Tényleg csodaszer a kókuszzsír, vagy csak egy trendi hozzávaló?

Női magazinok gyakran valódi csodaszerként emlegetik, ami „nem rakódik le”, antibakteriális, immunerősítő és még a száraz hajat is megmenti. A dietetikus mégsem javasolja, mások szerint egyenesen méreg. Akkor most ehetjük, főzhetünk vele, vagy jobban járunk egy jó minőségű olívaolajjal? Kinek a higgyünk, melyik legyen a mi kókuszolajvallásunk, ha a legjobban szeretnénk dönteni? Kókuszolaj-kiskáté következik.

Korábban mi is írtunk róla, hogy vannak, akik szerint káros a trendi és egészségesnek gondolt kókuszzsír. Dr. Karin Michels harvardi professzor egyik előadásában egyenesen azt állította, hogy a kókuszdió olaja valójában „színtiszta méreg”, és „az egyik legrosszabb étel, amit ehetünk”. A professzor arra hivatkozott, hogy nagyon sok telített zsírsav található benne, így többet árt a szervezetünknek, mint amennyit esetleg használ. 

A dietetikus sem rajongja különösebben

Hiába a sok rajongó és a millió cikk a csodatévő hatásáról, Gombos Anett dietetikus kérdésünkre azzal kezdte: én nem nagyon szoktam ajánlani.

Gyulladásos bélbetegségeknél olykor javasolt, akár epekő esetén is, de fontos hozzátenni, hogy MCT-zsírsavakat tartalmaz, vagyis telítettzsírsav-tartalmú, miközben étrendünkben épp a telítetlen zsírsavak arányát kellene növelünk – emelte ki, majd hozzáfűzte: kifejezett gyógyhatásáról nem tud, ő inkább egyszerűen divathóbortnak tartja a kókuszzsír rajongását.

„Nem tiltanék el tőle senkit, de hosszú távon semmiképpen ne cseréljük csak erre a valóban egészséges zsírokat” – javasolja Gombos Anett.

Tanulmányok sokaságában főszereplő

Heathline hiánypótló cikkben gyűjtötte össze a kókuszolaj összes eddig ismert és tudományosan bizonyított hatását. Ebből többek között az derült ki, hogy más zsiradékokkal összehasonlítva valamivel több testzsírt vesztettek egy kísérlet végére a kókuszzsírt is fogyasztó nők. 

Ennyi kókusz azért hadd férjen bele
Ennyi kókusz azért hadd férjen beleGetty Images Hungary

Egy másik alkalommal cukorbeteg és teljesen egészséges férfiakat osztottak kókuszdióolajat és napraforgóolajat használó csoportokra, majd 6 éven belül újra megvizsgálták őket. A kutatók megmérték a koleszterinszintjüket, a trigliceridjeiket és az oxidatívstressz-markereiket. Az eredmények szerint a kókuszdió- és a napraforgóolaj-csoportok értékei között nem volt szignifikáns különbség. A cukorbetegek szervezetében az oxidatív stressz és a szívbetegség kockázata magasabb volt, mint a nem cukorbetegekben – az olaj típusától függetlenül.

Így hat a koleszterinszintre

Egy további vizsgálatban huszonnyolc magas koleszterinszintű ember háromféle étrendet követett, amelyekben kókuszolajjal, vajjal, illetve pórsáfrányolajjal váltották ki az addig használt zsiradékokat 6 héten át. Az időszak letelte után a kutatók megmérték a résztvevők lipid- és lipoproteinszintjét, és kiderült: nők esetében a kókuszolaj és a vaj szignifikánsan nagyobb mértékben növeli a HDL-szintet, mint a sáfrányolaj, de a férfiak esetében nem volt látható ez a különbség. A vaj az összes koleszterinszintet jobban megemelte, mint a kókusz- vagy a sáfrányolaj, így talán kimondható, hogy az ajánlott a legkevésbé. 

Egy másik tanulmány eredményeinek összegzésében kimondták: a kókuszolaj jobban növeli az össz- és az LDL (rossz) koleszterin szintjét, mint a sáfrányolaj és a marhahús, de kevésbé, mint a szójababolaj és a vaj. Mindebből az látszik, hogy a kókuszdió olaja hasznosságban valahol a vaj és a valóban egészséges olajok között van. 

Most még trendi, de vajon van ennek értelme?
Most még trendi, de vajon van ennek értelme?Vadym Petrochenko / Getty Images Hungary

Vannak azért bizonyított jó hatásai is

A szájhigiénében viszont hasznunkra lehet: csökkenti a plakkért felelős baktériumokat, ezenfelül egy tinédzserek bevonásával végzett vizsgálatban szignifikánsan javította az ínygyulladást.

A kísérletben hatvan ember öblögette a száját vagy kókuszolajjal, vagy szájvízzel, vagy desztillált vízzel. A kutatók a szájban a plakk-képző baktériumok szintjét mérték meg a kezelés előtt és után. Az eredmények szerint azoknál, akik kókuszdióolajat vagy szájvizet használtak, szignifikáns csökkenést tapasztaltak a nyálban lévő plakk-képző baktériumok számában. A plakk és az ínygyulladás markerei szignifikánsan estek a hetedik napon, majd tovább is csökkentek a vizsgálat során.

Egy másik kísérletből az is kiderült: kis mennyiségű kókuszolaj hozzáadása az étrendhez mellrák kemoterápiája alatt javíthatja az életminőséget ebben az időszakban.

Jó eséllyel a gyulladásos folyamatokra is hathat jótékonyan. Egy vizsgálatban tizenegy nő három különböző étrendet fogyasztott:

  • magas zsírtartalmú kókuszolaj-alapú étrendet,
  • alacsony zsírtartalmú kókuszolaj-alapú étrendet,
  • olyan étrendet, amely főleg telítetlen zsírsavakat tartalmazott.

Mindegyiket 20–22 napig követték, és az eredmények szerint azoknál a nőknél, akik a magas zsírtartalmú, kókuszolaj-alapú étrendet fogyasztottak, a gyulladás markereiben volt a legnagyobb mértékű csökkenés. A szívbetegség kockázatának éhgyomri markerei szintén csökkentek az effajta zsiradékot fogyasztók körében. Ezek alapján a kókuszzsír talán nem a legnagyobb mumus, hiszen ezt a titulust elbitorolja tőle a vaj, ugyanakkor tévedés lenne fogyasztó, nem lerakódó vagy egészséges csodaszernek gondolni. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra