szerelem 31 - Dívány

A szerelem nemcsak a lelkének tesz jót: az agyban mérhető változásokat, fejlődést hoz, legalábbis addig, amíg tart.

Matt Damon és Ben Affleck barátsága az egyik leghíresebb példája az ún. brománc jelenségének. Az angol brothers (testvérek) és romance (románc) szavak összevonásával létrejött kifejezést a férfiak közötti kivételesen szoros, de nem szexuális jellegű kapcsolatok jelölésére használják. Mit gondolunk a bromantikus kapcsolatokról? Van bármi közük a szerelemhez? Szükségünk van egyáltalán erre a fogalomra?

Szóval itt van minden évben ez a szörnyűséges nap, amikor ömlik a giccs a közösségi médiából, boldog és boldogtalan párok posztolják ki, hogy mennyire szerelmesek, a rádióból valami Ed Sheeran-szám tombol, a #loveher és a #lovehim hashtagek az egekbe szöknek, a képeslapgyártók és virágárusok pedig örömünnepet ülnek a pénztárgépük felett. Te meg előveszel egy jó üveg bort, készítesz egy nagy sajttálat, és azt nyammogva nézel meg egy romantikus filmet, hogy emlékeztesd magadat, milyen nyomorultul egyedül vagy.

Itthon kétféle ember van. Az egyik idegbajt, kiütést, lábrázást és merevgörcsöt kap a Valentin-naptól. A másikat meg csak simán halálra idegesíti a felhajtás. Na jó, biztos akadnak olyanok is, akik élnek-halnak a „szerelmesek napjá”-ért, hisz valaki csak megveszi azt a rengeteg piros ezt-azt, amivel rogyásig vannak a boltok polcai…

Pszichológusok, költők és filozófusok hosszú évszázadok óta foglalkoznak azzal, vajon miként fejezzük ki szeretetünket egy másik emberi lény iránt. Jóval kevésbé vizsgált kérdés azonban, hogy mi alapján hisszük azt, hogy szeretnek minket. Most ennek próbáltak utánajárni amerikai kutatók.

A szerelem bonyolult dolog, és a tudomány sem adhat választ mindenre, ha a párkapcsolokról van szó. Persze azért próbálkoznak, itt is van egy gyűjtés arról, mire jutottak eddig.

Esther Perel belga származású pszichoterapeuta az egyik legünnepeltebb az egész világon. A kilenc nyelven folyékonyan beszélő szakember előadásait több tíz millióan látták, podcast műsora számos díjat nyert. 2018 decemberében a The New Yorker készített vele nagyinterjút, melyből kiderül, hogy milyen változásokon mentek keresztül a modern párkapcsolatok, miért hűtlenkednek a boldog emberek, illetve hogyan definiálható a szerelem.

Az intelligencia vonzó. Szeretjük az okos embereket. De mi a helyzet a zsenikkel? Azokkal, akik az IQ-teszteken a lehető legmagasabb eredményt érik el. Őket is vonzónak találjuk?

Egy új tanulmányból kiderül: bár romantikus értelemben senki nem tartja különösebben vonzónak a pszichopatákat, de hála istennek ezek a derék, jóravaló emberek mégsem maradnak társ nélkül, mert ők bizony nagyon is vonzódnak egymáshoz.

Sokak azt hiszik, a turbékoló fiatal házaspárok a legboldogabbak, és úgy vélik, az együtt töltött hosszú évek alatt kihal egy párkapcsolatból a romantika, helyét inkább a megszokás veszi át. Amerikai tudósok szerint ez nem így van: a régóta együtt élő, idősebb házastársak jobban becsülik egymást, és kedvesebbek is a másikhoz, mint a frissen egybekeltek.

Szisztematikus kísérletben vizsgálták a testszag és a belső feszültség kapcsolatát, de most nem azt nézték, jobban izzadsz-e, ha para van.

Egy felmérés adatai szerint csak az Egyesült Államokban 14 millió ember él távkapcsolatban. Míg nem olyan régen egy-két rongyosra olvasott levél és a kedvesről őrzött fénykép tarthatta az emberben a lelket, addig ma már pillanatok törtrésze alatt számos kommunikációs csatornán el tudják érni egymást a szerelmesek. De hogyan érdemes megőrizni egy távkapcsolatot a Facebook, a Snapchat vagy a Skype korában?