Szisztematikus kísérletben vizsgálták a testszag és a belső feszültség kapcsolatát, de most nem azt nézték, jobban izzadsz-e, ha para van.
Mindfulness, meditáció vagy média-multitasking, és az ebből származó folyamatos stressz – az agyad egészsége szempontjából nagyon nem mindegy, milyen kognitív tevékenységeket végzel.
Körömrágás, hajcsavargatás, rejtélyes hasfájás - mind arra utalhat, hogy a gyermeket nyomasztja valami. A szorongás alapvetően természetes reakció, de azért nem árt, ha a gyereknek megtanítjuk, hogy az elfojtás helyett hogyan tudja kifejezni és kezelni az érzéseit.
Számos tudományos bizonyíték van arra, hogy a stressz, a negatív érzések a bőrnek sem tesznek jót. Krónikus bőrbetegségben szenvedők tudják: állapotromlás leginkább a stressztől jön létre. Ha egészségesebb bőrt szeretnél, érdemes azt is megvizsgálnod, hogy mi váltja ki bőröd állapotának rosszabbodását, és hogy hogyan tudsz ezzel jobban megbirkózni.
Talán most először sikerült kutatóknak egyértelmű bizonyítékot találni arra, hogy nem kell hosszan stresszben élni ahhoz, hogy a stressz kifejtse a maga romboló hatását az életünkben. Elég egy rövidebb, de intenzív feszültséget gerjesztő esemény ahhoz, hogy később is tapasztalhassunk káros hatásokat. Mindehhez a következtetéshez fecskék vizsgálatával jutottak.
A gyerek szorongására sokszor még a legjobb szülők is rátesznek egy lapáttal. Mutatjuk, mi az, amit szülőként érdemes elkerülnöd.
A dühös gyerekeknek gyakran segítségre van szükségük ahhoz, hogy megnyugodjanak. Összegyűjtöttünk húsz praktikát, amiből ötletet meríthetsz a feszült pillanatokban.
A jó közérzet, a nyugodt alvás, a betegségek elkerülése, a jobb szív- és agyműködés csak néhány a sok pozitív hatás közül.
Annyira más a munkahelyi és az edzőtermi izzadtság, hogy még az összetevőjük sem ugyanaz.
Éppen elég baj, hogy egyre többet stresszelünk, egyre több elvárásnak kell megfelelni. Szükségtelen, hogy még mi magunk is rontsunk az életünkön ezekben a nehéz időkben. Mégis megtesszük. Többféle és igen hatékony módon merítjük ki végsőkig a szervezetünket, hogy végül tényleg belebetegedjünk a stresszbe. Pedig legtöbbször meghozhatnánk azt a döntést, hogy elviselhetőbbé tesszük magunknak a stresszes időszakokat is. Hogyan?
Evidenciának hisszük, hogy a negyvenórás munkahét normális. De miért? Száz évvel ezelőtt még egészen más munkaidőt tartottak normálisnak az emberek. Lehet, hogy nem ártana elgondolkodni azon, hogy az egészség, a hosszabb ideig tartó munkaképesség és az eredményesebb munka érdekében lejjebb lehetne vinni ezt a negyvenes bűvös számot.
A csókolózás védi az immunrendszert, oldja a stresszt és felér egy lazább kocogással is.
