Női magazinok gyakran valódi csodaszerként emlegetik, ami „nem rakódik le”, antibakteriális, immunerősítő és még a száraz hajat is megmenti. A dietetikus mégsem javasolja, mások szerint egyenesen méreg. Akkor most ehetjük, főzhetünk vele, vagy jobban járunk egy jó minőségű olívaolajjal? Kinek a higgyünk, melyik legyen a mi kókuszolajvallásunk, ha a legjobban szeretnénk dönteni? Kókuszolaj-kiskáté következik.
Korábban mi is írtunk róla, hogy vannak, akik szerint káros a trendi és egészségesnek gondolt kókuszzsír. Dr. Karin Michels harvardi professzor egyik előadásában egyenesen azt állította, hogy a kókuszdió olaja valójában „színtiszta méreg”, és „az egyik legrosszabb étel, amit ehetünk”. A professzor arra hivatkozott, hogy nagyon sok telített zsírsav található benne, így többet árt a szervezetünknek, mint amennyit esetleg használ.
A dietetikus sem rajongja különösebben
Hiába a sok rajongó és a millió cikk a csodatévő hatásáról, Gombos Anett dietetikus kérdésünkre azzal kezdte: én nem nagyon szoktam ajánlani.
Gyulladásos bélbetegségeknél olykor javasolt, akár epekő esetén is, de fontos hozzátenni, hogy MCT-zsírsavakat tartalmaz, vagyis telítettzsírsav-tartalmú, miközben étrendünkben épp a telítetlen zsírsavak arányát kellene növelünk – emelte ki, majd hozzáfűzte: kifejezett gyógyhatásáról nem tud, ő inkább egyszerűen divathóbortnak tartja a kókuszzsír rajongását.
„Nem tiltanék el tőle senkit, de hosszú távon semmiképpen ne cseréljük csak erre a valóban egészséges zsírokat” – javasolja Gombos Anett.
Tanulmányok sokaságában főszereplő
A Heathline hiánypótló cikkben gyűjtötte össze a kókuszolaj összes eddig ismert és tudományosan bizonyított hatását. Ebből többek között az derült ki, hogy más zsiradékokkal összehasonlítva valamivel több testzsírt vesztettek egy kísérlet végére a kókuszzsírt is fogyasztó nők.
Egy másik alkalommal cukorbeteg és teljesen egészséges férfiakat osztottak kókuszdióolajat és napraforgóolajat használó csoportokra, majd 6 éven belül újra megvizsgálták őket. A kutatók megmérték a koleszterinszintjüket, a trigliceridjeiket és az oxidatívstressz-markereiket. Az eredmények szerint a kókuszdió- és a napraforgóolaj-csoportok értékei között nem volt szignifikáns különbség. A cukorbetegek szervezetében az oxidatív stressz és a szívbetegség kockázata magasabb volt, mint a nem cukorbetegekben – az olaj típusától függetlenül.
Így hat a koleszterinszintre
Egy további vizsgálatban huszonnyolc magas koleszterinszintű ember háromféle étrendet követett, amelyekben kókuszolajjal, vajjal, illetve pórsáfrányolajjal váltották ki az addig használt zsiradékokat 6 héten át. Az időszak letelte után a kutatók megmérték a résztvevők lipid- és lipoproteinszintjét, és kiderült: nők esetében a kókuszolaj és a vaj szignifikánsan nagyobb mértékben növeli a HDL-szintet, mint a sáfrányolaj, de a férfiak esetében nem volt látható ez a különbség. A vaj az összes koleszterinszintet jobban megemelte, mint a kókusz- vagy a sáfrányolaj, így talán kimondható, hogy az ajánlott a legkevésbé.
Egy másik tanulmány eredményeinek összegzésében kimondták: a kókuszolaj jobban növeli az össz- és az LDL (rossz) koleszterin szintjét, mint a sáfrányolaj és a marhahús, de kevésbé, mint a szójababolaj és a vaj. Mindebből az látszik, hogy a kókuszdió olaja hasznosságban valahol a vaj és a valóban egészséges olajok között van.
Vannak azért bizonyított jó hatásai is
A szájhigiénében viszont hasznunkra lehet: csökkenti a plakkért felelős baktériumokat, ezenfelül egy tinédzserek bevonásával végzett vizsgálatban szignifikánsan javította az ínygyulladást.
A kísérletben hatvan ember öblögette a száját vagy kókuszolajjal, vagy szájvízzel, vagy desztillált vízzel. A kutatók a szájban a plakk-képző baktériumok szintjét mérték meg a kezelés előtt és után. Az eredmények szerint azoknál, akik kókuszdióolajat vagy szájvizet használtak, szignifikáns csökkenést tapasztaltak a nyálban lévő plakk-képző baktériumok számában. A plakk és az ínygyulladás markerei szignifikánsan estek a hetedik napon, majd tovább is csökkentek a vizsgálat során.
Egy másik kísérletből az is kiderült: kis mennyiségű kókuszolaj hozzáadása az étrendhez mellrák kemoterápiája alatt javíthatja az életminőséget ebben az időszakban.
Jó eséllyel a gyulladásos folyamatokra is hathat jótékonyan. Egy vizsgálatban tizenegy nő három különböző étrendet fogyasztott:
- magas zsírtartalmú kókuszolaj-alapú étrendet,
- alacsony zsírtartalmú kókuszolaj-alapú étrendet,
- olyan étrendet, amely főleg telítetlen zsírsavakat tartalmazott.
Mindegyiket 20–22 napig követték, és az eredmények szerint azoknál a nőknél, akik a magas zsírtartalmú, kókuszolaj-alapú étrendet fogyasztottak, a gyulladás markereiben volt a legnagyobb mértékű csökkenés. A szívbetegség kockázatának éhgyomri markerei szintén csökkentek az effajta zsiradékot fogyasztók körében. Ezek alapján a kókuszzsír talán nem a legnagyobb mumus, hiszen ezt a titulust elbitorolja tőle a vaj, ugyanakkor tévedés lenne fogyasztó, nem lerakódó vagy egészséges csodaszernek gondolni.
