Jó ötlet hidrogén-peroxidot tenni a sebekre?

Olvasási idő kb. 1 perc

Hidd el, a hidrogén-peroxid nem véletlenül csíp.

Egy-egy hektikusabb homokozós kör után gyakran előkerül a szülők táskáinak legmélyebb bugyraiból minden gyerek rémálma, a hidrogén-peroxid. A hidrogén-peroxid két hidrogén és két oxigén atomból álló, és mivel erős oxidálószer, a hidrogén-peroxid valóban hatékony fegyver a különböző baktériumok, vírusok, gombák, és egyéb kórokozók ellen. A szer használata azonban fertőtlenítő és szagtalanító hatása ellenére sem feltétlenül jó ötlet, ha sebtisztításról van szó – állítja a Today I Found Out.

A hidrogén-peroxid olyasmi, ami amúgy is előfordul az emberi szervezetben, bár rendkívül alacsony mennyiségben. Azt, hogy ez a mennyiség ne lépje át azt a küszöböt, amikor már sejthalált eredményezne a mindent oxidálni akaró hidrogén-peroxid jelenléte a kataláz nevű enzim segítségével éri el a szervezet. A kataláz pedig elég jól teljesít, egy másodperc alatt ugyanis akár több millió H2O2 molekulát is képes vízzé és oxigénné alakítani.

Az ily módon a véráramba kerülő oxigén azonban akár szívrohamokat, agyvérzést, vagy tüdőembóliát is okozhat, ezért érdemes tehát csínján bánni az erős koncentrációjú hidrogén-peroxiddal. Ez persze ritkán probléma a sebfertőtlenítésre használt szerek esetében. Ennek ellenére e tekintetben sem ajánlott a hidrogén-peroxid használata, ugyanis a baktériumok mellett akár az egészséges sejtek esetében is ledózerolhatnak ezt-azt az ilyen készítmények, arról nem is beszélve, hogy a sebek normál gyógyulási folyamatait is lelassíthatják, és fokozott hegesedést is eredményezhetnek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Karáth Péter
Karáth Péter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?