Ha elég sokáig ismételgetnek nekünk valamit, azt előbb-utóbb elhisszük. Mivel könnyebben dolgozunk fel olyan információkat, amelyekkel korábban már találkoztunk, hajlamosabbak is vagyunk elhinni őket akkor is, ha távol állnak a valóságtól.
Az élet folyamatos döntések sorozata, attól kezdve, hogy kiflit vagy zsömlét vegyünk, egészen addig, hogy szüljünk gyereket vagy ne. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megtanuljuk, hogyan kell jó döntést hozni.
A dohányzás nemcsak rongálja a tüdőnket és tönkreteszi a szervezetünket, de egy friss kutatás szerint hosszú távon még a személyiségünket is megváltoztatja.
Ha beszállsz a mókuskerékbe, nem egyszerű kimászni belőle: a főnök, a gyerekek, az egész környezetünk gondoskodik róla, hogy mindig legyen elég tennivaló. A fáradtság pedig egy olyan kis szörnyeteg, ami ha elhatalmasodik, átveszi az irányítást, és arra ösztönöz, hogy tápláld, hadd nőjön még nagyobbra. Úgy alakítja a dolgaidat, hogy azok még megterhelőbbek legyenek. Ilyenkor szokott az ember olyan hibákat elkövetni, amelyek szabályos szabotázsnak tekinthetők saját maga ellen.
A kérdés régi kedvenc, de népszerűsége ellenére egészen idáig senki nem tanulmányozta komolyan, hogy mit válaszolnak rá az emberek.
A narcisztikus személyiségű ember önző, azt gondolja, hogy valamiért előjogok illetik meg. Szereti, ha rávetül a figyelem, és kevés vagy nulla empátiával fordul a körülötte élők felé. Velük ellentétben vannak olyan emberek is, akik éppen ellenkezően éreznek és élnek: ők az ekhoisták.
„Nem vagy az esetem...” – vajon hányszor hallottad már ezt az elutasítást a másiktól, és te vajon hányszor koppintottál le valakit ezzel a szöveggel? Kutatók utánajártak, vajon tényleg egy adott típushoz vonzódsz-e, vagy ez csupán legenda.
Előfordul, hogy inkább meghátrálsz a negatív érzelmek kimutatása elől, és ahelyett, hogy vállalnád a konfliktust másokkal vagy saját magaddal, inkább passzív-agresszív módon viselkedsz? Mik az ilyen viselkedés jelei, és hogyan kerülhetjük el?
Olyan sok érvünk van, hogy kitartsunk bizonyos tevékenységek mellett, pedig a siker és a kiteljesedés titka sokszor inkább az, hogy képesek legyünk meglátni, mikor kell valamit abbahagyni – és ezt meg is valósítsuk.
Az ember arckifejezése sok mindent elmond a külvilág számára a személyiségéről, ezt tudjuk. De egy friss tanulmány szerzői szerint a fejtartás ugyanilyen árulkodó lehet.
Sokszor bebizonyosodott már, kutatások is igazolják, hogy egy traumatikus eseményt elmondani, kibeszélni gyógyító hatású. Nem mindegy azonban, hogy kinek és hogyan mondhatja el az ember. Sokan egyáltalán nem bírnak beszélni az átélt traumáról: ez természetes, és nincs is értelme sürgetni a dolgot. Ha te vagy az, aki átélt egy traumatikus élményt, vagy szerettednek szeretnél segíteni a feldolgozásban, akkor érdemes megismerned a következő tapasztalatokat.
Szülőként az ember megszokja, hogy tele van a lakás. Amikor viszont a gyerekek kirepülnek, az üresfészek-szindróma megterhelő lehet, különösen az egyedülálló szülők számára.
