Ha azt tapasztalod, hogy nem is emlékszel, mikor érezted jól magad utoljára. Ha a hétköznapokat összefolyó robotnak látod, amiből ki kellene lépned, de nem tudod, hogyan. Ha az év nagy részében azt mondogatod magadnak, hogy majd ha vége lesz, majd ha leadjuk, majd ha túl vagyunk ezen… akkor nem ismeretlen számodra a kiégés.
A rendhagyó tárlatvezetésen egy új és szokatlan nézőpontból, a műalkotásokba "belemászva" vizsgálgathattuk a kiállított műveket.
A felszínes csevegés gyakorlása boldogabbá tesz minket. De vajon hogyan érdemes belekezdeni?
Milyen az, amikor valaki tökéletlennek érzi magát, csak a negatív visszajelzéseket hallja meg, és kétségbeesetten küzd, hogy rátaláljon önmagára? Vágyik az emberi kapcsolatokra, de retteg mások közelségétől? Mélyinterjús vizsgálattal próbálták megérteni az elkerülő személyiségzavarban szenvedőket.
Nem én írok egyedül arról, hogy az elfoglaltság mára státuszszimbólum lett. Rohanunk magunk és az életünk után. Gyakran ha valaki arról panaszkodik, hogy nincs ideje semmire, nyolc meetingje van egy nap, akkor valójában dicsekszik is, hiszen valahogy az alakult ki bennünk, hogy az elfoglaltság egyenlő a fontossággal. Pedig vannak a semmittevésnek hasznai.
Nem csupán a látásodat, de egyéb érzékeidet is képesek becsapni a különböző illúziók. Ezt könnyen bizonyítja az alább látható egyszerű, de frappáns trükk.
Egyre jobban érti a világ az introvertáltakat, és talán ők is magukat. Tudjuk, hogy a társas események leszívják az energiáikat, és azt is, hogy szükségük van az egyedüllétre. És hogy ritkán veszik fel a telefont, hogy felhívjanak valakit. De akkor hogy tudnak barátságokat fenntartani?
Egy friss kutatás szerint a következő generációra is jelentős hatást gyakorolnak a szülők által elszenvedett, traumát okozó gyerekkori élmények.
Összeszedtük a legfontosabb bizonyítékokat, amelyek jól tükrözik, hogy általában nem mi befolyásoljuk, mit, mennyit és miért eszünk.
Néha úgy tűnik, hogy az élet csak úgy elrohan mellettünk. Gyerekkorunkban végtelennek tűnnek a nyaralás alatti autóutak, míg felnőttként minden évben egyre gyorsabban érkeznek a születésnapok és a karácsony.
Tudjuk, hogy könnyebb elérni céljainkat, ha azok belülről fakadnak, ha vannak terveink, ha a megvalósítást kis változtatásokkal kezdjük, és akkor is, ha beszélünk róluk. De vajon hogy érdemes belefogni például egy életmód-változtatásba?
Ha valaki megbánt, akkor arra haragszunk, ez normális érzés. De nem mindegy, hogy mennyire és meddig. A haragtartás és a bosszúvágy ugyanis hosszú távon felemészti az embert – ezért muszáj megtanulnunk megbocsátani.
