szorongás 13 - Dívány

Nagy leckét kapunk most a bizonytalanságtűrésből. Lemondjuk a nyaralást, vagy ne? Átalakítsuk a vállalkozásunkat, vagy bízzunk benne, hogy hamarosan minden visszaáll a régi kerékvágásba? Belevágjunk a lakásfelújításba? Higgyünk benne, hogy a gyerek táborban lesz augusztusban? Eddig is gyorsan változó, de a mostaninál lényegesen tervezhetőbb életünk egy nagy bizonytalansággá vált. Hogyan lehet ehhez úgy alkalmazkodni, hogy ne magunk alatt vágjuk a fát – és ne is törjünk bele?

Mi vagyunk a kivételek. Hiszünk egy igazságos világban, abban, hogy rossz dolgok csak rossz emberekkel történnek. Persze azért ezredszerre is megfogadjuk, hogy ezt többet nem csináljuk, de a pillanat hevében mégis mindenről megfeledkezünk. Legyen az egy szer, egy viselkedés vagy egy kapcsolat – amíg nem ismerjük fel, hogy mennyit árt nekünk, addig nincs esélyünk a változásra. Legújabb sorozatunk második részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a tagadásról.

Az emberi elme olyan, mint egy jéghegy. Így vélekedett Sigmund Freud a 19. század második felében, aki szerint a gondolataink, emlékeink, vágyaink csupán töredéke érhető el a tudatos működésünk számára: belső tartalmaink jelentős része a felszín alatt, a tudattalan mélységeiben lappang. Bár nem ismerjük ezeket a késztetéseinket, attól még erőteljesen hatnak az életünkre. Mihez kezdjünk velük? Legújabb sorozatunk nyitó részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod az elfojtásról.

Az emberi szervezetet nem egészen arra találták ki, hogy alvással együtt átlagosan napi 17 órát töltsön szinte teljesen mozdulatlanul, márpedig a nyugati társadalomban élők zömére ez jellemző. És ezt nem unalmukban szajkózzák az okosok, hiszen a mozgásszegény életet élőknek 40 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy 15 éven belül meghaljanak, mint azoknak, akik kevesebb mint három órát ücsörögnek egy nap vagy rendszeresen mozognak.

Állásinterjúval kapcsolatos szakállas vicc, hogy amikor megkérdezik a jelentkezőt, mi a legrosszabb tulajdonsága, ő rávágja, hogy a perfekcionizmus. Az ilyen szemlélettel élő emberek élete azonban cseppet sem tréfás.

Párbajozó jedik, háborúzó lázadók, masírozó rohamosztagosok, egy súlyosan lélegző gonosz, sugárvetővel hadonászó csempészek, csápos, színes lények. Kétségkívül ezek ugranak be a messzi-messzi galaxisról, amelynek történetét bár felnőttként is élvezzük, bizonyos részeit talán már gyerekesnek, idejétmúltnak gondoljuk. Az Ectopolis.hu előadása azonban bebizonyította, hogy a mese felnőttként sem ér véget, sőt akkor lehet igazán a mélyére ásni.

Egyre gyarapodó számú bizonyíték szerint a belünkben található több milliárd apró mikroorganizmus hatással van a viselkedésünkre, a lelki jóllétünkre. Az agyunk számára jótékony bélbaktériumok, az úgynevezett pszichobiotikumok kutatása a jelenkor tudományának egyik legdinamikusabban fejlődő területe. De hosszú út áll még a kutatók előtt, hogy táplálékkiegészítők kifejlesztésével is küzdeni lehessen a depresszió ellen. Hol tartanak most?

A bizonytalanság szüli a legnagyobb félelmeket – ezért is olyan nehéz sokaknak elviselniük a koronavírus-járvány okozta lelki terheket. Hogyan tudod legyőzni a bizonytalanságérzetet?

Március végén jelent meg az egyik első olyan kutatás, amely a 2019 decemberében kirobbant koronavírus-járvány pszichés hatásait vizsgálta. A kínai Wenjun Cao és kollégái a Hupej tartományban működő Changzhi-i Orvosi Egyetem több mint 7000 hallgatójával vettek fel kérdőíveket. Mennyire volt jellemző a diákokra a szorongás, és milyen tényezők függtek össze a lelki jóllét magasabb szintjével?

Nem biztos, hogy értjük az okot, amiért a gyereknek ilyen gondolatai támadnak, de az őszinte beszédnél nincs fontosabb.

Úgy érzed, rád férne egy alapos önbizalom-turbózás? Nick Wignall pszichiáter, terapeuta elmondja, milyen szokásokkal hagyj fel, hogy magabiztosabbnak érezd magad.

Vajon melyik az az univerzum, ahol a Bátor, a gyáva kutya – helyesen – egy gyerekektől távol tartandó horrorsorozat? A mienk biztos nem, ugyanis a Cartoon Network a 2000-es években a délutáni csúcsidőben tűzte műsorra.