A krónikusfájdalom-szindróma rengeteg embert érint világszerte, mégis sok tekintetben rejtélyes betegségről van szó. Mit sikerült a tudósoknak kideríteniük?
Az oxitocint sokan női hormonnak tekintik, holott férfiakban éppúgy termelődik. A kutatásokból egyre-másra derül ki, hogy milyen komplex fizikai és pszichés hatásokat köszönhetünk ennek a kémiai vegyületnek. Mielőtt elvesznél a tudományos információk özönében, röviden összefoglaljuk, hogy napjainkban mi mindent érdemes tudnod róla.
Mindannyiunk életében vannak időszakok, amikor meg kell húzni azt a bizonyos nadrágszíjat. Ezekben az élethelyzetekben elengedhetetlen, hogy kompromisszumokat kössünk – akár épp önmagunkkal. Nagyon kevés szülő tanítja pénzügyi tudatosságra a gyerekét, ezért rengeteg olyan felnőtt van, akinek észrevétlenül folyik ki a keze közül a pénz.
Amikor a kicsi gyereked egyedül eszik, általában több falat megy a ruhájára, mint a szájába. A munkahelyeden néha egy egész csoport vacakol el egy olyan feladattal, amit egymagad sokkal hamarabb el tudnál végezni. Nem érted, hogy a partnered miért arra megy, hiszen te tudsz egy rövidebb utat. Mit teszel az ilyen helyzetekben? És miről szól a beavatkozásod valójában?
Éreztél már olyat egy téthelyzet előtt, hogy az összes sejtedben tombolni kezd a szorongás? Rettegtél már attól, hogy menten elájulsz, elsírod magad, vagy kiereszted az anyagcseretermékeidet? Én is tapasztaltam már meg hasonlót. De azt is megtanultam, hogy a félelmeim makacs üldözők: az állandó meneküléssel nem tudom lerázni őket, viszont nagyon messzire tudok távolodni attól az embertől, aki lenni szeretnék.
A klímaváltozás a lelki egészségünkre is hatással lesz. Sőt, már van is. A vele kapcsolatos gondolatok szorongást, depressziót, reménytelenséget, gyászt válthatnak ki, sőt egészen súlyos gondokhoz vezethetnek, mint például a PTSD vagy az öngyilkosság.
Miközben a fél ország főzőműsorokat néz esténként a tévében, a felmérések szerint a magyar felnőttek 70 százaléka nem fogyaszt naponta zöldséget. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen üzemanyaggal látjuk el az agyunkat. Hogyan tudnánk egészségebben étkezni? Mi mindent profitálnánk belőle? A táplálkozáspszichológiai kutatások legfrissebb tanulságairól Vida Katalin pszichológust, a Babramegy című blog szerzőjét kérdeztük.
Egy csodálatos első randi után várok pár órát, majd gondosan megfogalmazgatok egy üzenetet, amelyben félig lazán, félig cukin, de annál választékosabban a másik tudtára adom, hogy milyen jól éreztem magam. A közlésemre semmilyen reakciót nem kapok. Először furcsállom, majd szorongani kezdek, később becsapva érzem magam és már bánom, hogy egyáltalán ráírtam a másikra. A teljes kétségbeesés határán pittyeg a telefonom: egy háromszavas sablonüzenet érkezik. Ennyire nem érdekli, ami köztünk történt?
Sokan azt gondolják, hogy nincs semmi baj a perfekcionizmussal, hiszen alapvetően önmagunk tökéletesítéséről szól. Mégis amerre járnak, a perfekcionisták demoralizált kollégákat, megfelelni nem képes partnereket, alacsony önértékelésű családtagokat hagynak maguk mögött. Miért nem veszik észre, hogy az irreálisan magas elvárásaik mások életét is megkeserítik?
Minden kapcsolatba láthatatlan csomaggal érkezünk: magunkkal cipeljük a gyermekkori sérüléseinket, a romantikus csalódásainkat, no meg a nemlét iszonyatos élményét. Így az aktuális partnerünkkel történő interakcióink sokszor nemcsak a jelenben zajlanak, hanem egyszerre több idősíkot mozgatnak meg bennünk: mint egymásnak fordított tükrökben, úgy verődhetnek vissza az egykor megélt fájdalmas emlékek. Miként hatnak a traumáink a párkapcsolati működésünkre?
A figyelmünk olyan, mint egy zseblámpa: míg egyes információkat tudatosan emelünk ki a minket körülvevő ingeráradatból, addig más információkat kiszűrünk, homályban tartunk. Ez a szelekciós folyamat azért nagyon izgalmas, mert végső soron ez határozza meg, hogy milyennek ismerjük meg a világot. Az alábbi mókás képek sok mindent elmondanak mentális erőfeszítéseink főbb jellemzőiről és tipikus hibalehetőségeiről.
Egyre többen szenvednek szorongásos betegségtől, aminek enyhítésére a mindfulness és az együttérző gondolkodás gyógyírt jelenthet.
