Ha élt ember a 19. században, akinek tisztában kellett lennie, milyen következményekkel járhat a családon belüli házasság, az Charles Darwin volt. De úgy tűnik, a szerelem annyira elvette az eszét, hogy erről megfeledkezett.
Női magazinok gyakran valódi csodaszerként emlegetik, ami „nem rakódik le”, antibakteriális, immunerősítő és még a száraz hajat is megmenti. A dietetikus mégsem javasolja, mások szerint egyenesen méreg. Akkor most ehetjük, főzhetünk vele, vagy jobban járunk egy jó minőségű olívaolajjal? Kinek a higgyünk, melyik legyen a mi kókuszolajvallásunk, ha a legjobban szeretnénk dönteni? Kókuszolaj-kiskáté következik.
Szegény tojás, úgy tűnik, tipikusan az az étel, amiről ahány tanulmány, annyiféle eredmény születik, egymásnak tökéletesen ellentmondók is. Próbáljuk meg helyretenni a dolgokat.
Hozzátáplálás-sorozatunk mai részében a téma szakértőit mutatjuk be
Hozzátáplálás-sorozatunk mai részében a tudományos ajánlásokat járjuk körbe.
Hidd el, a hidrogén-peroxid nem véletlenül csíp.
Tavasz van, az első csalánhajtások is megjelentek, és ha hihetünk nagyszüleink módszereinek, akkor épp olyan jó csalánnal hajat mosni, mint levest készíteni belőle, vagy épp azért inni, hogy megszabaduljunk a vesehomoktól. Utánajártunk, mi igaz mindebből, mint mond a tudomány a csalán állítólagos csodatévő, de legalábbis szerteágazóan hasznos hatásáról.
Van a tökéletes tésztafőzésnek is tudománya, ahogy annak is, hogyan lesznek a legfinomabbak a blansírozott zöldségek, és hogyan marad friss az eper jóval tovább a megszokottnál. Néhány fontos szabályt talán már ismersz is ezek közül, ám most az is kiderül, mi a tudományos háttere a lobogó tésztafőző víznek, vagy a zöldbab vajban megforgatásának.
A tavasz és a nyár azért idén sem marad el, így idővel egyre nagyobb az esélyünk arra, hogy friss bogyósokkal találkozzunk a kertünkben és a piacokon. A legjobbat akkor tesszük szervezetünkkel, ha frissen falatozzuk őket, ám ez elég nehéz, ha néhány nap után penészedni kezdenek még a hűtőben is. Mutatjuk, mit tehetsz, hogy sokáig frissek maradjanak.
Az élethez szükséges levegő, ezt mindannyian tudjuk. Erről azonban nem értesítették a Henneguya salminicola nevű parazitát, aki köszöni szépen, kiválóan él oxigén nélkül is. Na de hogy csinálja?
Ha otthon edzenénk, számos lehetőség áll rendelkezésünkre: eddig talán kihasználatlan, de most leporolt kardiogép, különböző típusú órákat tartalmazó DVD, online torna, esetleg saját felszerelés, eszközpark. Elmondjuk, miket érdemes figyelembe venni, ha a négy fal közötti edzésre adjuk a fejünket.
Elképesztő mennyiségű, évente mintegy 1,5 millió publikáció jelenik meg a lektorált (peer-reviewed) szakfolyóiratokban. Olyan tanulmányokról beszélünk, amelyeket előzetesen független szakértők véleményeztek, így kiállták a tudományos közösség bírálatát. Ettől még nem mondhatni, hogy bárki komolyan érdeklődne irántuk – beleértve magukat a tudósokat is. Becslések szerint ugyanis egy-egy ilyen cikket átlagban alig 10 ember olvas végig, a 80 százaléka meg még azoknak sem, akik egyébként a saját munkájukban hivatkoznak rájuk. Akkor mégis miért van belőlük ennyi?
