítségével állítsák meg. A kegyetlen terv papíron jó ötletnek tűnhetett, élesben azonban nem éppen úgy sült el, mint várták.
Hogyan történt a felvétel egy szerzetesrendbe? És miért döntött úgy valaki, hogy önként szerzetesnek áll, lemondva minden vagyonáról és a családalapítás lehetőségéről, hogy az érzéki örömökről ne is beszéljünk?
Sir Arthur Conan Doyle nevét mindenki a Sherlock Holmes-történetek írójaként jegyezte meg: a detektív a színtiszta és éles logika követője, kitalálója azonban örömmel mélyedt el a szellemvilág bugyraiban.
Az európai nagyhatalmak afrikai gyarmatosítási törekvéseit gyakran durván erőszakos tettek és tömeges kegyetlenkedések kísérték – a korszak egyik legnagyobb szégyenfoltja a Nyugat-Afrikába, Csádba indított francia Voulet–Chanoine-küldetés.
Sokunk egyik kedvenc háztartási gépe a mosogatógép: ha meg kellene tippelned, milyen régóta használjuk, jó eséllyel mellélőnél!
Az atomkísérletek nem értek véget a Japán elleni bombatámadásokkal: a hidegháborús esztendők atomfegyverkezéséhez hozzátartozott az a mintegy száz robbantás, melyet az amerikai kutatók végrehajtottak.
Vannak, akik teljesen elutasítják a tetoválást, mondván, rossz üzenetet küld a külvilág felé viselőjéről. Mások azonban az önkifejezés egyik formájának tartják. Megint mások életmentés céljából alkalmazzák. De hogyan lett a stigmából fontos, bőrön viselt jelzés, miként alakult a tetoválás történelme?
Az ősi népek a nemek beosztását is az állati viselkedés megfigyeléséből eredeztették.
