Vérfarkasperek Európában: szegények, idegenek, betegek estek áldozatul

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A vérfarkasoktól az emberek rettegnek, mióta élnek – ez nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy nem létező, mitologikus kreatúrákról van szó.

Bármennyire is egyértelmű ma, hogy vérfarkas nevű lény nem létezik, egykor nagyon is hittek benne az emberek. Ez elég nehéz helyzetbe hozta azokat, akiket azzal gyanúsítottak meg, hogy titokban vérfarkasok. Az elképzelt lényeket mágia és félelem lengte körbe – talán senkit sem fog meglepni, hogy a boszorkányperek mellett a vérfarkaspereknek is ártatlanok estek áldozatul…

A vérfarkasok bűnlajstroma hosszú volt

A mitologikus lény már a görög kor óta a közbeszéd része volt, de csak az 1400-as években lett kifejezetten negatív a renoméja. A vérfarkasokat gyanúsították a középkorban, ha a túl sok állat hullott el, ha egy környéken komoly viszályok uralkodtak a szomszédok közt, vagy bármilyen olyan esetben, amikor ez kényelmesnek tűnt.

A bűnbakkeresés ezen egyszerű módjában általában azok húzták a rövidebbet, akiknek élete egyébként is távol állt attól, hogy könnyűnek nevezhessék

– a mentális betegségben szenvedők mellett a szegények és a társadalom perifériáján élők találhatták magukat könnyűszerrel e vádak közepette.

A boszorkányok mellett a vérfarkasoktól tartott nagyon a kor embere
Fotó: David Wall / Getty Images Hungary

Természetesen a katolikus egyház is beleszólt a vérfarkasok ügyébe – ebben az időszakban számítottak olyan tekintélynek, hogy az összes jelentős kérdésben állást foglaltak, és azzal gyakorlatilag élet-halál uraivá váltak.

Idézőjel ikon

A vérfarkasok rosszak, mert pogányok

– szólt a verdikt az 1400-as években. Innentől kezdve pedig biztos volt, hogy akit egy bíróság vérfarkasnak kiált ki, az semmi jóra nem számíthat.

A 16–17. században aztán – ami a boszorkányperek miatt már amúgy sem volt könnyű időszak azok számára, akiket gyanúba fogtak – egyenesen azt jelentették ki, hogy a vérfarkasok a sátán szövetségesei, ezzel a boszorkányokkal egy szintre kerültek, s kikövezett volt az útjuk a halálos ítélet felé. (Kivéve, ha olyan agyafúrtak voltak, mint Kaltenbruni Thiess, aki elismerte, hogy vérfarkas, de azt állította, nem cimborál a sátánnal, hanem azért megy az alvilágba, hogy az emberekért harcoljon isten kutyájaként – meg is úszta egy egyszerű vesszőzéssel.)

Kínnal vallatták őket

Sajnos nem minden gyanúba kevert embernek volt ennyire élénk a fantáziája. Az első vérfarkasperrel kapcsolatos feljegyzések 1521-ből származnak Franciaországból: míg a boszorkányok közt inkább nőket vádoltak meg, addig a vérfarkasgyanú főként férfiakra vetült. Polignyben egy vándort támadott meg egy farkas, aki üldözni kezdte az állatot, majd rábukkant Michel Verdunre, akiről csepegett a vér.

A férfi furcsamód amellett, hogy bevallotta, vérfarkas, két társát is megnevezte. Pierre Bourget és Philibert Montot volt a két áldozat.

A férfiak eltérő vallomásokat tettek azzal kapcsolatosan, hogy melyikükből hogyan lett vérfarkas – Verdun szerint egy fekete ruhás férfi tette őt vérfarkassá, Bourget úgy nyilatkozott, hogy Verduntől kapott egy olajat, melynek ilyen hatása volt. Azt is hozzátette, hogy társa arra szólította fel, tagadja meg a keresztséget. Montot hallgatott, de ennek ellenére pontosan ugyanarra a sorsra jutott, mint két társa – kivégezték. 1651-ben egy észt perben egy Hans nevű fiú vallotta azt, hogy egy fekete ruhás férfi harapásától vált vérfarkassá – vele sem tettek kivételt. Az egyébként ártatlan emberek vallomásaira látszólag nincsen semmilyen racionális magyarázat, de

Idézőjel ikon

ha számításba vesszük azt is, hogy sokszor azokat illették ezekkel a vádakkal, akik elméje nem volt ép, könnyebben érthető, miért álltak elő fura sztorikkal a tagadás helyett.

Az, hogy sokukat kínzással vallatták, szintén komoly szerepet játszott a beismerő vallomások megszületésében.

A veszettség terjedése állhatott a sok vérfarkasper hátterében
Fotó: Andreas Broqvist / Getty Images Hungary

Megvolt az oka, hogy miért keresték mindenkiben a vérfarkast

Az is előfordult ugyanakkor, hogy valós bűncselekmények kapcsán azok elkövetőit – vagy olyanokat, akik gyanússá váltak – vádoltak meg azzal, hogy vérfarkasok.

Sokszor beszédes helyzetben, bizonyítékok mellett bukkantak az érintettekre, véres tettek helyszínein: a legismertebb ilyen vérfarkas Peter Stubbe volt.

Mai fogalmaink szerint a kerékbe tört férfit biztosan nem mitologikus lénynek, hanem kannibálnak és vérfertőzőnek neveznénk.

Rejtélyesnek tűnhet, hogy miért kötöttek össze bűntetteket kitalált lényekkel, de van mögötte magyarázat is. A veszettség megjelenése lehet az egyik magyarázat, illetve az is előfordulhatott, hogy penészes ételekből fogyasztó emberek kerültek pszichotikus állapotba, és akkori furcsa viselkedésüket igyekeztek megmagyarázni azzal, hogy vérfarkasról van szó. És persze az is megtörténhet, hogy pszichotikus hatású szer fogyasztását követően viselkedtek furcsán azok, akikre a vérfarkas bélyeget rásütötték. Karintiában és Stíriában egészen az 1700-as évek elejéig tartottak a vérfarkasperek, majd az 1800-as években leáldozott ezek kora: a pontos ok nem ismert.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.