Lehet, hogy túl okos vagy a szerelemhez

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az intelligencia vonzó. Szeretjük az okos embereket. De mi a helyzet a zsenikkel? Azokkal, akik az IQ-teszteken a lehető legmagasabb eredményt érik el. Őket is vonzónak találjuk?

Az intelligencia vonzó tulajdonság. Volt egy hatalmas kutatás, ahol több mint kétszázezer ember mondott véleményt arról, hogy milyen tulajdonságokat tart egy szerelmi partnernél fontosnak. Első helyre sorolódott az intelligencia. A férfiaknál is – vagyis a férfiak is leginkább azt várják párjuktól, hogy intelligens legyen, és nem elsősorban a formás külsőre mennek, ahogy azt leegyszerűsített sztereotípiák alapján gondolnánk.

Másrészt mindenki fejében van egy kép, szintén sztereotípia, a teszetosza, ügyetlenkedő, randizásra alkalmatlan tudósról. Az Agymenők sorozat sok évadot fel tudott építeni erre a helyzetkomikumra. Gignac és ausztrál kutató munkatársai neki is láttak megvizsgálni, hogy igaz-e az eredeti eredmény, és az-e a helyzet, hogy minél több van valakinek a vonzó tulajdonságból, ez esetben az intelligenciából, annál jobb. Az az eredmény jött ki nekik, hogy az intelligencia olyasmi, mint a csoki – jóból is megárt a sok. Vagyis az átlagosnál intelligensebb ember vonzó, de ha már túl magas régiókban jár valakinek az intelligenciahányadosa, akkor a vonzerő csökkenni kezd. Az átlagnál némileg okosabb még nagyon vonzó, de a legfelső IQ-kategória már nem annyira. (Arról nincs információ, hogy nem saját szomorú tapasztalataik vezették-e őket ennek a bonyolult statisztikákkal megtűzdelt publikációnak az elkészítéséhez.)

Nem járnék ilyennel

Sajnos a kutatás nem igazán tért ki az okokra és indokokra. Ugyanakkor, mint említik, az emberek azt szokták gondolni, hogy a nagyon okosak szociális érzékeik terén alulfejlettek, vagyis nem jó a kapcsolatteremtő képességük. De ezt még senki sem igazolta, valószínűleg ez is a hamis sztereotípiák körébe tartozik. Mivel a kutatóktól nem kaptunk választ, megkérdeztem néhány embert a környezetemben, hogy mi a véleménye a dologról, számára vonzó-e egy kivételesen intelligens ember. Elsőre szinte mindenki azt válaszolta, hogy ez attól függ, milyen egyéb tulajdonságai vannak – de végül, e tudás hiányában is elég határozott válaszok születtek.

Nem járnék ilyennel – kezdte Zsófi –, volt már ilyen barátom, soha többet! Nagyon sokszor megalázottnak éreztem magam mellette: ha nem tudtam egy szó jelentését, vagy nem olvastam a fontos cikket a Világgazdaságban, vagy nem értettem elsőre egy bonyolult összefüggést. Mellette csak buta fruska lehettem. Pedig egyébként nem vagyok hülye. Az is igaz, hogy mielőtt ez a kapcsolatom volt, nagyon vonzottak az ilyen emberek. Lenyűgöztek. De még egyszer nem kezdenék egy ilyen kapcsolatba.

Elsőre vonzó

Sok hasonló vélemény volt, a legtöbben azt mondták, hogy elsőre vonzó volt egy ilyen kiemelkedően intelligens ember, de pórul jártak vele. Két évig jártam vele, és utána pedig egy évig jártam terápiára, hogy kiheverjem az önbecsülésemen ejtett sebeket – meséli Balázs. Az ilyen embereknek nulla EQ-juk van, és agresszívan képviselik az ész mindenekfelettiségét, felvágnak. Eleinte nekem is imponált a nagy tudása, de azt is láttam, hogy sérült ember, és meg akartam menteni. Ebből semmi sem lett, engem kellett kezelni utána.

Elsőre még vonzó

Fotó: Shutterstock

Nekem Stockholm-szindrómám lett az előző pasimtól, aki ilyen volt – szomorkodik Szilvi. – Nagyon vonzott, szerettem, de csúnyán elbánt velem. Hozzá kell tennem, hogy a mintám nem reprezentatív: fiatal, a versenyszférában dolgozó értelmiségieket kérdeztem, talán ezért a sok személyes tapasztalat. Andrea össze is házasodott egy szuperintelligens férfival. Elváltunk, de máig jóban vagyunk, nagyokat beszélgetünk. Én azt gondolom az ilyen okos emberekről, hogy fantasztikusak, nagyon érzékenyek, csodálatosan tudnak figyelni. Ugyanakkor az élet hétköznapi, számukra alantas dolgaiban nem megy velük az együttműködés. Az a csomó minden, ami a létfenntartáshoz kell, bevásárlás, számlák, ilyenek, nem érdekli őket. Ezen a szinten nem társak. Ha van mondjuk egy matematikai probléma, ami foglalkoztatja őket, akkor az nekik normális, hogy napokig nem is alszanak, és semmi mással nem foglalkoznak, csak azzal. Én sosem éreztem magam butának mellette, pedig nem tartozom ebbe a félzseni kategóriába, de az együttélés nem működött.

Dávid volt az első, aki nem zárta ki alapból a nagyon magas intelligenciájú társat: hát persze ez még nem mond róla semmit, hogy okos, attól függene, hogy milyenek az egyéb tulajdonságai. De hát én szeretem az okos embereket, és egyáltalán nem zavarna, ha mondjuk a barátnőm intelligensebb lenne nálam. Sőt, tulajdonképpen most is ez van, és nagyon boldogok vagyunk. És végül itt van Zsuzska, aki nem osztja az előbbi véleményeket: én imádom, ha nagyon okos valaki. Nagyon vonz, és sokkal kevésbé számít, hogy hogy néz ki, vagy hogy udvarias-e. Az is oké, ha aspergeres, sőt nagyon is kedvelem őket. Nálam hosszú távon akkor jön be egy pasi, ha lenyűgöz a tudása, órákig tudok vele beszélgetni, és mindig mond valami újat. Persze szexuális vonzódás terén más tényezők is izgatnak, más tényezők is kiválthatják, de a kapcsolatok esetében kizáró ok a magas intelligencia hiánya. Nem kötne le.

Zsuzska egy olyan embercsoportba tartozik, mely ilyen jellegű vonzódása alapján már nevet is kapott:  szapioszexuálisok . Ők minden külső jegy, humor, kedvesség és egyéb személyiségvonás elé helyezik a magasröptű intellektuális csevejek vonzerejét, vagyis a kiemelkedő intellektuális képességek indítják be a fantáziájukat. A szó a latin sapien, bölcs kifejezésből ered. Egyre inkább terjed ez az öndefiníció a társkeresőkön, amivel a magukat így leírók azt fejezik ki, hogy lázadnak a mai, felszínes, felcsípős kultúra ellen, és valami mélyebbet keresnek.