A postaládába fészkelt széncinke csipogó fiókahada mesekönyvbe illő látvány, de annak, aki továbbra is szeretne hozzájutni a leveleihez, valószínűleg némi fejtörést okoz a helyzet.
Bolygónkon az ember képes a legnagyobb horderejű pusztításokra. Életvitelünkkel nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedéséért, a sarki jégsapkák olvadásáért és a tengerszint emelkedéséért vagyunk felelősek, de számtalan lenyűgöző fajt is a kihalás szélére sodortunk.
Hattyúmama bújik elő a nádasból, szürke, pelyhes fiókái libasorban követik, a part menti sziklákon vadkacsák csipegetnek. Azonnal a táskádhoz nyúlsz, szendvicsmaradékot vagy az előre bekészített száraz kenyeret keresed benne. Hamarosan köréd gyűlnek a madarak, mind arra várnak, hogy feléjük hajítsd a következő falatot. Ennél rosszabbat nem is tehetnél velük.
Az Ausztrál Koalaalapítvány által nemrég kiadott közlemény szerint a koalák Ausztráliában funkcionálisan kihaltnak tekinthetők. Elmondjuk, hogy ez pontosan mit jelent.
Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. Az erdő rengeteg ritka madárfajnak, védett vagy fokozottan védett növényfajnak adott otthont.
Bár a tömeges kihalás kifejezés hallatán legtöbbünk szemei előtt a dinók jelennek meg, sem időben, sem térben nem kell ekkorát ugranunk ahhoz, hogy megtapasztaljuk a jelenség egy másik típusát.
A világhírű etológus és természetvédő több mint 40 éve küzd a csimpánzokért, globális hálózatában pedig több tízezer fiatal tevékenykedik azért, hogy megvédje és jobbá tegye a környezetét. Számos kutató ezért úgy döntött, hogy munkája elismeréséért Nobel-békedíjra terjeszti fel a kutatónőt.
A népszerűségnek ára van, a tőzikés erdő védelmét éppen emiatt szigorítják. Megéri azonban betartani a szabályokat, hiszen valóban gyönyörű látvány tárul elénk a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban.
Tavaly elpusztult az utolsó hím északi szélesszájú orrszarvú, és meg vannak számlálva a napjaik a tigriseknek, a lemúroknak és az élő fosszíliaként ismert kínai óriásszalamandrának is.
Hogy legyen elképzelésünk arról, mit érdemes csinálni, ha süt a nap, és hova meneküljenek be, ha elered, mutatunk néhány jónak ígérkező programot.
Az amerikai márkát zavarja, hogy évente 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba, ezért kezdett valamit a felgyülemlett anyaggal.
Nagyon unjunk már a zöldek véget nem érő károgását a Föld elpusztításáról, és a mindennapi jó tanácsaikat arról, hogy hogyan éljünk, mit együnk, miből ne, és miből egyáltalán ne fogyasszunk. Még arról is pampognak, mit csináljunk a szemetünkkel: mosogassuk, válogassuk és cipeljük el újrahasznosítani. Muhahaha. Betelt a pohár, most megmondjuk, miért érdemes rendszeresen adakozni a hulladékgyűjtő szigeteknek.
