Szereted a hattyúkat? És a vadkacsákat? Akkor ne etesd őket!

Olvasási idő kb. 3 perc

Hattyúmama bújik elő a nádasból, szürke, pelyhes fiókái libasorban követik, a part menti sziklákon vadkacsák csipegetnek. Azonnal a táskádhoz nyúlsz, szendvicsmaradékot vagy az előre bekészített száraz kenyeret keresed benne. Hamarosan köréd gyűlnek a madarak, mind arra várnak, hogy feléjük hajítsd a következő falatot. Ennél rosszabbat nem is tehetnél velük.

Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben már etettünk vízimadarakat. Kellemes gyerekkori élményünk fűződik hozzá – mert már a szüleink is a kezünkbe adták a kenyeret a tóparton –, amit szeretnénk feleleveníteni vagy megosztani a saját gyerekeinkkel. Pedig a hozzánk sereglő madarak lelkesedése ellenére rosszat teszünk velük, megbetegíthetjük, sőt akár meg is ölhetjük őket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület sajtóközleményben hívta fel a figyelmet a vízimadarak etetésének veszélyeire.

1. Megbetegíti a madarakat

A hattyú- réce- és lúdfajok étrendje olyan zöld növényi részekből áll, mint a füvek, a levelek, a gyomok vagy vízi- és kultúrnövények, nem pedig maradék szendvicsből, száraz kenyérből, pogácsából. Éppen ezért a hosszú ideig (hetekig vagy hónapokig) az emberek egyoldalú étrendjén élő állatok teljesen felhagynak a természetes táplálkozással, ami főként a fiókákra jelent különösen nagy veszélyt. A fejlődésben lévő madaraknál az etetés úgynevezett angyalszárnybetegséget, vagyis csont- és tollnövekedési rendellenességet okoz, ami röpképtelenséghez vezet.

2. Kikapcsolja a vonulási viselkedést

Az etetéshez szokott madaraknál megszűnik a vonulási viselkedés, a hűvösebb idő beköszöntét érzékelve sem indulnak el délre, ezért a befagyott vízen kell boldogulniuk, ahol egyre kevesebb a szabadon maradó vízfolt. Mivel az ember természetellenes táplálékforráshoz szoktatja őket, télen nem állnak tovább, szembe kell nézniük a faggyal és az élelemhiánnyal, ami előbb-utóbb a vesztüket okozza.

3. Növeli a madarak közötti agressziót

Miután egy falat kenyeret vagy egy darab csipszet dobsz a madarak közé, az állatok tülekedve, egymás felé kapva versengenek érte. Ez könnyen okozhat sérüléseket, ami rontja a túlélési esélyüket – főként a szélsőséges időjárási körülmények között. Ezekre a madárfajokra természetes esetben ritkán jellemző az agresszió.

4. Szennyezi a környezetet

Az etetőhelyeken akár mázsányi eleség is felhalmozódhat naponta, ami a téli hónapokban a több tonnát is elérheti. Ez rossz hír a vizek egészségére nézve, jó hír viszont a patkányoknak, melyek szívesen alapítanak családot ezeken a helyeken, járatokat ásva a folyók és tavak partjába. Irtásuk igencsak problémás, ugyanis az arra szolgáló a szerek az ivóvízbe is bejutnak. Az etetések miatti túlzsúfoltság által pedig nő a vizek szervesanyag-terhelése, a víz minősége pedig romlik. A környezetszennyezésért az olyan vízpartra szórt, nagy tömegű eleségek is felelősek, amik amúgy nem ártalmasak a vízimadarak egészségére.

A hattyúk etetése romantikus programnak tűnhet, a következményei viszont korántsem azok
Fotó: vladans /

5. A madarakat számukra alkalmatlan területekre vonzza

Az etetés a vízimadarakat olyan területekre vonzhatja, amelyek képtelenek önfenntartó életet kínálni az állatoknak, olyan parkokba vagy akár szökőkutakba, ahol nem tudnak költeni és felnevelni a fiókáikat. A környező épületek tetején vagy erkélyein fészkelve az a veszély fenyegeti őket, hogy utódaik éhen halnak, a mélybe ugorva megsérülnek vagy elüti őket egy autó.

6. Segíti a fertőző betegségek terjedését

Az etetőhelyeken kialakult túlzsúfoltság, a madarak közötti agresszió, ürülék és tetemek a fertőző betegségek melegágyát teremtik meg. Ezek közül az egyik legveszélyesebb az emberek egészségére is veszélyes madárinfluenza.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?