Ha beszállsz a mókuskerékbe, nem egyszerű kimászni belőle: a főnök, a gyerekek, az egész környezetünk gondoskodik róla, hogy mindig legyen elég tennivaló. A fáradtság pedig egy olyan kis szörnyeteg, ami ha elhatalmasodik, átveszi az irányítást, és arra ösztönöz, hogy tápláld, hadd nőjön még nagyobbra. Úgy alakítja a dolgaidat, hogy azok még megterhelőbbek legyenek. Ilyenkor szokott az ember olyan hibákat elkövetni, amelyek szabályos szabotázsnak tekinthetők saját maga ellen.
Gondolom, manapság nem kell senkinek sem bemutatni, mi az a kimerültség. Nem arról a jó értelemben vett kimerültségről lesz szó, hogy megmásztad a Mont Blanc-t, és alig várod, hogy sajgó tagjaidat megpihentesd. Sokkal inkább arról, hogy gyűröd a napokat egymás után, a listádon annyi a teendő, hogy sosem érsz a végére, reggel fáradtan ébredsz, és ha este megkérdezed magadtól, hogy mit csináltál, már nem is emlékszel rá. A napjaid szürke rutinná folynak össze, nincsenek különleges események, vagy ha igen, azok csak a bajnak vannak, a szórakozás meg csak annyi, hogy kapcsolgatod a tévét vagy a YouTube-csatornákat.
Írj nekünk!
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
Néhány éve, egy decemberi hajtásban, ahogy nyolc szálon futottak a gondolataim, és igyekeztem egyszerre minimum három dolgot elintézni, sikerült összetörnöm az autónkat. Az ok egyértelműen a figyelmetlenségem volt, és az amúgy is feszített helyzeten egy csöppet sem segített a karambol stressze, a kieső autó, a biztosítóval és a szerelőnél töltött órák. Viszont, mondanom sem kell, a világ nem dőlt össze, néhány fém- és műanyagdarabon kívül szerencsére senki sem sérült meg, és az összes tennivaló kész lett végül, ideértve az autót is. Pedig előtte abba hergeltem magam, hogy az elvégzendők feléig sem fogok jutni. A tanulság többek között az is, hogy az autóra be nem tervezett 10-20 óra plusz teendő is belefért még az időmbe, de a másik, hogy nehéz helyzetekben néha az ember maga is sokat tesz azért, hogy még rosszabb legyen. Ezeket a hibákat szoktuk elkövetni:
• Bénán tervezel, és hagyod, hogy szétessenek a dolgok
Ha rohansz magad után, akkor úgy tűnhet, nincs időd tervezni, és inkább ad hoc teszed a dolgokat, ahogy eszedbe jutnak. Kinek lenne ideje ilyenkor leülni és negyedórán át bevásárlólistát írni? Inkább berohansz a boltba hazafelé, és megveszed, ami eszedbe jut. Otthon meg cifra szavakat eresztesz el, szembesülve azzal, hogy mi mindent felejtettél el. És szaladsz vissza a boltba, újabb hosszú félórákat áldozva az idődből, aminek úgyis híján vagy. Arra meg végképp nincs energiád, hogy megszervezd, kitaláld a pihenés lehetőségeit. Ahhoz, hogy színházba menj, meg kéne nézni, mit játszanak, megvenni a jegyet, bébiszittert szervezni stb. Túl soknak tűnik ez, hogy belevágj. Így kikapcsolódásra, feltöltődésre nem jut erőd.
• Nem alakítasz ki rutinokat
Ha vannak az ember életében rutinok, megspórolhat magának egy csomó döntést. Fontos döntéseket hozó, nagy hatalmú emberekről mondják, Steve Jobstól Barack Obamáig, hogy minden nap ugyanolyan ruhát hordtak/hordanak. Az okuk erre a spórolás: idő és döntési energia megspórolása. Ha neked nem is tűnik annyira testhezállónak ez a megoldás, azért még lehet az életedben pár olyan rutin, szokás, ami állandó. Ha például mindig ugyanakkor mentek nyaralni, akkor a többi programot ehhez képest lehet megszervezni, és van egy fix pont, amin nem kell gondolkozni, hanem a többit ahhoz lehet igazítani.
A napi rutin kialakítása a stresszel való megküzdésben is segít, a rezilienciát is építi. A rutin biztonságot ad, és előbb-utóbb automatikussá válik, amivel csökken a gondolkodásra fordítandó agykapacitás. Ha mindent rutinból csinálunk, az nem jó. De ha nem támaszkodunk a rutinokra, akkor minden külső nyomás nélkül is kiégetjük magunkat.
• Olyanokat is elengedsz, amik miatt később fizetsz
Nem szereted, ha a gyerekek sokat tévéznek, és tudod, hogy hisztisek, nehezen kezelhetők lesznek utána. Most mégis úgy érzed, hogy nincs erőd velük foglalkozni, és beülteted őket a tévé elé. Azután lefekvéskor duplán nehéz érzelmileg kimerült, ezáltal további problémákat generáló, testileg viszont nem elég fáradt gyerekekkel küzdened. Vagy: nem fejezed be a munkát, amit kéne, reggelre halasztod, és emiatt nem jut elég időd aludni.
• Rosszul rangsorolsz
Ha teli a to do listád, hajlamos vagy az egyszerű, kipipálható feladatokat megtenni, és nem vágsz bele a nehezebb, nagyobb falatokba. Úgy tűnik, hogy haladsz, de valójában fontos dolgok elmaradnak, te pedig még jobban belefásulsz az ezerszer ismételt teendőkbe. Érdemes ilyenkor is valami újat, nem triviálist csinálni, mert ezek általában fontosak is, és te is ezek által fejlődsz. A fejlődés érzése pedig szembemegy a kimerültséggel.
• Félreteszed a kellemes dolgokat nyugodtabb időkre
Ha túlterhelt vagy, úgy érzed, nincs időd arra, amit szeretnél. Ezért nem engeded meg magadnak a lazulást, bünteted magad a kikapcsolódás kihagyásával, azt állítva, hogy az erre szánandó idő alatt is inkább hasznos leszel. Csakhogy általában nem az vagy, hanem üveges szemekkel meredsz valami értelmetlenségre, vagy újabb időrabló hibákat halmozol fel. Ahogy egy rég megoldhatatlannak tűnő problémára a megoldás is sokszor akkor merül fel benned, amikor kényszeríted magad, hogy félretedd és egy ideig ne gondolj rá, úgy a hatékonysági mutatód is jobb lesz, ha beiktatsz csak kikapcsolódásra szánt tevékenységeket.
Mit lehet tenni, hogy ne essünk ezekbe a csapdákba?
- Pihenés: az első és legfontosabb, hogy engedd magad pihenni, és valami olyat csinálni, amiben élvezeted leled. Ha lelkiismeret-furdalásod támadna emiatt – ami nem jó, de tipikus –, akkor tudatosan figyeld meg, hogy mennyivel hasznosabb vagy utána, mennyivel többet végzel el pihentebben, és máris könnyebben ráveszed magad.
- Gondolkodj is, ne csak dolgozz: tedd a prioritási listád elejére, hogy kialakítasz olyan rendszereket, amelyekkel csökkenthető a stressz és megkönnyítik az életed. Például ne egyszeri bevásárlólistát csinálj, hanem egy újrahasznosíthatót, amiben a tipikus dolgok benne vannak, és minden héten újra előveheted.
- Alkoss magadnak szabályokat: ez megint figyelmet igényel, de ismét a magasabb szintű jó érdekében. Figyeld meg azokat a dolgokat, amelyek feleslegesnek tűnnek, vagy amik sok vesződségedbe, idegeskedésbe kerülnek. Fogadd meg, hogy ezeket nem teszed többet, vagy másképp csinálod.
- Lassítsd a rutintevékenységeidet: a már százszor elvégzett dolgoknál kényszerítsd magad, hogy lassabban tedd, mint szoktad. Ez időveszteségnek tűnik, csakhogy közben jut idő egy fontosabb dologra: átgondolhatod, mit miért úgy csinálsz, ahogy. Ezáltal eszedbe juthatnak megoldások, amikkel hatékonyabbá teheted a rutinfeladatok elvégzését.
- Keress örömet bennük: fókuszálj arra, hogy a napi dolgokban mi az, amit akár még élvezhetsz is. Keresd a lehetőségét, hogyan tudod örömtelibbé tenni a tevékenységeidet, és vezesd ezeket is be a napi rutinodba. Vedd észre, miket lehet élvezni a hétköznapjaidban, és csináld.
Ha mindent nem is oldanak meg a fenti tanácsok, néhány percre, órára segíthetnek, hogy jobban érezd magad még akkor is, ha sok a dolgod.
